Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


27_GDI_ndvi_map.jpg
Forrás: ITB

Az elmúlt időszakban meghatározóvá vált az agrárium jövőjéről folyó diskurzusban az a vélemény, hogy a digitalizáció lesz a jövő agráriumának egyik fő alakítója, és ahogyan az ipar esetében a digitalizáció hatására megjelent az új ipari forradalomként emlegetett Ipar 4.0 koncepció az ipar minden szintjén a kisüzemektől a minisztériumokig, úgy ez a folyamat az agráriumban is le fog játszódni.

Az agrárdigitalizáció több mint szenzorok segítségével pontosabban termelni – és valóban. Ez, a mezőgazdasági termelés és az ahhoz kapcsolt precíziós gazdálkodás csupán az első szintje az agrárdigitalizációnak. A második szintet az üzem jelenti, ahol a legfontosabb lépést egy VIR-rendszer alkalmazása adhatja. A termékpálya, illetve a termékpálya-integráció esetében már az okos logisztika, az élelmiszerláncon belüli optimalizálás, az élelmiszerbiztonság és a környezeti fenntarthatóság igazolása a fő téma: egy feldolgozónak aranyat ér, ha ki tudja mutatni termékéről, hogy környezetbarát vagy ökológiai gazdálkodásból származik.

A digitalizáció következő szintjét az agráriumról adatot gyűjtő állami szervezetek és szakrendszereik jelentik – a statisztikai szervezetek, kutatóintézetek, a meteorológiai szolgálat, a távérzékeléssel elérhető adatokat feldolgozó szervezetek. Ezek adatgyűjtései fontosak az ágazati folyamatok megértéséhez, bár nem harmonizáltak. Az utolsó szint a közigazgatás, az ahhoz kapcsolódó kötelező adatszolgáltatásokkal és jelentésekkel, amelyek kulcsinformációkat jelentenek az államapparátus számára – akár a támogatási programok megvalósulásáról, akár a stratégiai elemzések alapindikátorairól.

Az agrárium kihívásai

„Jól mutatja a térinformatika szakrendszerek, illetve stratégiaalkotás-szinten megjelenő fontosságát az Agrárgazdasági Kutató Intézet öntözésfejlesztési stratégiában való részvétele. E stratégia célja a hazai öntözés ügyének előmozdítása a BM, az AM, az OVF, a NAK és az AKI részvételével. Most jutottunk el arra a szintre, hogy képesek vagyunk térben is, parcellaszinten vizsgálni a termelői öntözési igényeket, így ezek összeilleszthetőek az adott térben megjelenő állami vízszolgáltatási kapacitásokkal. Ennek alapját egy, a NAK által az AKI adatgyűjtő rendszerén az OVF fedvényeihez kapcsoltan elvégzett felmérés, a II. körös öntözési felmérés jelentette, ahol minden termelő parcellaszinten jelölhette, hogy mely tábláját akarja öntözni és melyiket nem. 2014-ben már volt ilyen felmérés, ami – utólag kimondhatjuk – azért nem volt annyira sikeres, mert csak a vízkivételi pontokat kérdeztük meg, és nem tudtuk megmondani, hogy térben hogy helyezkednek el a termelői igények. Így kalkulálni sem tudtuk, hogy egyáltalán eljuttatható-e a víz a tábláig, vagy hogy éppen gazdaságos-e az öntözés az adott területen, ha ilyen vagy olyan növényt termeszt a termelő” – mondta tapasztalataikról Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet megbízott főigazgatója.

Híri István, GDi Magyarország kereskedelmi és ipari üzletágért felelős igazgatója úgy fogalmazott: az agrárium működésének jövőbeni kihívása a térinformatikai alapú szolgáltatások bevezetése, mint a kárfelmérés modernizálása, térbeli elemzési kompetenciák felépítése, gazdasági előrejelzések és megtérülés számítások, termelés biztosítás és optimalizálás. „A mai modern térinformatika platformot jelent, nemcsak célalkalmazásokat, nemcsak térképezést, hanem olyan szolgáltatásorientált platformot, ahol ugyanazt az információt és funkcionalitást kapom meg az okostelefonomon, weben vagy beágyazott szolgáltatásokon keresztül.”

 

Térbeliségben a lényeg

Ennek a rendkívül összetett, sokrétű digitalizációs folyamatnak egy olyan közös pontja van, amely minden szinten, minden szereplőt érint: a térbeliség kérdése. Miért olyan fontos a térbeliség az agrárium számára? Egyértelmű a válasz, de azért érdemes sorra venni az okokat:

– az agrárium a legnagyobb területhasználó – tudnia kell, hol és mit termel;

– maximálisan kitett a változékony külső hatásoknak (időjárás, állatbetegségek stb.) – tudnia kell, hogy az egyes területein az adott időben éppen milyen a természeti környezet;

 

– jelentős mértékben gépesített és mód van az automatizációra, ha térben képesek vagyunk vezérelni a gépeket;

– az öregedés miatt csökkenő munkaerő-kínálattal néz szembe, így kényszer az automatizáció;

– növekvő környezeti fenntarthatósági elvárásokkal szembesül – térben igazolni kell, hogy az adott területen milyen beavatkozást végzett a termelő;

– növekvő élelmiszerbiztonsági elvárásokkal néz szembe – térben igazolni kell, hogy az adott területen milyen egészséges terményt sikerült termelni;

– szoros együttműködésben dolgozik az inputanyag-gyártókkal és feldolgozókkal – igazodnia kell a feldolgozói logisztikához.

Ahhoz, hogy képesek legyünk automatizálni, kulcskérdés, hogy tudjuk, hol van az a terület, növény, állat, amellyel kezdeni akarunk valamit, és hol vagyunk mi és a gépeink, amelyekkel az adott területet, kultúrát meg akarjuk művelni.

 

Információ minden szinten

A térbeliség kezelése nem csak a termelés szintjén van jelen, ahol a precíziós gazdálkodáshoz szükséges GPS-rendszerek és a kapcsolódó RTK-hálózat nélkül nem képzelhető el a termelés robotizációja, hiszen ha nem tudom, hova vetettem, akkor nem fogom tudni megkapálni a sorközt, és csak az adott sorra kiadni a hatóanyagot.

 

Az üzemi szinten a termelő optimalizálni akarja az üzemi folyamatokat, a gépek mozgását, így felmerül a kérdés, hogy melyik gép hol jár, hol kellene járnia, hogy kisebb legyen a költség.

Igaz ez a termékpálya-viszonylatban is, mert a rendszerek csak úgy képesek működni, ha pontos információ áll rendelkezésre az aktuális szállítmányok indulásáról, útjáról, érkezéséről a terméklánc minden szintjén. A szakrendszerek adatai is helyhez kötve értékesek, gondoljunk csak egy növényvédelmi előrejelző rendszert kiszolgáló meteorológiai adatra, amelynek a hely koordinátáival együtt van értelme a termelő számára.

A közigazgatási adatszolgáltatás esetében kulcskérdés a térbeliség – a területalapú támogatás is pontos területméréssel és az adott terület Egységes Kérelem-felületen való rögzítéssel kezdődik. Röviden: az agrárdigitalizáció elképzelhetetlen a térbeliség, a térinformatikai ismeretek növelése, a megfelelő térinformatikai platform használata nélkül – a hazai agrárium minden szintjén!

A cég weboldala

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2036 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4866 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: