Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
5_62_Kardinaal_de_Richelieu.jpg
Forrás: ITB

Mióta az egyik nagyhatalom államfője 160 karakterekkel irányítja országát, jogos a kérdés, hogy létezik-e a digitális diplomácia, és ha igen, hogyan és mire lehet használni. A politika eme szeletében az emberekre mindig is szükség lesz, ugyanakkor a digitális eszközök megkönnyítik a kommunikációt, lehetővé téve az azonnali információ- és véleménycserét.

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok 45. államfője hivatali ideje alatt sem szakított azzal a hagyománnyal, hogy Twitter csatornáján 160 karakteres üzenetekben mondja el véleményét a világnak – ő így teszi helyére a napi történéseket. 10-12 üzenet elegendő ahhoz, hogy mindenki megismerje gondolatait az aktuális kérdésekről, és hogy – olykor talán kevésbé megfontolt – hozzászólásaival olyan vihart kavarjon, amellyel napokig foglalkozik a média. Mellékszál, de érdemes megemlíteni, hogy annyira fontos az amerikai elnöknek a közösségi média, mint kommunikációs csatorna, hogy külön erre a célra konfigurált, ámde lehallgatható iPhone-ról közli véleményét a világgal – amit a kínaiak állítólag rendszeresen figyelnek is.

 

Külpolitikai célokat támogat

A digitális diplomácia (e-diplomácia, social media diplomácia) olyan tevékenységet takar, ahol a digitalizáció lehetőségeit, módszereit és eszközeit használják egy adott ország külpolitikai céljainak, tevékenységének támogatására – mondta Nyáry Gábor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület felügyeleti bizottságának tagja. A közösségi média felületein ugyanis élénk diplomáciai tevékenység (is) folyik, és nem csak a diplomáciai tevékenységet kísérő kommunikációs munka került erre a felületre. A digitális eszközök erősítik a diplomácia információgyűjtő és -közvetítő szerepét, a kapcsolatépítést, a tárgyalásokat, a nemzetközi érdekképviseletet. Vagyis a diplomácia teljes értékűen digitálissá is vált.

Csuday Balázs, Infotér
A diplomáciai tevékenységet közelről ismerő Csuday Balázs volt nagykövet, az Infotér elnökségi tagja úgy véli, a diplomácia mindig is emberi tevékenység volt és az is marad, a humán faktort nem lehet kihagyni a folyamatokból. Olyan államközi egyezményt, amelyet kizárólag internet segítségével hoztak volna létre, még nem látott. A szakember szerint például ki lehetett volna szűrni az amerikai 9/11-es terrortámadást, ha a lehallgatott telefonbeszélgetések elemzését nem csak a számítógépekre bízzák. Ennek ellenére látja a világban történő változásokat, tisztában van vele, hogy a diplomáciai tevékenységet kísérő kommunikáció már a közösségi média felületein történik.

 

A külhoni magyarokat segíti a digitális diplomácia

A magyar–magyar (határon inneni és azon túli) kapcsolattartásban sokat segít a digitális diplomácia – véli Erdélyi Rudolf, a Digitális Jólét Program képviselője, és a külhoni magyarság intézményrendszerének fenntartására alapított Bethlen Gábor Alapkezelő ügyvezető igazgatója. Ahhoz, hogy a Magyarországon életre hívott DJP megvalósuljon, össze kell érnie a határon átívelő nemzetpolitikával, ebben pedig a digitális eszközök vannak a diplomaták segítségére. A digitalizációt nem megkerülni kell, hanem az élére állni. Az adatok azt mutatják, hazánk a digitalizált államok élvonalába tartozik, a nemzeti hozzáadott érték 20 százaléka ezen a területen keletkezik, a munkaerő 15 százaléka ezen a területen tevékenykedik. Ezt a sikertörténetet exportálják a külhoni magyarsághoz, hogy ők saját otthonukban tudják céljaikat megvalósítani.

Diplomáciára hangolt erdélyi kastély

Az olaszteleki Dániel-kastélyt vásárolta meg és újíttatta fel 2010-ben Rácz Attila székelyföldi közgazdász-informatikus, feleségével, Rácz Lillával közösen. A kastélyban kastélyszállót alakítottak ki, miután azt szakszerűen restaurálták, ügyelve arra, hogy például a felújítás közben felfedezett 17. századi falfestményeket is megőrizzék. A székelyföldi Kovászna megyében lévő kastély kiváló eszköze a népi, hagyományokra épülő diplomáciának, ahol a megforduló magyar, román és külföldi vendégek is magukba szívhatják a székely vendégszeretetet, az újragondolt székely gasztronómiával együtt.

 

A digitális diplomácia része Erdélyi Rudolf szerint a külhoni társadalom rákapcsolása a digitális világra, ezt a célt pedig különböző részprogramok segítségével valósítják meg. Például a külhoni városvezetőket digitálisan képezik, hogy saját településeiken is megvalósítsák a smart city fejlesztéseket. A digitális agrárfejlesztési stratégia külhoni megvalósításában az a cél, hogy a vidéki gazdákat bekapcsolják a digitális technológiai fejlődésbe, hiszen már a szekéren ülő székely gazdáknak is ott van a zsebükben az okostelefon. Egy másik részprogram az oktatást érinti, a magyar állam a bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási hálózatot tart fenn külhoni területeken is. A pedagógusok által igyekeznek a digitális transzformációt eljuttatni a hallgatóhoz, ezért 500 tanár digitális képzése indul el a télen.

Krasznay Csaba, NKE
A mérnökök ugyan ügyesek a biztonsági termékek tervezésében, de egy adott vállalat vagy intézmény biztonsága 95 százalékban az emberi kapcsolatokon, a diplomáciai tevékenységen múlik – véli Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. A digitális diplomáciának meghatározó része az álhírek, vagyis a fake news szűrése Szűts Zoltán médiakutató, a BME docense szerint. A chatbotok, fizetett bérbloggerek által terjesztett propaganda sok esetben befolyásolta, netán meghatározta egyes választások eredményét, így diplomáciai szinten is kell a jelenséggel foglalkozni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2070 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4933 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: