Menü
72_googleapis.com.jpg
Forrás: ITB

Az infokommunikációs megoldások területét tartják az egyik leggyorsabban növekvő szegmensnek a szakemberek Magyarország exportján belül, és a piaci szereplők erőfeszítéseit most már kormányzati stratégia is támogatja. Az uniós pályázatok mellett normatív támogatásra, adókedvezményekre, illetve külön hitelgarancia-alapra is számíthatnak majd a hazai IT-cégek, amikor a globális piac meghódítására indulnak.

Nem igazán kapott komolyabb hírverést a kormány egyik szeptemberi határozata, amely Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) elfogadásáról szólt. Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen egy stratégia önmagában véve még nem változtatja meg a fennálló helyzetet, és majd a gyakorlati intézkedések láttán derül csak ki, mennyire támaszkodhatnak rá a nemzetközi piac meghódítására induló magyar vállalatok. Azonban már a tény is, hogy született egy ilyen dokumentum azt jelzi, hogy a döntéshozók is felismerték, mekkora az ICT-szektor jelentősége már most az exporton belül, és mennyit nőhet még a szerepe a közeljövőben.

A nagy hozzáadott értéket képviselő szoftver- és szolgáltatásexport értéke a becslések szerint évről-évre mintegy 25-30 százalékkal nő, és csak az utóbbi szegmens 460 milliárd forintnál is nagyobb lehetett tavaly.

 

Erősen meghatározó szerep

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elemzése szerint az ICT-ágazat exportja – hozzáadott érték tekintetében – már 2014-ben elérte a teljes magyar export 8 százalékát. Az összes kivitel fejlődését jóval meghaladó mértékű növekedésnek köszönhetően idén valószínűleg lényegesen magasabb lesz ez az arány, de a lehetőségek még ettől is nagyobbak. Már 2014-ben arról beszéltek az IVSZ szakértői, hogy reális célkitűzés a hazai szoftver- és IT-szolgáltatás exportértékének megduplázása öt év alatt, aminek olyan hatása lenne, mintha két új Audi-gyár épülne az országban. Arra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok, hogy ez a cél teljesíthető lesz-e, azonban többek között a DES-ben megfogalmazott intézkedések megvalósulásával jelentős fejlődés várható ezen a területen. A stratégia célja a magyar digitális ipar, a hazai ICT-cégek exportképességének javítása, az exportvolumen növelése, a fejlődés gátjainak azonosítása és megszüntetése annak érdekében, hogy hazánk a jelenlegi pozícióját tovább erősíthesse, és versenyképes erőként legyen jelen a világpiacon.

Központi lehetőségek

A napjainkra mintegy 40 ezer embert foglalkoztató SSC-k meghatározó szerepet játszanak a hazai ICT-ágazat szolgáltatásexportjában, azonban a további dinamikus fejlődéshez változtatásokra van szükség. A DES-ben olvasható elemzés szerint a többi növekedési lehetőségeket alapvetően a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalók száma korlátozza. A koncepció szerint Budapest mellett a vidéki nagyvárosokban is minél több ilyen létesítményt kellene létrehozni – a DES Debrecent, Szegedet, Pécset, Miskolcot és Székesfehérvárt említi, azonban az ilyen irányú terjeszkedésnek jelenleg gátat szab a megfelelő mennyiségű „A” kategóriás iroda hiánya.

 

Alulértékelt nehézségek

Az infokommunikációs ágazat exportfejlesztését célzó koncepció négy területre vonatkozóan fogalmaz meg intézkedéseket, amelyek a hazai vállalkozások külföldi piacra lépését, az SSC-k (shared service center – megosztott szolgáltató központ) magyarországi bővülését, a kormányzati digitális megoldások exportját, valamint a startupok nemzetközi megjelenését támogatják.

A DES elkészítése előtt elvégzett felmérés több érdekességgel is szolgált. Így például a megkérdezett vállalkozások harmada nem volt hajlandó információkat megosztani, és határozottan elutasítja az állam segítségét. Az elemzésből kiderült az is, hogy a hazai ICT-vállalkozások túlértékelik innovációs képességüket, és alulértékelik az export beindításához szükséges erőfeszítéseket. Emellett nem áll rendelkezésükre elég kereskedelmi és marketinges tapasztalat, ugyanakkor megítélésük szerint a fő nehézséget a piacok megismerése és a stabil külföldi jelenlét kialakítása jelenti számukra. Mivel többnyire nem rendelkeznek exportstratégiával, erőforrásokat pazarolnak olyan területeken való megjelenésre, ahol nincs túl sok esélyük, ami egy-egy cég és piac esetében akár százmillió forintnyi elvesztegetett beruházást is jelenthet. A felmérés egyik nagyon fontos megállapítása, hogy az ICT-finanszírozás megoldatlan, az ágazatban dolgozó vállalatok nagy része nem rendelkezik megfelelő garanciaalappal, a finanszírozási konstrukciók nem igazodnak a szektor jellegzetességeihez. A helyzeten ráadásul az uniós források sem igazán segítenek, az EU-s fejlesztési pénzek ugyanis csak az exportfolyamat kisebbik részét tudják támogatni, ezért hazai fejlesztési erőforrások bevonása szükséges a DES megalkotói szerint.

 

Anyagi ösztönzők

Ez a helyzet a közeljövőben változhat, ha megvalósulnak az exportfejlesztési stratégiában vázolt lépések. Az elképzelések között szerepel többek között az is, hogy a külpiaci megjelenésre készülő ICT-vállalkozások normatív támogatáshoz juthassanak. A tervek szerint a három fázisból álló konstrukcióval azok a cégek élhetnének, amelyek tevékenysége az elmúlt időszakban (1-3 évben) nyereséges volt, és rendelkeznek a területre dedikált erőforrással. Az első fázisban az exportképesség kialakítására, a másodikban az exportstratégiában megfogalmazott előkészületek megvalósítására, míg a harmadikban a konkrét piacra lépésre lehet elnyerni támogatást, melynek összege társaságonként 5–10 millió forint lenne. A külföldön már bizonyított cégek is nagyobb segítségben bízhatnak, ezek a vállalkozások visszatérítendő (VT) és vissza nem térítendő (VNT) támogatásokból is bővíthetnék például az exportportfóliót. A VT és VNT támogatások a jelenlegi koncepció szerint együttesen vehetők majd igénybe, az összeg vállalkozásonként 50–100 millió forint lehet. A DES megoldást kínálna a rendszeres exporttevékenységből adódó, átmeneti cash-flow nehézségekre is egy kölcsönalap létrehozásával, amely kedvezményes hitelt biztosít a külpiacokra termelő vagy ott szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára. A kedvezményes, alacsony kamatozású előfinanszírozási hitel fedezetéül az aláírt szerződés szolgálna, így további fedezetek bevonására sem lenne szükség. A koncepció szerint a nyújtható hitel mértéke a szerződésben rögzített első fizetési pont értékének 75 százaléka, a THM-je a mindenkori jegybanki alapkamat, a kölcsönalap tervezett mérete pedig 10 milliárd forint lenne.

Az exportfejlesztési stratégia egy olyan eszköz bevezetésével is számol, amely más szektorokban már ismert: létrehoznák az állami forrásokkal támogatott ICT-ágazati hitelgarancia-alapot, amely készfizető kezességvállalásával (garanciájával) segítené a startupok, valamint a főként exportorientált kis- és középvállalkozások hitelfelvételét és bankgarancia igénybevételét. A külföldi megjelenésre készen álló, sikeresen működő vállalkozások exporttevékenységének megkezdését vagy új piacokra való belépését a VT és VNT típusú támogatások mellett adókedvezménnyel, valamint halasztott adózással is támogatnák a DES-ben megfogalmazott koncepció szerint. Az elképzelés lényege, hogy az új piacokra történő belépéshez szükséges költségek, beruházások egy külön alszámlacsoporton kerülnének könyvelésre, és ezen számlák egyenlege csökkentené a társasági adó és a helyi iparűzési adó alapját a költségek felmerülésének, illetve a beruházás évében.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4703 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:REVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: