Három amerikai egyetem (Northern Illinois University, University of Evansville, Auburn University) kutatói azt vizsgálták, vajon egy Facebook-profil alapján véleményt lehet-e alkotni tulajdonosának munkahelyi teljesítményéről.


A Journal of Applied Social Psychology hasábjain ismertetett „kísérletek” egyike során egy egyetemi tanár és két diák (egy HR-szakirányon tanuló és egy IT-s) olyan hallgatók adatlapjait vizsgálta, akik rendelkeznek munkahellyel. Minden egyes Facebook-profil áttekintésére 10-10 percet kaptak az értékelők, majd pedig a benyomások alapján értékelték a látottakat. Osztályzataikban az illető megbízhatóságáról, lelkiismeretességéről, nyitottságáról kellett véleményt alkotniuk.

A meglehetősen szubjektív értékelés során – többek között – olyan momentumokat vettek figyelembe, hogy a vizsgált személy szeret-e utazni (ez érdeklődő, újdonságok iránt nyitott személyiségre utal), sok barátja van-e (ez a munkahelyi kapcsolatok szempontjából fontos). Érdekes módon a Facebookon talált party-fotók nem feltétlenül rontottak az osztályzatokon: mint ahogy a kutatás egyik résztvevője elmondta, a bulizás ténye, vagy az, hogy valaki egy üveg sörrel a kezében pózol egy fényképen, önmagában nem negatívum, sőt egyfajta nyitottságra, barátkozó személyiségre vallhat. Természetesen azok a fotók, ahol a delikvens részegen fekszik egy árokban, már nem ehhez a kategóriához tartoznak.

Fél évvel később az értékeléseket összevetették azokkal a véleményekkel, amelyeket a diákok felettesei fogalmaztak meg a hallgatók munkahelyi teljesítményéről, és kiderült: igen nagy az egybeesés a kutatók által adott osztályzatok és a főnökök meglátásai között.

A következtetés: a Facebook alkalmas lehetne a munkahelyre jelentkezők előszűrésére. A feltételes mód természetesen nem véletlen: a kutatók szerint még túl kevés kutatás készült a témában ahhoz, hogy határozott véleményt lehessen alkotni e téren. Arról nem beszélve, hogy privacy-szempontból az eljárás a „szürke zónához” tartozik; és könnyen bírósági ügy lehet abból, ha egy HR-szakember – például a jelölt nemi, faji, vallási hovatartozására, politikai beállítottságára vonatkozó információkat böngészve – előtanulmányokat végez egy állásinterjú előtt.