Menü
18_INSEAD_Knowledge.jpg
Forrás: ITB

A cégvezetők átka vagy álma; van, aki nagy lehetőséget lát benne, de a legtöbben rettegnek tőle. A diszruptivitás szükséges rossz, de kötelező. Sokan nem gondolnak arra, hogy ez nem csupán technológiai kérdés, de szociológusokat is igényel. A céges változások mindig emberi erőforrás áldozatokat igényelnek.

Kevesen gondolnák, hogy a diszrupció nemcsak technológiai kérdés, kemény szociológiai vetülete is létezik. A munkavállalók mindig is utálták a szervezeti változásokat, mert elbizonytalanítja őket, mennyit is érnek emberi erőforrásként a vállalatunknál. Ez a modern transzformációs folyamat ezért nem működik a legtöbb cégnél (idegenkednek tőle nemcsak a vezetők, de az alkalmazottak is), és nem hoz látványos, rapid eredményeket. Ugyan a megoldás, amire sokan esküsznek (és sokan utálják) az analóg iparágak és piacok felbomlasztását jelentené, inkább mutatja azt, hogyan tud egy-egy cég a jelenlegi ICT-gazdasági változásokhoz alkalmazkodni. Van, aki lehetőséget lát az új trendben, és van, aki menekül előle. A cégvezetők viszont előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek felhasználni az erényeit. Főként azért, mert a digitális világ mindenkit elér.

 

A fogalom, és ami mögötte van

Túl egyszerű lenne úgy definiálni a diszrupciót, mint céges „bomlasztás” és „zavarkeltés”. Nem erről van szó, a fordítás rossz eme üzleti fogalom kapcsán. A gyakorlatban ez csupán egy újfajta üzletvezetést jelent, amit a legtöbb CEO veszélyforrásként értékel még ma is. A szlogen: „disrupt and grow”. A céges verseny miatt mindenki belekényszerül ebbe a versenybe is, hiszen senki sem pihenhet a babérjain a jól felépített piacán, mert az bármikor a semmivé válhat az újdondász startupok és fiatal titánoknak köszönhetően. Vagyis tulajdonképpen a fogalom semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a vezetőnek belülről kell megújhodásra késztetnie és felráznia a céget. „Zavart kelteni”, hogy ne legyenek passzívak a munkatársak és a vállalkozás.

Az egész mozgalom mögött viszont a digitális átállás rejtőzik, melytől joggal félnek a vezetők. A biztonsági kihívások a BYOD- és a hasonszőrű IoT-megoldások idején fokozottan jelen vannak és veszélyt jelentenek. Különösen fontos, hogy ma már nemcsak hazánkban, de tőlünk nyugatra is nehéz a megfelelő szakértők toborzása és megtartása. A legtöbb cég HR-problémákkal küzd a folyamatos elvándorlás miatt. Így nem véletlen, hogy egy diszruptív stratégia felvállalása, illetve bevezetése komoly kihívást okoz a cégeknél – és nemcsak a felsővezetői szinten. Vagyis sajnos új emberek kellenek a projekt megvalósításához; a legtöbb esetben 10 százalékos létszámbővítéssel kell számolni legalább, hogy a cég működőképes maradjon, illetve talpon tudjon maradni a diszrupció bevezetése után.

 

A bukott vállalkozások kora

Érdekes tény, hogy ugyan a diszruptivitás mindig a felső körökből indul, de nem mindenhol működik: a BlackBerry példáját szokták a legtöbben felhozni az ICT-körökben. Ugyan piacvezető pozícióban voltak, de mintha a cég bealudt volna a nagy sikereibe, hiszen az USA állami beszállítói voltak. Sokan ezt az alkalmazottakra fogták, de ugyanúgy a vezetés is ludas volt az ügyben. Jó helyen voltak, de nem tudtak mit kezdeni a konkurenciával és az új idők szeleivel, vagyis nem tudták újrapozícionálni magukat. Az Apple jött, látott és győzött. Érthető, hogy ha lett volna egy kis nyomásgyakorlás (diszruptív vezetési metódus), akkor a cég életképes maradhatott volna. Sajnos előbb vagy utóbb sok ma még prosperáló vállalkozásra is ez a sors vár, ha nem tudja hatékonnyá tenni önnönmagát.

 

A szoftverek megeszik világot?

Kényszerű tény beismerni azt, a diszruptivitás kirostálja a meglévő emberi erőforrásainkat a cégünknél. A hatékonyság javítása a munkaerő csökkentését vonja maga után a digitális korban. Akár akarjuk, akár nem, a leganalógabb cégben is egyszer be kell következnie a nagy digitalizációnak, hiszen minden iparágban az informatika lesz az úr, avagy a digitális transzformáció megeszi az embert. Manapság egy-egy termék versenyképességének megőrzésére szoftverekre van szükségünk és az ehhez értő emberekre. Ez pénzt és innovációt jelent, és a meglévő céges struktúra felforgatását. Adatok, okos és mesterséges intelligenciás algoritmusok váltják ki a bevált munkatársakat, az automatizáció nemcsak az iparban, hanem minden cégnél kötelező a túlélés végett. Mellékesen, az emberi munka így leértékelődik, egy szoftver sokkal olcsóbb befektetés, mint egy új „munkás” betanítása.

 

Akkor mire jó a diszruptivitás?

Egyszerű a megoldás, és ha okosan csináljuk, cégünk alapműködését tudjuk vele hatékonyabbá tenni (elég kemény emberi áldozatokkal). Ha ügyfélszolgálatunk van, azt fokozatosan a chatbotokra lehet cserélni a trendeknek megfelelően, de az értékesítés is ilyen áldozathozatalt vár el manapság. Sajnos az internet mindent visz, olcsóbb és hatékonyabb, mint az ember. Miközben a szoftverek felértékelődnek (amennyiben majd ténylegesen működőképes mesterséges intelligenciával lesznek felvértezve végre), az emberi erőforrás egyre kevesebbet számít gazdaságilag. Az előállított termékünk ára nem fog változni, gyakorlatilag a szoftver karbantartásra költjük majd azt, amit eddig az emberi erőforrások fenntartására tettünk.

 

Az új iparág: az erős biztonság

Persze a digitális forradalom nem váltja meg teljesen a cégünket, már csak a biztonsági kockázatra figyelő munkatársak és az IT újrapozícionálása miatt sem. A digitalizálás ma kicsit rossz fényben tündököl a Wanna Cry és társai miatt. Nem kell filozófusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk: a számítógépek és a hálózatok soha nem lesznek 100 százalékig biztonságosak. A digitalizálás kezdetén lévő látványos támadások is azt jelzik, hogy senki sem volt felkészülve eme diszruptív forradalomra, illetve sokan jól megélnek abból, ha feltörnek céges vagy magán rendszereket, majd megzsarolják a vállalkozásokat, intézményeket, személyeket. Soha nem tudhatja senki meg, kit, mikor és hogyan hackeltek meg valójában, mert senki sem fogja elárulni, különösen, ha dollármilliókat fizetett érte).

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1976 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Márton Zoltán

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4699 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: