Menü
26_Mareen_Fischinger.jpg
Forrás: ITB

Több mint egy hónapja nincsenek roamingdíjak az Európai Unióban. A megjelent hírekkel ellentétben a szolgáltatóknak nem áll érdekükben a szolgáltatás minőségének rontása, de az előfizetői szerződések átnézése mindenkinek ajánlott.

Először is érdemes tisztába tenni, hogy miről is beszélünk. Június 15-étől az európai mobilszolgáltatók nem számolhatnak fel roamingdíjakat, vagyis a külföldön igénybe vett szolgáltatásokért nem kérhetnek többet, mint amennyibe az saját országukban, belföldön kerül. Ha egy magyar előfizető itthoni díjcsomagjában 6 forint a percdíj, akkor a külföldön kezdeményezett hívásokat is ugyanilyen percdíjjal kell számlázni, a csomagban foglalt keret erejéig. Hasonlóképpen, a külföldről küldött SMS is ugyanannyiba fog kerülni. És ami manapság talán a legfontosabb: a szabályozás kiterjed a mobilnetes adatforgalomra is. Ha tehát a magyar előfizetőnek itthon van egy 2 (4, 10, akármennyi) gigabájtos adatcsomagja az előfizetéséhez, azt az EU-n belül ugyanúgy felhasználhatja, mint Magyarországon. Az adatkeret túllépése esetén is ugyanazokkal a többletdíjakkal kell számolnia, mint itthon – foglalja össze a lényeget Bedő Erik, a távközlési tanácsadással foglalkozó SciamuS vezető tanácsadója.

 

Nem mind arany

Bedő Erik, SciamuS
Ezt a gyönyörű képet persze árnyalják bizonyos feltételek. Egyrészt csak 31 európai országra terjed ki a megállapodás hatálya: az EU 28 tagállamára, valamint a gazdasági közösségben részt vevő Norvégiára, Izlandra és Lichtensteinre. A legfontosabb hiányzó ország itt Svájc – ott továbbra is az eddigi szabályozás (és tarifák) érvényesek. Érdekes kérdést vet fel a három európai törpeállam (San Marino, Monaco, Andorra). Rájuk technikailag nem vonatkozik a roamingdíj eltörlése, ám méretükből adódóan területükön biztosan elérhetők külföldi szolgáltatók, így ott is érvényesíthetőek a kedvezmények, mondja Bedő Erik. Mindenesetre nem árt, ha utazás előtt az előfizető rákérdez a feltételekre szolgáltatójánál.

Sokakat érdeklő kérdés, hogy mi lesz Nagy-Britanniával. A rövid válasz: egyelőre semmi. Az ország hivatalosan még az Európai Unió tagja, így részese a roamingegyezménynek. A későbbiekről a még igazából el sem indult Brexit-tárgyalások döntenek majd, de a mostani helyzet legalább 2019. márciusáig fennmarad.

Egy másik nagyon fontos kitétel, hogy a kedvezményes roaming csak a „méltányos használatra” vonatkozik. A szolgáltatók jogosultak az előfizető előző négy hónapjára vonatkozó forgalmi adatok elemzésére, és ha úgy találják, hogy az ügyfél túlnyomórészt nem belföldön használja a szolgáltatást (például mert külföldön tanul vagy dolgozik), úgy előzetes értesítés után többletdíjat számíthat fel.

Figyelnie kell azoknak is, akiknek előfizetői csomagjában ingyenes hívások vannak (például családtagok között vagy hálózaton belül). Roaming esetén ezek a hívások már nem lesznek feltétlenül ingyenesek, hacsak a díjcsomagban nincsen külön lefektetve a hálózaton kívüli ingyenesség, vagy nem vesz igénybe az ügyfél valamilyen kiegészítő szolgáltatást.

 

Határon túl előnyben

Az új szabályozással fura helyzetek is adódhatnak. Amikor valaki Magyarországról telefonál egy EU-országba, a szolgáltatója által megszabott nemzetközi díjat fizeti, ami jellemzően magasabb, mint a belföldi tarifa. De ha ugyanezt külföldről teszi (például Szlovákiából hív egy francia számot), ott már a roamingegyezmény vonatkozik rá, így ebben az esetben a belföldi, idegen hálózatos tarifát kell fizetnie. „Vagyis külföldről olcsóbb lett az EU-n belülre telefonálni, mint itthonról. Ez egyfajta hiba a rendszerben; a kidolgozói tudnak róla, de egyelőre nem foglalkoznak vele” – fogalmaz Bedő Erik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a határok mentén (leszámítva Ukrajnát és Szerbiát) nem kell többé árgus szemekkel figyelni, hogy a telefonunk átlép-e egy másik szolgáltató hálózatára. Ha külföldet akarunk hívni, akkor még jobban is járhatunk, egyébként pedig ugyanúgy a belföldi tarifát fizetjük.

Mindazonáltal maradt még mozgástere a szolgáltatóknak. Nincs joguk felárat kérni a beszéd- vagy adatroamingért, de arra minden joguk megvan, hogy az ügyfeleknek kínált egyes csomagokba egyszerűen ne vegyék bele az adatroaming lehetőségét. Bedő Erik egy svédországi szolgáltatónál találkozott ezzel a gyakorlattal: egyes csomagokkal egyszerűen nem lehet külföldről adatkapcsolatot használni. Természetesen van lehetőség roamingra, de ahhoz már egy másik csomagot kell választani. „Ez ugyan ütközik a szabályozás szellemével, de technikailag megfelel az előírásoknak, így nem is tiltott” – mondja a szakértő.

Fennakadás nélkül

Rákérdeztünk a három magyar mobiltársaságnál, hogy milyen változásokat észleltek eddig a hazánkba látogató turisták, illetve a külföldre utazó magyarok telefonálási és adathasználati szokásaiban. A Telenornál azt tapasztalták, hogy a hálózatukra csatlakozott külföldi felhasználók a június 15-ét megelőző hetekhez (és a tavalyi hasonló időszakhoz) képest kétszer akkora adatforgalmat generálnak, a külföldön adatroamingoló hazai előfizetőknél pedig még nagyobb a növekedés. A Vodafone nem számít kiugró változásra, minthogy előfizetéses csomagjaiban már 2015-ben megkezdte a roamingkorlátok fokozatos lebontását. A Magyar Telekom nem tudott pontos számokkal szolgálni: válaszában annyit írt, hogy mind a hazai, mind az ide látogató ügyfelek forgalma jelentősen megnőtt június 15-ét követően.

Magyarországon erre nincs példa, de bizonyos korlátok az itthoni csomagokban is lehetnek. Mondjuk, az előfizetés feltételei szerint a csomagba épített 12 gigabájtos adatforgalomból kettő használható fel külföldön. Ez a kikötés a roamingegyezmény életbe lépése után is megmarad, vagyis ha külföldön elhasználtuk a két gigabájtot, a szolgáltató többletköltséget számolhat fel. Belföldön használva az adatkeretet a többletköltség csak a teljes 12 gigabájt felhasználása után jelentkezik.

 

Figyelhetnek a cégek

Ennél is szövevényesebb tud lenni az üzleti előfizetések ügye. Ezek ugyanis sokszor nem nyilvánosan meghirdetett előfizetői csomagokra alapulnak, hanem egyedi, cégre szabott megállapodások alapján köttetnek, így gyakran szerepelnek benne egyedi feltételek.

Elég gyakori, hogy a szerződésben explicit lefektetett árak szerepelnek a roaminghívásokra és a külföldi adatforgalomra vonatkozóan is. Ebben az esetben a szerződés élettartama alatt maradnak a korábban lefektetett díjak, és nem az új roamingszabályozás alapján határozzák meg a fizetendő díjakat. Ha tehát a mostani szerződés kimondja, hogy 8 forint/percért tudnak a külföldön tartózkodó kollégák hazatelefonálni, akkor június 15-e után is ez a tarifa maradt érvényben.

„Mindenkinek meg kell néznie a hatályos szerződését, és ha ilyen kitételek fordulnak elő benne, tárgyalja újra a szerződését a szolgáltatójával” – tanácsolja Bedő Erik. A mobiltársaságokat ugyan semmi nem kötelezi, hogy a határidő lejárta előtt tárgyaljanak az érvényes szerződésről, de a tanácsadó tapasztalata szerint mindegyik hazai szolgáltató a legteljesebb mértékben nyitott erre, és minden hasonló ügyfélmegkeresésre pozitívan reagálnak.

Speciális helyzetben vannak azok a vállalatok, amelyeknek alkalmazottjai sokat tartózkodnak külföldön (tartós kiküldetésben vagy például egy szállítmányozási cég sofőrjeként). Esetükben fennáll a veszélye annak, hogy kikerülnek a „méltányos használat” fent említett rendelkezése alól, és plusz díjakat számol fel nekik a szolgáltató (teljesen jogosan). Ilyenkor szintén érdemesebb előre megállapodni a szolgáltatóval és keresni egy mindkét fél számára előnyös konstrukciót. Az ügyfél vállalhatja, hogy a külföldi adathasználat után megfizeti az érvényben lévő (a roamingegyezményben rögzített) nagykereskedelmi árat, ami például az adatforgalom esetén gigabájtonként 7,70 euro, vagyis nagyjából 2400 forint.

 

A hálózat csapdájában

No, és mi a helyzet azokkal a tapasztalatokkal, hogy külföldön sokkal rosszabb a szolgáltatás minősége, „lassabb a net”, mert a társaságok direkt kibabrálnak a turistákkal? Bedő Erik szerint ez számos okból nem több, mint városi legenda.

A legfontosabb ok, hogy ez a gyakorlat szembemenne a szolgáltatók elemi pénzügyi érdekeivel. A már említett nagykereskedelmi ár arra szolgál, hogy enyhítse a szolgáltatók roamingbevételeinek kiesését. Amikor a magyar turista Londonban elhasznál 1 gigabájt adatforgalmat, azt ő mintegy ingyen kapja, mert (valószínűleg) benne van előfizetői csomagjában. Ám az itthoni szolgáltatójának a nagykereskedelmi árat (a 2400 forintot) ki kell fizetnie annak az angol mobiltársaságnak, amelynek hálózatára a magyar turista csatlakozott.

Egyszerű példa: a magyar ügyfél 3 ezer forintot fizet 5 gigabájtért. Ha ezt teljes egészében külföldön használja el, a szolgáltatója tőle 3 ezer forintot kap, viszont ugyanezzel a lendülettel 12 ezer forintot fizet a külföldi szolgáltatónak. Ugyanez igaz fordítva, a Magyarországra látogató angol (francia, német, holland, stb.) turistával. Vagyis minden honi szolgáltatónak az az érdeke, hogy az ő hálózatát igénybe vevő turista minél többet beszéljen és internetezzen, mert annál több pénz fogja ütni a markát a többi szolgáltatótól.

Miért érezheti mégis úgy a magyar turista, hogy külföldön járva sokkal rosszabb szolgáltatást kap? Ennek praktikus műszaki okai vannak, magyarázza Bedő Erik. Egyrészt, a magyar előfizetők el lettek kényeztetve. A magyar mobilhálózatok valóban a világ (és pláne Európa) legjobbjai közé tartoznak, itthon egyszerűen nagyobb az átlagos mobil sávszélesség, mint külföldön. Az is előfordulhat (bár egyre kevésbé), hogy a magyar és a külföldi szolgáltató között nincs 4G roaming. Ilyenkor a turista kénytelen a tényleg jóval lassabb 3G hálózatokat használni netezésre, miközben a mellette álló helyi lakos telefonján hasít a 4G.

Ám a technológia jellegéből adódóan még a 4G használata mellett is lassabb lesz a net külföldön, mint itthon (vagy a helyieknek külföldön). Amikor ugyanis a magyar turista külföldön akar megnyitni egy weboldalt, az ottani szolgáltató a kérést elküldi a honos magyar szolgáltatóhoz, és az lépteti ki az előfizetőt az internetre, majd ugyanezen az útvonalon keresztül küldi vissza a tartalmat. Az adatcsomagoknak mindkét irányba jóval nagyobb távolságot kell megtenniük, és ez jól érezhető késleltetést (akár másodperceket is) hoz a rendszerbe.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1983 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Hesz László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4718 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:HRP Europe Kft.

A legkeresettebb cégek: