Menü
46_Dollarphotoclub_39294539.jpg
Forrás: ITB

Már megint az a bizonyos, megkerülhetetlen digitális forradalom. Nem titok, hogy a sereghajtók csapatát erősítjük az egészségügy terén. Az uniós átlaghoz képest alig költ erre a területre hazánk. Mégis van remény, hiszen a digitális technológia és egy új, innovatív ellátási lánc megoldást nyújthat az egészségügyi szektor költséghatékony működéséhez.

Vitán felüli, hogy kényszerű változások előtt áll a hazai egészségügy, mert reformok híján lassan összeomlik. Miközben az EU tagállamai közel 1058 milliárd eurót, az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre, hazánkban még az uniós átlagánál is kevesebbet, a GDP alig több mint 5 százalékát költötték az elmúlt években. (A McKinsey Global Institute Industry Digitization Index felmérése Magyarországot az alsó 20 százalékába sorolja e téren.) Az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tesznek ki – ezt jócskán meghaladja az unió nyugati fele 3000 euró feletti összegekkel, míg a másik végén 600 euró alatt (Magyarország 592 euróval) szerepel mindenki.

A francia Health Consumer Powerhouse (HCP) 2004 óta értékeli az európai nemzeti egészségügyi rendszereket. Magát a mérőszámot a betegek szempontjai szerint állították össze, nemcsak az egészségügyi ellátás költségeit, eredményeit, hanem a megelőzést, a szolgáltatások színvonalát, a betegjogokat és a gyógyszerhasználatot is figyelembe véve. Sajnos, mint az várható volt, Európa keleti fele ezen a listán sem tudott felzárkózni a nyugati egészségügyhöz. A magyar egészségügy gyakorlatilag Görögország szintjén vegetál a maga 578 pontjával. Szégyen az is, hogy a régióban megelőztek minket a szlovákok (653 ponttal), a csehek (760 ponttal), a horvátok (707 ponttal) és a szlovének (710 ponttal) is. Ezek az országok jelenleg a francia és a brit egészségügyi rendszerrel állnak azonos szinten.

 

A magyar beteg

Bár a rendszerváltozástól kezdve minden magyar kormány nekifutott már az egészségügyi reformnak, még nem sikerült véghezvinni azt. Ha röviden jellemezni kellene a magyar egészségügyet, akkor egy alapok nélküli felépítményhez lehetne hasonlítani. Miért? Mert jelenleg még hiányzik belőle az átfogó és eredendően népegészségügyi szemlélettel rendelkező és konszenzusos, folyamatosan fejlesztett program (ez szabályozná a működési kereteket). Gyógyító és egészségmegőrző szerepe elég kétséges ma, nem beszélve a zavaros intézményszerkezetről és a források kaotikus elosztásáról. Az átalakítás viszont elkerülhetetlen – egyébként fura tény, hogy hazánkban egészségügyön csak a gyógyító tevékenységet értik, míg a megelőzés csak hellyel-közzel, önkéntes szűrővizsgálatok során történik.

Hiányzik a környezet, az egészségügyi politika és az egészség megőrzésének az átfogó programja is. A megelőző szemlélet hiánya pedig az egész rendszert jellemzi. Az ágazat finanszírozási döntéseinek kialakítói számára, de még az egészségügyben dolgozók és a polgárok többségének is ismeretlen az egészségtudatos magatartás mibenléte.

 

Majd megoldjuk magánrendelésben

Jelzi ezt a trendet az is, hogy a privát egészségügy robbanásszerűen fejlődik, miközben az egykori OEP (ma NEAK) intézményei orvoshiánnyal és üzemeltetési problémákkal küzdenek. Egyre több, különböző társadalmi rétegekből származó páciens fordul a magánintézményekhez. Sokan az állami egészségügy mélyrepülése miatt ugyanis inkább a magánorvosokat választják, még akkor is, ha sokkal jobban a zsebükbe kell nyúlniuk.

2017 őszére már a magánkórházakban is megjelentek a várólisták. Egyre több magánpraxis indul tőkeerős háttérrel (a NEAK praxisokat is csak vállalkozásban tudják megvásárolni az orvosok már évek óta). A privát praxisok új piaci versenyt is jelentenek, a páciensek megszerzése és az online marketing is belekerült a fegyvertárukba, hiszen nyilvánvaló, hogy a hagyományos, analóg eszközök és gondolkodás már nem elegendő a sikerhez, komplexebb üzleti tudásra van szükség.

 

Digitális forradalom, végre

Az „állami” egészségügyet sem kell félteni azonban, hiszen a mindent átható és elérő digitalizáció ide is betüremkedett. Sokak szerint éppen ez fogja a rogyadozó rendszert feltámasztani. A már tavaly beharangozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles tesztje idén novembertől indul. A megváltó digitális rendszer lelke a digitalizáció és az információ megosztása a páciensek és az orvosok, illetve az intézmények között, vagyis egy közös elektronikus tér megteremtése, ahol minden elérhető a megfelelő jogosultságokkal felvértezve. Szerencsére moduláris alapon szerveződik a rendszer, így megtekinthető az e-recept, az e-beutaló, az EHRE (betegdokumentáció), illetve az e-profil is, amely a páciensek digitalizált előtörténetét tartalmazza. Maguk a páciensek is szerves részei lesznek a rendszernek, hiszen az digitális önrendelkezést biztosít nekik (DÖR): letilthatják adataikat és rendelkezhetnek arról, melyik orvos mit lát a kórképükből. „Vis maior” esetén ez felülírható, de a beteg folyamatosan tudja ellenőrizni, mikor és milyen beavatkozásokon vett rész – megelőzendő a műhibás pereket.

Első körben novembertől a kórházakban, háziorvosi rendelőkben (és a NEAK-kal szerződött orvosoknál), valamint a gyógyszertárakban startol a rendszer. A pilot augusztus közepén sikeresen végződött, több mint 80 intézmény tesztelte, és több mint 400 ezer e-recepttel és e-dokumentummal birkózott meg a rendszer. November elsejével kötelezően csatlakoznak a közfinanszírozott intézmények az EESZT-hez, ami első körben az alapellátást, a járó- és fekvőbetegellátást, illetve a gyógyszertárakat jelenti. A magánszolgáltatók még egy év türelmi időt kaptak a kötelező adatszolgáltatás megkezdésére.

A gyakorlatban ez azt jelenteni, hogy a páciensek novembertől már élesben is használhatják az e-beutaló és az e-recept szolgáltatásokat. A rendszer működéséhez nemcsak az orvosoknak, de a betegeknek is e-személyi szükségeltetik, az analóg és az új digitális rendszer viszont egyelőre még párhuzamosan működik. A projekt digitális fejlesztéseit uniós forrásból finanszírozták (7,2 milliárd forinttal), fenntartását az ÁEEK végzi.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4700 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: