Messze vagyunk még attól a naptól, amikor a gyerekek egyetlen tablettel járnak iskolába – talán ilyen formában el sem jön, hiszen nem lehet egyetlen tablettel kiváltani mindent. De tény, hogy változni, fejlődni kell, mert lemaradásban vagyunk. Az is tény, hogy nagy a nyomás és magasak az elvárások az oktatással szemben: a szinte minden iparági szektorban tapasztalható szakemberhiány enyhítésére, a képzettségi szint növelésére, a 21. században fontos kompetenciák átadására és korunk technológiáinak implementálása egyaránt szükség van. De hogyan segíthet az állam, és mit tehet az ICT-szektor? Az biztos, hogy mindkét szféra hatékony közreműködésére van szükség.

2018-ban várhatóan tovább erősödik a piaci alapon informatikai gyorsképzést nyújtó műhelyek száma és jelentősége, melyek vezérelve, hogy 4–18 hónapos intenzív képzéssel gyakorlatilag bárkit át lehet terelni informatikai pályára. Az ICT-vállalatok is kiveszik a részüket az evangelizációból, illetve a digitális kompetenciafejlesztésből saját programjaik által (lásd: Legyél Te is informatikus!, SMART School, Vodafone Digitális Iskola Program). Ami pedig az állami szerepvállalást illeti, jó hír, hogy a Digitális Jólét Program részeként tavaly elkészült és elfogadásra is került Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, mely nagy jelentőséggel bír a hazai ICT-szektor számára is. Amellett ugyanis, hogy nagyléptékű és átfogó hálózati infrastruktúra-fejlesztések és eszközberuházások indultak el, végre előtérbe került a digitális kompetenciák fejlesztése (pedagógusoknál és diákoknál egyaránt), és az informatikai pályaorientáció elősegítése is.

A stratégiától azt reméli a szakmapolitika, a pedagógia és a piaci szféra egyaránt, hogy a 21. századba emeli át az oktatás egész rendszerét (beleértve a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést is). Ennek megfelelően jövőre tovább folytatódik a digitális oktatásfejlesztés: 2019 végig 4000 állami általános és középiskola, valamint szakképző intézmény kap szupergyors internetet és teljes wifi-lefedettséget. Az 500 fő alatti iskolákban legalább 100 Mbit, az 500 fő feletti iskolákban legalább 1 gigabites sávszélesség lesz elérhető. A fejlesztés közvetlenül 1,2 millió diákot és 126 ezer oktatót érint.

De nem lehet szó nélkül elmenni a Programozd a jövőd! elnevezésű, az NFM, a KIFÜ és az IVSZ összefogásában megvalósuló oktatásfejlesztési program mellett sem. A GINOP-3.1.1–VEKOP-15 projekt piaci szereplők bevonásával olyan informatikai kurzusokat biztosít felsőoktatásban lévő hallgatóknak, amelyek naprakész elméleti és gyakorlati ismereteket adnak, és amelyek eddig csak a piaci szférában (drágán) voltak elérhetők. Egyszóval mindenki informatikai pályára született, csak valaki még nem tud róla.