Menü
vak_it_1
Forrás: TechBridgeWorld
Ilyen napjaink informatikája egy teljesen vak fejlesztő szemével...

Az álláskeresés még az egészséges emberek számára is sok kihívást tartogat, de ha valamilyen egyéb nehézséggel is küzd az álláskereső – például vak –, szinte reménytelennek tűnik a helyzete. Pedig nem az! Az alábbi leírást Papp László készítette, aki amellett, hogy nem lát, jogász és angol fordító is egyben, sőt munkájában már bizonyítva új karrierbe kezdett és szoftverfejlesztőként talált munkát.

Az álláskeresés nehézségét számára leginkább az adta, hogy a cégek nem tudták elképzelni, hogyan lehet egy vak emberrel úgy együtt dolgozni, hogy az mindenki számára kényelmes és hatékony legyen. Ezért László minden tudnivalót összeszedett annak érdekében, hogy ezzel is segítsen mind a szoftverfejlesztő cégeknek, mind a vak vagy csökkentlátó sorstársainak - ebből közlünk részleteket.

"Alapvető munkaeszközöm a képernyőolvasó program, ez beszéddel tolmácsolja nekem azt, amit egészséges emberek látnak a képernyőn, a kijelzőn. Hihetetlenül sokat tudnak segíteni, de korántsem pótolják az elveszett látást, egyes esetekben a személyes segítség kérése kikerülhetetlen. A képernyőolvasók kizárólag szöveges információkat tudnak tolmácsolni. A szöveg attribútumai (betűméret, betűtípus, szín stb.) és a szöveg elrendezése általában lekérdezhető, de nem minden programban. Ha egy képen van szöveg is (például screenshot), az karakterfelismeréssel (OCR) elolvasható, de ennek megbízhatósága már nagyon változó. Ha nincs a képen vagy a grafikus elemben szöveg, vagy azon kívül más lényeges is van rajta, segítséget kell, hogy kérjek, hacsak nem írtak hozzá leírást az úgynevezett helyettesítő szöveggel (a HTML-nél az alt tag szolgál erre)" - részletezi Papp László.

 

"A képernyőolvasók nem intelligensek, ezért beállításokkal, esetleg speciális scriptekkel lehet és kell nekik megmondani, hogy adott helyzetben nekem mi a legfontosabb infó, amit hallani akarok. Ez nemegyszer időigényes folyamat, főleg amíg egy szoftver új nekem, vagy ha vizuálisan nagyon összetett. Ehhez az utóbbi esetben látó ember segítségére is szükség lehet. Maguk a képernyőolvasók fejlesztői is írnak app-specifikus scripteket, de csak a szinte mindenki által használt appokhoz" - fogalmaz a vak szakember.

Véleménye szerint a beviteli eszközök közül messze a leghatékonyabb és a leggyorsabb a billentyűzet. A képernyőolvasók számos saját billentyűparancsot is definiálnak, amikkel olyan funkciók is elérhetők, amelyek egyébként csak egérrel mennének. Az érintőképernyős eszközök kezeléséhez a képernyőolvasók komoly támogatást nyújtanak, így ezek jól használhatók: a képernyőolvasók saját mozdulatokat vezetnek be nemegyszer a megszokott mozdulatok helyett a hatékony kezelés érdekében. Például a kijelző megérintése, vagy az ujj lassú mozgatása nem aktivál semmit, hanem "csak" felolvassa azt a szöveget, ami az ujj alatt van, így lehet feltérképezni a kijelzőt. Az aktiválás dupla koppintással megy. Érintőképernyős eszközöknél nagyon jól jön a diktálás funkció (az iOS 8 például magyarul is működik, mégpedig szinte ijesztően jól) és a kézírásfelismerés. Bár a képernyőolvasók meg tudják mondani, hogy milyen szöveg van az egérmutató alatt, ez nem működik megbízhatóan minden programban, ezért egeret csak végső esetben használ az egykori jogász.

"A képernyőolvasók fejlesztése legtöbbször lassabb, néha jóval lassabb, mint ahogy az informatika fejlődik, pedig a képernyőolvasók fejlesztői igen serényen dolgoznak. Ennek fő oka az, hogy a világon nagyon kevés ember foglalkozik ezzel a területtel, és ami ennél sokkal nagyobb baj, döntő többségük maga is vak. A képernyőolvasók fejlesztése a vak emberek belügyévé vált. Ez azért alapvető gátja a fejlődésnek, mert ahhoz hogy a képernyőolvasók tudása naprakész maradjon, esetleg még nőjön is, elengedhetetlen lenne, hogy az ezzel foglalkozó fejlesztők jó része saját szemével is lássa azokat a vizuális interfészeket, amiket beszéddel kéne tolmácsolni a vak felhasználóknak. Ezen a régóta fennálló helyzeten csak az változtatna, ha minél több tehetséges, motivált, látó programozó kapcsolódna be ebbe a munkába, akiket persze jól meg is tudnának fizetni, de ez sem egyszerű ebben a szférában. A képernyőolvasókat fejlesztő csapatokban a látók és vakok aránya az optimális fejlesztéshez szerintem legalább 2:1 kellene, hogy legyen. Mivel régóta ismerem ezeket a korlátokat, én megmaradtam annál, hogy szabadidőmben, közreműködőként járulok hozzá a képernyőolvasók fejlesztéséhez, de fejlesztői munkám teljesen más, kicsit sem kapcsolódik ehhez a témához."

A szoftverfejlesztő a következő képernyőolvasókat használja: NVDA for Windows, Orca for Linux, Talkback for Android, VoiceOver for iOS, ezek mind ingyenesek és a VoiceOver kivételével nyílt forrásúak is, a VoiceOver viszont minden iOS-t vagy ebből származó rendszert (TvOS, Watch OS) futtató eszközön beépített lehetőségként érhető el. Az operációs rendszerek alapvető funkciói és a ma már szinte mindenki által használt alkalmazások (irodai csomagok, levelezők, böngészők, népszerű csevegők) alapfunkciói általában jól használhatók velük. Nagy kivétel a Windows telepítője, ami teljesen használhatatlan, nem beszél. A Mozilla termékei viszont nemcsak jól, hanem egyenesen kitűnően használhatók. Egyébként egy adott program használhatóságát képernyőolvasókkal angolul az "accessibility" vagy "screen reader accessibility" szavakkal szokták leírni, amit magyarra "akadálymentesség"-nek szoktak fordítani, vagy ha a használhatóságot növelő programbeli beállításokról van szó, akkor "kisegítő lehetőségek"-et írnak magyarul.

"Az alapszoftvereken kívül ezernyi appot használtam már. Három általános szempontot tudok megfogalmazni ezzel kapcsolatban: ha egy app az adott operációs rendszer beépített, alap user interfész (UI) toolkitjét, widgeteit használja, akkor általában jól használható lesz. Minden custom widget vagy UI-elem és főleg minden third party UI-megoldás meredeken ronthatja a használhatóság esélyét. Példa erre: Linuxon a GTK-ra és QT-re épülő appok jól használhatók, míg Windowson a GTK-sok teljesen használhatatlanok, a QT-seknél pedig néhány fordítási opciótól függ a dolog, például a VLC médialejátszó jól használható, a Telegramm for Windows kliens viszont használhatatlan, a web kliensük használható helyette, ami nagyon jól működik. A használhatóságot nagyban javítja, ha egy app billentyűparancsokat is rendel funkcióihoz" - sorolja Papp László.

A HTML-alapú megoldások általában kifejezetten jól használhatók véleménye szerint (hacsak nem alkalmaznak a szabványostól gyökeresen eltérő web controlokat, vagy nincs túl sok egymásra ható, dinamikusan változó elem, mint például a Facebook és a Linkedin asztali verziójánál), viszont a Java appoknál még a többi appnál is jóval többet számít, hogy milyen UI toolkittel és UI-megoldásokkal írták meg azokat.

"Szomorú példa erre az elektronikus közigazgatásban és ügyintézésben alapvető fontosságú általános nyomtatványkitöltő keretrendszer (ányk). Ezt a Java appot az AWT nevű UI toolkittel írták, ami jó választás, és a program jó része jól is kezelhető, kivéve a legfontosabb részt: az űrlapkitöltő vezérlőelemet, ami egy custom elem, és amiből nem olvas semmit a képernyőolvasó" - mondja Papp László.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4703 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:REVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: