|
Tisztázott, nyílt helyzet?
2012.
02.
21. kedd
Az elmúlt év végén, hosszabb előkészítő munka után, kormányzati intézkedés történt a közigazgatási intézmények dokumentumhasználatát illetően. Egy kormányhatározat március 31-étől elrendeli a közigazgatási szervezetek számára a szabványoknak megfelelő dokumentumformátum használatát az egymás közti kommunikációban, illetve a szervezeteknek képeseknek kell lenniük ilyen dokumentumok fogadására külső féltől. A jogszabály rendelkezik a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról is. (A határozat nem vonatkozik a Honvédelmi Minisztériumra és intézményeire.)
Egy másik bejelentés szerint a kormány március 1-jével megszünteti a Tisztaszoftver-programot a köz- és felsőoktatásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam szakít az eddigi, évtizedes, a világon egyébként példa nélküli gyakorlattal, és nem finanszírozza tovább az eddigi egyetlen szállító – a Microsoft – szoftverlicenceinek megújítását. A két dolgot elvileg a nyílt forráskód köti össze, de nem ennek a hangsúlyozása volt a cél, hanem a költséghatékonyság és a versenysemlegesség szem előtt tartása – hangsúlyozta az itbusiness februári klubrendezvényén Lucza Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) informatikai felügyeleti és ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője.
Opciók és indoklások A kormányhatározat a fenti kivételtől eltekintve minden közigazgatási intézményre vonatkozik, de a félreértések elkerülése végett ez nem azt jelenti, hogy mindenhol nyílt forráskódú irodai csomagra lenne kötelező átállni. Csupán arról van szó, hogy a szabványoknak megfelelő dokumentumokat kell használni. Ahol Microsoft Office 2007 vagy frissebb verziói vannak használatban, ott nincs teendő, hiszen azok formátumai szabványosak. A 2003-as Office használói pedig megtehetik, hogy letöltik és telepítik a megfelelő fájlkonvertert. Lucza Vilmos szerint ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a szervezetek költséghatékonyabb, nyílt forráskódú programokra álljanak át például akkor, amikor lejár a meglévő Microsoft nagyvállalati licencszerződése. Ilyennel egyébként már próbálkoztak, s a szervezeten belül sikerült is; viszont aránytalanul nagy erőfeszítésbe került a kommunikáció fenntartása a külső szervezetekkel. A minisztérium március 31-étől ellenőrizni fogja a beszerzéseket ebből a szempontból is. Nem nyílt forráskódú irodai szoftver beszerzését csak abban az esetben engedélyezi, ha az műszaki, gazdasági szempontból indokolt, vagy ha nemzetközi szerződés teljesítése érdekében szükséges. Ilyen lehet, amikor a szakrendszerekkel való integráltság miatt az átállás többe kerülne, mint a zárt forráskódú szoftver licencének meghosszabbítása. Ami a Tisztaszoftver-programot illeti, a felsőoktatásra vonatkozóan 2001-ben kötötte meg a kormány a Campus megállapodást, amelyet 2004-től a közoktatásra is kiterjesztett. A mostani döntés az intézmények által megvásárolt gépekre gyárilag telepített (oem) Windows operációs rendszer frissítésére, valamint a Microsoft Office licenceire vonatkozhat. A program felmondásával tehát csak az Office veszíti el jogtisztaságát, az operációs rendszer nem – legfeljebb a jövőben nem lesznek verzióváltások. Az állam egyébként a Tisztaszoftver-programra az elmúlt 10 évben mintegy 12 milliárd forintot költött, s csak tavaly kezdte szorgalmazni, hogy az oktatási intézmények vegyenek igénybe nyílt forráskódú rendszereket is. Ezzel egyidejűleg 50 ezerre korlátozták azoknak a felsőoktatási hallgatóknak a számát, akiknek a kormány finanszírozza a licenceit. Ezzel kapcsolatban viszont sokan kételyüket fogalmazzák meg arról, hogy a közoktatási intézményekben túl rövid az átállásra engedélyezett idő, s így például veszélybe kerülhet az érettségi vagy a felvételi. Vályi-Nagy Vilmos, az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „A tavalyi szerződések idén március 1-jéig érvényesek, de lesz új Tisztaszoftver-szerződés, azaz az állam tovább finanszírozza az intézmények működéséhez és a feladatok ellátásához szükséges alaplicenceket. Ennek részleteit most dolgozzuk ki a szállítóval. Az új szerződés nem lesz korlátlan, időtartamát egy évre tervezzük. Ezután versenysemlegesség fog érvényesülni, s az iskoláknak kell kiválasztaniuk, milyen típusú licenceket akarnak tovább használni. A bérleti konstrukciót a következő év során szeretnénk megszüntetni a közoktatásban, s ragaszkodunk ahhoz, hogy az állam tulajdonjoggal rendelkezzen a licencekben. Amint ezt elértük, attól kezdve az iskolák kötelezettsége lesz ezeknek a szoftvereknek a fenntartása.”
Van létjogosultság Félreérti vagy félremagyarázza a helyzetet az, aki a Microsoft-szoftverek nyílt forráskódú szoftverek elleni csatájaként akarja beállítani ezt a kérdést – mondja Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország kormányzati üzletágának igazgatója. A Microsoft szerint is megvannak az állami működésnek azok a területei, ahol a nyílt forráskódú szoftvereknek létjogosultságuk van, amely területeket szakmai érvek alapján kell meghatározni, nem hitvitákkal. Eddig is több helyen használtak nyílt forráskódú megoldásokat, sőt van olyan terület, ahol piacvezetők az ilyen szoftverek. A mostani kormányrendelet inkább csak intézményesíti az eddigi szokásjogot: „írásba adják”, hogy a tágan értelmezett magyar államigazgatásban is megvan az egyes intézményeknek a lehetőségük arra, hogy ilyen szoftvereket használjanak. Egyébként 2008 óta a Microsoft által kidolgozott office open xml (ooxml) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által elfogadott nyílt forráskódú dokumentumformátum. A Microsoft szerint az informatikai döntéshozók felelőssége, hogy az egyes területeken azt a szoftvert használják, amely leginkább megfelel az igényeknek, és összességében a legnagyobb megtérülést adja. Vannak azonban olyan területei az állami működésnek, kitüntetetten talán éppen az oktatásban, ahol a Microsoft-szoftverek hiánya egyértelműen ártana a diákoknak, rajtuk keresztül pedig Magyarország versenyképességének. Ma már a Microsoft digitális nyelve a világ közös digitális nyelve, s ezt a piaci viszonyok alakították így. Ugyanakkor egy informatikai megoldásnak csupán egyetlen vetülete, hogy a programok forráskódját bárki vagy csak az arra illetékesek tekinthetik meg, fejthetik vissza. A licencköltségek pedig csak töredékei egy rendszer összköltségének, ily módon egy „ingyenes” licenc bevezetése összességében sokkal drágább is lehet, mint a széles körben használt zárt forráskódú termékeké.
Számháború és stratégia Ivacs Gabriella, a 2006-ban alakult Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség (ODFA) Magyarország elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kormányhatározat nem határozza meg egyértelműen, mi is a nyílt szabvány. Egyik kritériuma például az, hogy megvalósítható legyen, de ezt az ooxml nemigen teljesíti, hiszen mind ez idáig egyedül a Microsoft implementálta. Így jobb lett volna csak az odf-et megjelölni egyértelmű szabványként. A másik gond az, hogy a nyílt forráskódú szoftverek kérdéskörének beemelése a nyílt szabványok közé, illetve a kettő összemosása nem szerencsés dolog, mert enélkül is elég nagy a fogalmi zavar, ami megnehezíti a tisztánlátást az átállásban a két területen. A formátum kérdése egyébként a digitális tartalmak megőrzése tekintetében is fontos, és stratégiai döntést igényel. Nem mindegy ugyanis, hogy például 10 év múlva miként fogunk hozzáférni a digitális nemzeti adatvagyonhoz – már annak a fényében is, hogy az Európai Unió a közadatvagyonnal való gazdálkodást a nemzeti digitális stratégiák fontos részének tekinti. Ebből a szempontból pedig egyértelműen a formátum a lényeg, nem pedig a szoftver vagy az adathordozó eszköz. Persze, fontos a költséghatékonyság is, ám egy közelmúltban napvilágot látott Gartner-jelentés rámutat, hogy az általa megvizsgált cégek a nyílt formátumoknak – azok használhatósága, rugalmassága stb. miatt – inkább stratégiai, mint költséghatékonysági jelentőséget tulajdonítanak. Ez utóbbival kapcsolatban egyébként még az sem tisztázott, hogy a nyílt formátumok és szoftverek révén megtakarított pénz vajon visszaáramolhat-e a jelenleg elég alacsony szinten álló informatikai oktatásba.
Mentés másként De miért is van szükség a nyílt szabványokra? – tette fel a kérdést Szentiványi Gábor, a Red Hatet Magyarországon képviselő ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója, s rögtön válaszolt is. Azért kellenek, mert átjárást biztosítanak a különböző rendszerek között, s ezt az együttműködést legkönnyebben és legolcsóbban nyílt szabványokkal lehet elérni. Az odf-et már 6-7 nagy szoftverrendszer implementálta, míg az ooxml-t valójában még a Microsoft sem igazán – így aztán legfeljebb csak saját magával lehet kompatibilis. Ezért a határozatban megfogalmazott interoperabilitási kívánalomnak igazán csak az odf felel meg. Egyébként az egész szoftverhelyzet olyan messzire jutott, hogy egyre nehezebb kitáncolni belőle. A technológiák ugyanis fejlődnek, terjednek, s ez egy ideig erősíti az innovációt és a társadalmi hasznosságot. Ám elérkeznek egy ponthoz, főleg ha monopolisztikus helyzet áll elő, ahonnét már gátló tényezőként lépnek fel. Jó példák erre a dokumentumformátumok, ahol ha egyeduralkodóvá válik egyetlen termék és kapcsolódó formátuma, akkor ez már akadályozza a fejlődést. Holott az informatika más területein teljesen magától értetődő a választás szabadsága, gondoljunk csak az operációs rendszerekre, köztesrétegekre vagy a szerverhardverekre. Ezért fontos most az a törekvés, hogy visszaálljon a normális helyzet, amely támogatja az innovációt, az interoperabilitást és a költséghatékonyságot. Ám mielőtt belefognánk bármilyen cserébe, erősen ajánlott előre kiszámolni, hogy megéri-e a váltás, még ha ez nem is olyan egyszerű. Élő András, a D-Link Magyarország ügyvezetője ugyanakkor megkérdőjelezte a nyílt formátum rövid távon elérhető költséghatékonyságát. Ugyanis ha teljesen más rendszerekre térünk át a jelenlegiekről, szükséges egy bizonyos tudásbázis, szakembergárda, amely átsegíti a felhasználókat a változáson. Ez pedig nem lesz ingyen. Nos, ilyesmitől nem kell félni, mivel az alternatív irodai programok funkciói, felülete olyannyira hasonlít az MS Office-éhoz, hogy egy gyakorlott felhasználónak nem fog problémát okozni a különbség – nyugtatták közösen a kedélyeket Lucza Vilmos és Ivacs Gabriella. Ezenkívül, a közoktatásban vélhetően kevesebb problémával, azaz kevesebb oktatási igénnyel jár majd az egyszerűbb, nyílt forráskódú rendszerre való áttérés, mint a verzióváltás az MS Office 2003-ról 2007-re. Mivel a munka és a külső kapcsolatok jellege erősen befolyásolja a szoftverhasználatot, egyébként sem várható teljes átállás a közigazgatásban – körülbelül 20 százalékos megmaradás még egészséges arányt jelentene.
xEzt is figyelmébe ajánljuk:
CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet kell felmutatnia.
|
|