Menü
72_googleapis.com.jpg
Forrás: ITB

Az infokommunikációs megoldások területét tartják az egyik leggyorsabban növekvő szegmensnek a szakemberek Magyarország exportján belül, és a piaci szereplők erőfeszítéseit most már kormányzati stratégia is támogatja. Az uniós pályázatok mellett normatív támogatásra, adókedvezményekre, illetve külön hitelgarancia-alapra is számíthatnak majd a hazai IT-cégek, amikor a globális piac meghódítására indulnak.

Nem igazán kapott komolyabb hírverést a kormány egyik szeptemberi határozata, amely Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) elfogadásáról szólt. Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen egy stratégia önmagában véve még nem változtatja meg a fennálló helyzetet, és majd a gyakorlati intézkedések láttán derül csak ki, mennyire támaszkodhatnak rá a nemzetközi piac meghódítására induló magyar vállalatok. Azonban már a tény is, hogy született egy ilyen dokumentum azt jelzi, hogy a döntéshozók is felismerték, mekkora az ICT-szektor jelentősége már most az exporton belül, és mennyit nőhet még a szerepe a közeljövőben.

A nagy hozzáadott értéket képviselő szoftver- és szolgáltatásexport értéke a becslések szerint évről-évre mintegy 25-30 százalékkal nő, és csak az utóbbi szegmens 460 milliárd forintnál is nagyobb lehetett tavaly.

 

Erősen meghatározó szerep

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elemzése szerint az ICT-ágazat exportja – hozzáadott érték tekintetében – már 2014-ben elérte a teljes magyar export 8 százalékát. Az összes kivitel fejlődését jóval meghaladó mértékű növekedésnek köszönhetően idén valószínűleg lényegesen magasabb lesz ez az arány, de a lehetőségek még ettől is nagyobbak. Már 2014-ben arról beszéltek az IVSZ szakértői, hogy reális célkitűzés a hazai szoftver- és IT-szolgáltatás exportértékének megduplázása öt év alatt, aminek olyan hatása lenne, mintha két új Audi-gyár épülne az országban. Arra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok, hogy ez a cél teljesíthető lesz-e, azonban többek között a DES-ben megfogalmazott intézkedések megvalósulásával jelentős fejlődés várható ezen a területen. A stratégia célja a magyar digitális ipar, a hazai ICT-cégek exportképességének javítása, az exportvolumen növelése, a fejlődés gátjainak azonosítása és megszüntetése annak érdekében, hogy hazánk a jelenlegi pozícióját tovább erősíthesse, és versenyképes erőként legyen jelen a világpiacon.

Központi lehetőségek

A napjainkra mintegy 40 ezer embert foglalkoztató SSC-k meghatározó szerepet játszanak a hazai ICT-ágazat szolgáltatásexportjában, azonban a további dinamikus fejlődéshez változtatásokra van szükség. A DES-ben olvasható elemzés szerint a többi növekedési lehetőségeket alapvetően a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalók száma korlátozza. A koncepció szerint Budapest mellett a vidéki nagyvárosokban is minél több ilyen létesítményt kellene létrehozni – a DES Debrecent, Szegedet, Pécset, Miskolcot és Székesfehérvárt említi, azonban az ilyen irányú terjeszkedésnek jelenleg gátat szab a megfelelő mennyiségű „A” kategóriás iroda hiánya.

 

Alulértékelt nehézségek

Az infokommunikációs ágazat exportfejlesztését célzó koncepció négy területre vonatkozóan fogalmaz meg intézkedéseket, amelyek a hazai vállalkozások külföldi piacra lépését, az SSC-k (shared service center – megosztott szolgáltató központ) magyarországi bővülését, a kormányzati digitális megoldások exportját, valamint a startupok nemzetközi megjelenését támogatják.

A DES elkészítése előtt elvégzett felmérés több érdekességgel is szolgált. Így például a megkérdezett vállalkozások harmada nem volt hajlandó információkat megosztani, és határozottan elutasítja az állam segítségét. Az elemzésből kiderült az is, hogy a hazai ICT-vállalkozások túlértékelik innovációs képességüket, és alulértékelik az export beindításához szükséges erőfeszítéseket. Emellett nem áll rendelkezésükre elég kereskedelmi és marketinges tapasztalat, ugyanakkor megítélésük szerint a fő nehézséget a piacok megismerése és a stabil külföldi jelenlét kialakítása jelenti számukra. Mivel többnyire nem rendelkeznek exportstratégiával, erőforrásokat pazarolnak olyan területeken való megjelenésre, ahol nincs túl sok esélyük, ami egy-egy cég és piac esetében akár százmillió forintnyi elvesztegetett beruházást is jelenthet. A felmérés egyik nagyon fontos megállapítása, hogy az ICT-finanszírozás megoldatlan, az ágazatban dolgozó vállalatok nagy része nem rendelkezik megfelelő garanciaalappal, a finanszírozási konstrukciók nem igazodnak a szektor jellegzetességeihez. A helyzeten ráadásul az uniós források sem igazán segítenek, az EU-s fejlesztési pénzek ugyanis csak az exportfolyamat kisebbik részét tudják támogatni, ezért hazai fejlesztési erőforrások bevonása szükséges a DES megalkotói szerint.

 

Anyagi ösztönzők

Ez a helyzet a közeljövőben változhat, ha megvalósulnak az exportfejlesztési stratégiában vázolt lépések. Az elképzelések között szerepel többek között az is, hogy a külpiaci megjelenésre készülő ICT-vállalkozások normatív támogatáshoz juthassanak. A tervek szerint a három fázisból álló konstrukcióval azok a cégek élhetnének, amelyek tevékenysége az elmúlt időszakban (1-3 évben) nyereséges volt, és rendelkeznek a területre dedikált erőforrással. Az első fázisban az exportképesség kialakítására, a másodikban az exportstratégiában megfogalmazott előkészületek megvalósítására, míg a harmadikban a konkrét piacra lépésre lehet elnyerni támogatást, melynek összege társaságonként 5–10 millió forint lenne. A külföldön már bizonyított cégek is nagyobb segítségben bízhatnak, ezek a vállalkozások visszatérítendő (VT) és vissza nem térítendő (VNT) támogatásokból is bővíthetnék például az exportportfóliót. A VT és VNT támogatások a jelenlegi koncepció szerint együttesen vehetők majd igénybe, az összeg vállalkozásonként 50–100 millió forint lehet. A DES megoldást kínálna a rendszeres exporttevékenységből adódó, átmeneti cash-flow nehézségekre is egy kölcsönalap létrehozásával, amely kedvezményes hitelt biztosít a külpiacokra termelő vagy ott szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára. A kedvezményes, alacsony kamatozású előfinanszírozási hitel fedezetéül az aláírt szerződés szolgálna, így további fedezetek bevonására sem lenne szükség. A koncepció szerint a nyújtható hitel mértéke a szerződésben rögzített első fizetési pont értékének 75 százaléka, a THM-je a mindenkori jegybanki alapkamat, a kölcsönalap tervezett mérete pedig 10 milliárd forint lenne.

Az exportfejlesztési stratégia egy olyan eszköz bevezetésével is számol, amely más szektorokban már ismert: létrehoznák az állami forrásokkal támogatott ICT-ágazati hitelgarancia-alapot, amely készfizető kezességvállalásával (garanciájával) segítené a startupok, valamint a főként exportorientált kis- és középvállalkozások hitelfelvételét és bankgarancia igénybevételét. A külföldi megjelenésre készen álló, sikeresen működő vállalkozások exporttevékenységének megkezdését vagy új piacokra való belépését a VT és VNT típusú támogatások mellett adókedvezménnyel, valamint halasztott adózással is támogatnák a DES-ben megfogalmazott koncepció szerint. Az elképzelés lényege, hogy az új piacokra történő belépéshez szükséges költségek, beruházások egy külön alszámlacsoporton kerülnének könyvelésre, és ezen számlák egyenlege csökkentené a társasági adó és a helyi iparűzési adó alapját a költségek felmerülésének, illetve a beruházás évében.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1949 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Árvai Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Jelenleg 4632 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:rEVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: