A virtualizációval kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott előny a költséghatékonyság. A pénzmegtakarítás azonban csak az egyik – bár a mostani gazdasági körülmények között kétségkívül igen fontos – szempont, hiszen a vállalatoknak a lehető legtöbbet kell kihozniuk meglévő it-infrastruktúrájukból, egyúttal pedig maximalizálniuk kell az új beszerzésekből származó előnyöket.

Az IDC szerint virtualizációval mindkét célt elérhetik, mert így akár háromszorosára növelhetik a kiszolgálóeszközök kihasználtságát, és akár 50 százalékos költségmegtakarítást is realizálhatnak.

Integrált platform

Nehéz időkben

Amennyiben hatékonyan alkalmazzák, a virtualizációval olyan informatikai rendszerek hozhatók létre, amelyek automatikusan képesek alkalmazkodni a megváltozott üzleti körülményekhez. A virtualizáció ugyanakkor bonyolultabbá és költségesebbé is teheti az informatikai rendszert: ha minden virtualizált, az elemeket nehezebb megtalálni, számba venni, több munkával jár a beállításuk, optimalizálásuk is.

Hatékony felügyeleti megoldások nélkül tehát elvész az így megszerezhető előnyök egy része, azok birtokában viszont lehetővé válik a komponensek helyének pontos meghatározása, a megfelelő erőforrások hozzárendelése a megfelelő felhasználókhoz.

Egy másik felmérés, a Hansa GCR nemzetközi kutatásának tanúsága szerint a költségcsökkentés és az üzleti kockázat mérséklése érdekében az informatikai szervezetek 84 százaléka tervezi adatközpontjának átalakítását a következő 12 hónap során. A felmérésből az is kiderült, hogy az informatikai döntéshozók 2009-ben legfontosabb feladatuknak a cég adatközpontjának megerősítését (95 százalék), az üzlet folytonosságának biztosítását (93 százalék) és a virtualizáció bevezetését (91 százalék) tekintik. A vállalatok többsége az integrált megközelítés helyett független projektek keretében végzi adatközpontjainak átalakítását: mindössze az informatikai döntéshozók 20 százaléka tervez teljes körű átalakítást, míg 80 százalékuk egyéni fejlesztési projektekben gondolkodik – emlékeztetnek a kutatást megrendelő HP-nél.

Haszonelvű megközelítés

Szemben azokkal, akik a virtualizációt technikai oldalról, az általa érintett rétegek felől szeretik megközelíteni, Varsányi András, a HP Magyarország műszaki tanácsadója szerint érdemes inkább annak gyakorlati hasznát nézni. Azt ajánlatos előtérbe állítani, hogy a virtualizáció milyen mértékben képes csökkenteni egy komplex rendszer bonyolultságát. Ennek megfelelően a HP három szintet különböztet meg:

Varsányi András, HP Magyarország

• komponensszintű virtualizációnak nevezik azt, amikor az informatikai rendszernek csak egy-egy elemét virtualizálják;

• integrált virtualizáció az elnevezés akkor, amikor több rendszerkomponenst összekapcsolva erre telepítik a virtualizációs intelligenciát;
• az integrált it-közműnek nevezett megoldás a közművekhez illő módon működik.

Hazánkban azonban jellemzően csak az első két fajtájára találunk példát: komponens szintű virtualizáció teszi ki a bevezetett megoldások 90-95 százalékát, a többi az integrált virtualizáció alá sorolható.

Komponens szintű szerver- és desktopvirtualizációs projekteknél a kivitelezők – legyenek azok a vállalat saját informatikai szakemberei, akár külső megoldásszállítók – rendszerint az ismert eszközökre: a VMware, a Microsoft vagy például a Citrix megoldásaira hagyatkoznak.

Ám míg ezek mindegyikét homogén környezetre „hegyezték ki”, a HP Virtual Machine Manager képes egy felületen összehozni a fizikai és virtuális gépek menedzsmentjét, így a felhasználók a virtualizáció után akkor is ugyanazokkal az attribútumokkal, készségekkel dolgozhatnak, amelyeket a HP szerverfelügyeleti megoldásainál korábban megszokhattak, ha költségtakarékossági okokból különböző megoldásokat vezettek be.

A háttértárolókkal szemben a műszaki megoldásnál lényegesen fontosabb elvárás a gyors elérhetőség. Ám ha a fizikai tárolókon belül virtuális erőforrásokat lehet képezni, ezzel a felügyeletük is lényegesen egyszerűbbé válik. A teljesítmény növelése érdekében is alkalmazható a virtualizáció, ilyenkor a háttérben futó virtualizációs motor osztja el a terhelést a véges kapacitású merevlemezek között.

Desktopvirtualizáció

Szükség van-e minden asztalon teljes kiépítésű pc-re? Természetesen nem, legalábbis nem minden feladathoz, munkakörhöz. „A virtualizáció azt jelenti, hogy a felhasználó nem az asztalán található erőforrást használja, hanem bármi más, távoli elérésű környezetben található erőforrást” – bocsátja előre Kocsis István,a HP Magyarország technikai konzultánsa. Bár teljesítményben a vékonykliensek nem vehetik fel a versenyt egy felső kategóriás asztali pc-vel, ezért azonban olyan előnyökkel kárpótolják a felhasználót, mint az alacsonyabb áramfogyasztás, a megbízhatóbb és zajtalan működés. Minthogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, kevésbé melegszenek, vagyis passzív hűtéssel is beérik, s így az irodai légkondicionálási igényeknél is megmutatják előnyeiket.

Kocsis István, HP Magyarország

A HP szerint azoknak sem kell lemondaniuk a virtualizáció előnyeiről, akiknek nagyobb számítási teljesítményre van szükségük.

A 3u magas pengekártyákból álló blade pc-kkel homogén infrastruktúra alakítható ki, és a hálózatos felébresztés is akadálytalanul működik, nem kell megkérni a munkából távozó kollégát arra, hogy hagyja bekapcsolva a gépet – villant fel egy apró előnyt a HP Magyarország konzultánsa. Legalább ilyen lényeges szempont, hogy a blade pc-knek saját merevlemezük, energiatakarékosabb processzoruk van, viszont nincsenek olyan többletfogyasztók a rendszerben, mint a nagy teljesítményű grafikus kártya vagy az optikai meghajtó.

Ezek is, akárcsak a vékonykliensek, távolról menedzselhetők, amire a HP-nek több megoldása is van: a Device Manager a vékonykliensek kezelésére, az Altiris megoldására épülő Deployment Solution vagy a HP Client Automation pedig a vékonykliensek mellett a blade pc-k és munkaállomások kezelésére is használható. Ugyanakkor a HP vékonykliensei a jelenleg piacon lévő más virtualizációs megoldásokkal a dobozból kivéve azonnal kompatibilisak. A szakember hozzáteszi: a HP filozófiája szerint nem szükséges a hálózatot terhelni azzal, hogy a kliensnek indításkor le kelljen töltenie az operációs rendszert – az a kliensen fut, egy helyi flashmemóriából.

Az asztali és blade grafikus munkaállomásokhoz fűződik az a codek, amelyet a HP még az első Mars-járó misszió céljaira dolgozott ki. Ennek továbbfejlesztett változata ma a kifejezetten grafikus, multimédiás területeken használatos: alkalmazásával valós időben lehet dolgozni olyan alkalmazásokkal, amelyek tökéletes képminőséget, komoly grafikai teljesítményt, késleltetés nélküli képfrissítést igényelnek.

Hardveres izoláció 64 biten

A 64 bites Integrity szervereknél a HP a hardveres virtualizációt alkalmazza, amikor is nem egymástól többé-kevésbé izolált erőforráscsoportok hozhatók létre, hanem igazi hardveres izoláció is. A hardveresen izolált partíciók jellemzője, ellentétben a például az x86-os szervereknél alkalmazott szoftveres izolációval, hogy amennyiben az egyik partíció leáll, az semmilyen hatással nincs a másik partícióra.

Az Integrity szerverekből képzett fürtökben a HP a szerverek virtualizációs képességeit összehangoló virtuális szerverkörnyezetet a Virtual Server Environmentet alkalmazza. Ennek hozzáadott értékei közé tartozik a virtuális gépek menet közbeni áttelepítése, replikák készítése az egyes partíciókról vagy a hardveres és szoftveres particionálás összehangolása.

Míg a szoftveres particionálással jól hangolható, hogy egy-egy erőforrásból mennyi álljon rendelkezésre, addig a hardveres particionálás inkább a rendelkezésre állás javítását szolgálja – magyarázza Varsányi András. A HP Virtual Server Environment mind a szoftveres, mind a hardveres particionálásban segít, így a rendszer kapacitása maximálisan kihasználható anélkül, hogy üzemzavar esetére túl sok erőforrást kellene állandóan készenlétben tartani.

Gyűjtőből vett energia

Egy másik dobozos megoldással a felhasználó minden erőforrását virtualizálhatja, beleértve az energiaellátást, a hálózati hozzáférést vagy a számítási teljesítményt. Az energiaellátás virtualizálása azt jelenti, hogy a rendszer egy virtualizált erőforrásnak látszó, azaz a felhasznált és pluszenergia-forrásokat megmutató „energiaforrás-gyűjtőből” veszi az energiát, s így a pluszenergia automatizáltan, üzem közben is átcsoportosítható, az előre definiált rendelkezési szintek fenntartása mellett.

Varsányi András szerint azonban az egyik legérdekesebb megoldás a hálózati hozzáférések virtualizálása a Virtual Connect segítségével. Felhasználói tapasztalatok szerint a szerverek konfigurációjának leginkább időigényes eleme a hálózat konfigurálása. Egy hálózati szerver leállása után az újraindításhoz rendszerint három szakember, az általános rendszergazda, a hálózati rendszergazda és a háttértárolókért felelős rendszergazda együttműködésére van szükség. A hálózati konfiguráció vagy rekonfiguráció ideje rövidíthető le azzal, ha a hálózati (lan- vagy san-) címeket nem szerverekhez rendelik hozzá, hanem az adatközpont-architektúrában elfoglalt lokációhoz, profilhoz. Így a meghibásodott szerver cseréje után a rendszer automatikusan hozzá tudja rendelni az új elemet az adott profilhoz.

Közműből kevés van

Lehet, hogy a legközelebbi példáért a BMW németországi gyáráig kell elzarándokolni, de az integrált it-közmű akkor is megérdemli a figyelmet – tartja a HP Magyarország technikai konzultánsa. Ebben a modellben ugyanis – amely talán a korábbi pay per use elv továbbfejlesztésének tekinthető – nem feltétlenül az egyes elemek virtualizálásán, hanem a szolgáltatáscentrikusságon van a hangsúly: a felhasználó az előre megállapodott szolgáltatásokért az előre meghatározott kritériumok szerint fizet, s hogy a szolgáltatásokat a háttérben hogyan biztosítják, arról nem kell tudnia.

Bár Magyarországon még a komponensszintű virtualizáció a jellemző, s így a piac még igencsak formálódóban van, Varsányi András emlékeztet: az Egyesült Államokban az informatikai ipar résztvevőinek 25–35 százaléka már ennél messzebb jutott a virtualizációban. A hazai tapasztalatok is gyűlnek, hiszen ma már nemigen képzelhető el háttértároló-konszolidációs projekt bizonyos mértékű virtualizáció nélkül.