Menü
06_Wellbeing.jpg
Forrás: ITB

A digitalizáció nem áll le 2020-ban, ezért a Digitális Jólét Program 2.0 után biztosan lesz DJP 3.0 is – jelentette be Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos. Az eddigi erőfeszítések és a kidolgozás alatt álló tervek szerinte jó esélyt adnak arra, hogy Magyarország a digitalizáció nyertesei közé kerüljön.

Gazdasági és társadalmi szempontból is sorsfordító időket élünk, mert a digitalizáció a világgazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó folyamat. Ez ráadásul abban is különbözik más, fontos trendektől, hogy hatásai nem közvetetten, áttételeken keresztül jutnak el az emberekhez, hiszen bárki megtapasztalhatja közvetlenül a magánéletében és a munkájában is, mit jelent a digitális átalakulás – adta meg a 2017-es Infotér Konferencia alaphangját a digitalizáció fontosságának hangsúlyozásával nyitóbeszédében Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program koordinálásáért és végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos. A digitalizáció ilyen értelemben véve mindannyiunk személyes ügye, ugyanakkor a legteljesebb mértékben közügy is, hiszen nemcsak az egyes emberek, hanem a vállalkozások, az országok, sőt a régiók sikere sem képzelhető el a digitalizációs stratégia sikere nélkül.

 

Megtalálni az utat

Deutsch Tamás, Digitális Jólét Program
Ez egy globális verseny, és ebben a versenyben egyelőre nem Európának és az Európai Uniónak áll a zászló. Kontinensünk eredetileg is hátrányból indult, és hiába vannak nagy fejlesztések, azok üteme nem elég gyors – emiatt az Egyesült Államok és Ázsia egyre növeli előnyét a digitális térben. Deutsch Tamás szerint azonban a meccs még nincs lejátszva, és vannak olyan lépések, lehetőségek, melyeket kihasználva Európa gyorsabb fejlődési pályára állhat.

Először is, bátran kell gondolkodni, és ki kell dobni néhány régi dogmát. Ilyen téves képzet például, hogy a digitalizációban csak a nagyobb országok lehetnek sikeresek, a kisebb, átlagos méretűek nem vehetik fel velük a versenyt. Szintén tévedés, hogy csak egyetlen helyes út vezet előre – minden ország megtalálhatja és követheti a számára leginkább üdvözítő utat, miközben persze figyelembe veszi a nemzetközi legjobb gyakorlatokat és tanul mások eredményeiből (és hibáiból) is.

Változásokat sürgetett Deutsch Tamás az uniós politikában is. Mint mondta, alapvető európai és magyar nemzeti érdek, hogy a 2020-tól kezdődő új költségvetési időszakban a kohéziós és az agrárpolitika mellé harmadik közös politikaként csatlakozzon a digitalizáció is, és annak támogatására hozzák létre a közös európai bevételeket elosztó alapokat is. Fontosnak nevezte a visegrádi négyek, illetve Németország és Nagy-Britannia együttműködését annak érdekében, hogy a közös európai digitális piac megteremtésében kézzelfogható eredmények születhessenek. Végül pedig Európának meg kell találnia azokat a kitörési pontokat, amelyekben globálisan is piacvezetővé válhat.

„Nem egy új keresőszolgáltatást kell elindítani a Google-lel szemben. De nem létezik úgy európai felzárkózás, ha nem lesz néhány olyan terület, termék, megoldás, amelyben mi vagyunk a legjobbak” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.

Magyarország és a DESI

Az Európai Unió által évente kiadott, az egyes tagországok digitális fejlettségét számba vevő DESI mutatóban Magyarország úgy csúszott egy helyet hátra – a 20.-ról a 21.-re –, hogy közben számos részterületen javított a teljesítményén.

Az öt nagy részterület közül a magánszemélyek internethasználatában áll a legjobban az ország (a 12. helyen). A magyarok a kontinensen mindenkit megelőznek a közösségi hálózatok használatában, viszont az átlagnál jóval kevesebben bankolnak és vásárolnak online. Az összekapcsoltságban szintén az uniós átlag felett teljesítettünk, nem kis részben az internetkapcsolatok sebességének köszönhetően. Ugyanakkor a mobil szélessáv használatában Magyarország a legutolsó az EU-ban: a 100 lakosra jutó 43 előfizetés alig a fele az uniós átlagot jelentő 84-nek.

Humán tőkében nem sikerült elmozdulni az átlag alatti teljesítményt jelentő 18. helyről. Legfeljebb annak lehet örülni, hogy hat százalékponttal nőtt az internetfelhasználók aránya (78 százalékra), és az ICT-szakemberek aránya (3,6 százalék) is kicsit jobb az EU átlagánál. Nem csökkent viszont a lemaradás a digitális technológiák vállalati integráltságában, illetve a digitális közszolgáltatásokban. A magyar vállalkozások nem használják ki igazán az infokommunikációs technológiák kínálta lehetőségeket, az e-közigazgatásban pedig csak Romániát sikerült megelőznünk.

 

A kicsiket is segítve

Ami a magyar digitalizációs stratégiát, a Digitális Jólét Programot illeti, Deutsch Tamás két fontos alapelvre hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában a kormányzat aktív, kezdeményező szerepet tölt be, de egyenlő partnerként vesz részt az ökoszisztéma többi szereplőjével. A másik, hogy a teljes program az oktatási és a gazdasági rendszer egymástól elválaszthatatlan digitális átalakítására épül, és ez húzza maga után a digitalizáció egészének sikerét. És bár a pénz nem minden, a Digitális Jólét Programnak köszönhetően 70 milliárd forintnyi plusz forrást lehet a magyar digitalizációra fordítani.

2016-ban szintén az Infotér Konferencián jelentette be Deutsch Tamás, hogy az egy évvel korábban elindított DJP-nek lesz folytatása. Ez azóta meg is történt, nyáron kormányhatározatban rögzítették a döntést a DJP 2.0 elindításáról. Ennek kapcsán a fejlesztések négy súlyponti területét említette a miniszterelnöki biztos: ezek a digitális gazdaság, a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése, a digitális állam és az infrastruktúrafejlesztés.

A magyar digitális gazdaság európai összevetésben is kiemelkedő teljesítményt nyújt, a megteremtett új érték mintegy 20 százalékát állítja elő és a munkaerő 15 százalékát foglalkoztatja. A gazdaságban betöltött súlyát tekintve a magyar digitális gazdaság Európában az 5-6. helyen áll. A 2020-ra kitűzött cél, hogy a DESI index minden mutatójában Magyarország az első 10 között szerepeljen. (A mostani értékek ennél sokkal rosszabbak – lásd keretes írásunkat –, de Deutsch Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a most közzétett értékek a tavalyi, tavalyelőtti számokat tükrözik, tehát a mostani munka eredményei csak később jelentkeznek.) A gazdaságfejlesztés keretében egységes módszertan szerint elkészítik az ágazati digitális stratégiákat (kiemelt figyelmet kap majd az agrárium, az egészségipar és a sport), és a KKV-kra szabott Modern Vállalkozások Programjához hasonlóan a mikrovállalkozások vezetőit is személyre szabott segítséggel kívánják előrelendíteni a digitalizációban.

Kiegyensúlyozott energiatermelés

Az energetikai iparnak is rendkívül komoly informatikai háttérre lesz szüksége a következő években, évtizedekben – mondta a konferencia második napján tartott nyitóelőadásában Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. A jelenlegi prognózisok szerint 2030-ra a most működő erőművek elöregedése miatt mintegy 4-5 ezer MW kapacitás esik ki a hazai áramtermelésből. Ennek pótlásában Paks, mint alaperőmű mellett természetesen szerephez kell jutniuk a megújuló energiaforrásoknak is. Az alaperőművet és a megújuló erőműveket viszont rendszerben kell megépíteni és kezelni, mert csak akkor lehet hatékony a magyar energiaelosztási rendszer, ha a kétféle erőmű egymást tudja támogatni. Süli János szerint fontos lenne az is, hogy a hazai e-mobilitás terjedésével új mérlegkört (vagyis külön mért fogyasztású elektromos hálózatot) hozzanak létre a töltéshez, amelyen okosmérők üzemelnének. Az energiatermelés és -fogyasztás közötti egyensúlytalanságot – tározós erőművek hiányában – ugyanis csak úgy lehet kezelni, hogy az e-mobilitási rendszerben hozunk létre tárolási lehetőséget.

Az előkészítés alatt álló Paks2 beruházásról szólva Süli János elmondta, hogy 300 engedélyt már beszereztek (köztük a környezetvédelmit és a telephelyit), de még további 1600-at kell megszerezniük. A passzív biztonságot szolgálja a várható földrengéseknek ellenálló alaplemez, illetve a kettős kupola. A külső nemcsak az esetlegesen becsapódó repülőgépeknek tud majd ellenállni, hanem a belső burok sérülése esetén is teljes biztonságot kínál. Ugyancsak a védelmet szolgálja, hogy az erőmű szükség esetén segédenergia nélkül is le tud állni.

 

Jön a folytatás is

Áttörésnek értékeli a digitális kompetenciafejlesztésben Deutsch Tamás, hogy elkészült a Digitális Oktatási Stratégia, amelynek már a végrehajtása zajlik – ennek köszönhetően a 2019-es tanév elejére minden iskolában lesz szélessávú internetelérés és wifi-hálózat, valamint nagyszabású eszközbeszerzésre is sor kerül. Elindultak azok a képzések is, amelynek eredményeképpen több tízezer pedagógus sajátíthatja el a digitális oktatási módszereket. De az iskolarendszeren kívül is folyik majd a kompetenciafejlesztés. A korábbi e-Magyarország pontok tapasztalatait felhasználva létrehoznak egy mintegy 1500, jól felszerelt pontból álló hálózatot, ahol szakképzett mentoroktól kaphat bárki ingyenes segítséget a digitális írástudás megszerzéséhez vagy továbbfejlesztéséhez. A cél az, hogy a felnőtt korú lakosság körében a rendszeresen internetezők számát a mostani 78 százalékról 85-90 százalék közé tornázzák fel.

A digitális állam terén 2018 lesz az áttörés éve – állította határozottan Deutsch Tamás. Jövőre érnek be ugyanis azok a több éve indított programok, amelyek ugrásszerűen javítják majd az állam digitalizáltsági mutatóit. Biztos, hogy nem lesznek tökéletesek az elkészült rendszerek, de legalább arról már lehet beszélni, hogy hol és merre kell továbblépni. Ami pedig az infrastruktúra-fejlesztést illeti, az már az első DJP-nek is kiemelt területe volt. A Szupergyors Internet Program be is fejeződik 2018 végére, zajlanak a 4G és 4G+ fejlesztések, megalakult a hazai 5G Koalíció. A mostani eredményekre építve viszont a 2020-as években további nagy infrastruktúra-fejlesztési programokra lesz szükség, hogy létrejöhessen a célul kitűzött „gigabites társadalom”.

A DJP 2.0 a fentiek mellett hangsúlyosan kíván foglalkozni az okos városokkal, az információbiztonsággal, a Kárpát-medence digitális ökoszisztémájával, valamint a digitalizáció társadalmi hatásvizsgálataival.

„Az eddig elért közös sikerek azonban nemcsak a lehetőségét, hanem a kötelezettségét is megteremtik annak, hogy ne csak az előttünk álló két-három év, hanem a következő egy-másfél évtized digitalizációs feladataival is foglalkozzunk. A digitalizáció nem áll le 2020-ban, ezért nyugodtan mondhatom, hogy biztosan lesz DJP 3.0 is” – jelentette be Deutsch Tamás. Erre azért is lesz nagy szükség, mert a 2020-as évtized döntő lesz a globális digitalizációs versenyfutásban. Az az ország vagy régió, amely ebben az évtizedben sikereket tud felmutatni, hosszabb távon is sikeres lesz, amelyik viszont nem, mindenképpen lemarad. Annak ellenére, hogy nem a legjobb pozícióból indul és gazdasága sem a legerősebb, Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy sikerre vigye a digitalizáció ügyét – tette még hozzá a miniszterelnöki biztos.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1983 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Hesz László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4718 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:HRP Europe Kft.

A legkeresettebb cégek: