Ma: 26°CVihar

Tavaly év végén egy befektető jóvoltából több mint 3 milliárd forint állt a házhoz a Prezinél; ennyi pénzből már el lehet indulni világhódító útra.

-
Árvai Péter ügyvezető, Prezi
– Miben különbözik a mostani befektetés a korábbiaktól?

– Az első jelentősebb befektetést, 1,5 millió dollárt egy dán kockázatitőke-társaságtól, a Sunstone Capitaltól kaptuk még 2009-ben. A mostani finanszírozónk, az Accel Partners a legismertebb internetes cégekkel (a Facebookkal, Dropboxszal, Spotifyjal) dolgozik együtt, és nekünk is rangot ad. De egyáltalán nem elhanyagolható az a tudásbázis és kapcsolati háló sem, amely a befektető révén immár a rendelkezésünkre áll. Az összeg szinte másodlagos. Bár 14 millió dollárt kaptunk, nincs óriási szükségünk rá, mert már két éve pozitív a cash-flow-nk. Nem is mi kerestük meg az Accelt, hanem ők minket.

 

– Még ha nincs is szükség a pénzre, mire fogják fordítani?

– Több feladatot is meg kell oldanunk. Egyrészt Amerikán kívül már Európában és Ázsiában is gyorsan kezdett terjedni a termék; másrészt pedig még csomó technikai és tervezési fejlesztés kell ahhoz, hogy a Prezi mindenfajta megjelenítési felületen és méretben jól működjön.

 

– A Prezinek vetélytársa a Microsoft, az Apple és a Google. Hogyan lehet egyszerre mindegyikük ellen versenyezni?

– Jobbak az esélyeink, mint sokan gondolnák. Komoly átalakulásokon megy át a személyes termelékenységet növelő (productivity) termékek piaca. Pár éve még csak a telepített programokat használhatták az emberek, most viszont már az interneten is elérhető számos szoftver. Bárki használhatja azt, ami neki tetszik, ami legjobban fekszik a munkastílusának. Innentől kezdve viszont kevésbé számít a teljes irodai csomagok egyik kétségtelen nagy előnye, az egyes eszközök integráltsága. Nem is irodai szoftverként pozicionáljuk a Prezit, hanem olyan eszközként, amely lehetővé teszi az ötletek élvezetesebb, hatékonyabb megosztását. Ilyen értelemben mindenki a felhasználónk lehet, kétmilliárd fős a potenciális piacunk.

 

– Miben mérik a sikert? Bevételben, felhasználószámban, ismertségben?

– Az a legjobb, amikor hétköznapi végfelhasználók bizonygatják: a Prezit használva jobban odafigyelnek a mondanivalójukra, és több kérdést kapnak az előadásuk végén. Kutatások is mutatják, hogy a Prezi-bemutatók segítik a kontextus jobb megértését, követni azt, hogy honnan jövünk és merre megyünk. Én hiszek abban, hogy ha az emberek jobban megértik egymást, akkor csökken az erőszak a világban, és remélem, hogy a jobb megértéshez a Prezi is hozzá tud járulni. A zoomolásra alapozott megismerési metafora, amit egyébként a Google Maps is használ, számtalan területen alkalmazható lehet, de ezt nem nekünk kell felderíteni.

 

– Divatos ma Prezit használni?

– Igen, szerintem már vannak olyan közegek, ahol sikk vele dolgozni; végül is Koreában már öt könyv jelent meg róla. De hát ez így van minden feljövőben lévő termékkel. Nekünk az az igazán fontos, hogy minél szélesebb körben érezzék úgy az emberek: a Prezi megkönnyíti számukra, hogy kommunikálják, közzétegyék az ötleteiket.

 

 Szakmai pálya:

  • Svédországban született, magyar szülők gyermekeként
  • 2007–2008-ban a svéd Mobispine alelnöke
  • a saját cégével létrehozott, a svéd kórházak gyógyítási hatékonyságát összehasonlító omvard.se oldal 2009-ben az év honlapja lett
  • a Prezi alapítója és 2008 októberétől ügyvezető igazgatója
– A három alapító között soha nem volt éles ellentét?

– Nagyon jól kiegészítjük egymást. Somlai-Fischer Ádámé az alapötlet, és azóta is ő felel a vizuális megjelenésért, a dizájnért; Halácsy Péterhez tartozik a technológia, a fejlesztés; és én lettem az ügyvezető, mert az üzleti ügyekben nekem volt tapasztalatom. Mindhármunkra szükség volt. A sikerhez pedig rajtunk kívül mindazokra, akik a cégnél dolgoznak, az közös eredmény. Viták mindig is voltak és lesznek, de az nem baj. A lényeg, hogy a jó ötletek kerekedjenek felül.

 

– Nehezebb volt Magyarországról elindulni a világpiac felé, mint lett volna, mondjuk, Svédországból?

– Mindenképpen. Egyrészt Svédországban sokkal nagyobb hagyománya van annak, hogy egyből a külpiacokat célozzák meg egy fejlesztéssel (lásd a Skype-ot vagy a Spotifyt). Másrészt a nemzetközi befektetők már három évvel ezelőtt is sokkal nagyobb gyanakvással tekintettek Magyarországra, akár a jogbiztonságot, akár a munkamorált, akár más fontos tényezőket említsünk. Komoly előítéletek vannak, de a Prezivel például arra is lehetőséget kaptunk, hogy ezeket megpróbáljuk eloszlatni, és azt hangsúlyozzuk, hogy Magyarországról is lehet világsikerű céget építeni.

Bookmark and ShareCikk nyomtatása
xEzt is figyelmébe ajánljuk:

Kiszáll a Yahoo az Alibabából

Egyelőre csak részesedésének felén ad túl az amerikai cég, de szinte biztos, hogy a későbbiekben teljesen kiszállnak az internetes kereskedési oldalból.
<1/3>
Üzenőfal elrejtése
Név:
E-mail:
Hozzászólás:

A rovat ajánlója
Nehezen férnek hozzá az intézmények az EU-forrásokhoz. Vannak jó kezdeményezések az ésszerűsítésre, de még mindig nagy úr a bürokrácia.

Aktuális lapszámunkból

CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet kell felmutatnia.

Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja – köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál jóval többet hirdet.

Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.