Családias hangulatú reggeli keretében prezentálta a hazai sajtó számára a Norton 360 6.0-át Rakoncza Zsolt, a Symantec magyarországi képviselője. A biztonságtechnikai cég hazai szószólójának elmondásából kiderült, hogy az új Norton vírusirtó szoftvert leginkább a felhő alapú megoldásainak tekintetében lehet újnak nevezni, hiszen az alapvető funkciók már a korábbi verzióban is elérhetők voltak. A frissített szoftver legnagyobb attrakciója, hogy a terméket használó fogyasztó amolyan rendszergazdaként, több számítógép biztonsági felügyeletét is végezheti egy időben, mindezt ráadásul nem is kell a számon tartott rendszerek fizikai környezetében tennie, ugyanis a Norton felhőjének segítségével az édesapa több ezer kilométerről is láthatja, hogy gyermeke éppen milyen, adott esetben nem kívánatos szoftvert használ. Az egy évre 20 ezer forintba kerülő antivírus megoldás összesen három számítógép biztonságtechnikai felügyeletét teszi lehetővé egy felhasználó számára. Ez azonban közel sem elegendő ahhoz, hogy az ártatlan felhasználók elkerüljék a komolyabb fenyegetéseket.

Még maga Rakoncza Zsolt is elmondta – amelyet Pál Tamás rendőrhadnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Számítógépes Bűnözés Elleni alosztályának vezetője is megerősített –, hogy az igazán komoly kibertámadásokat nem automatizált számítógépek, hanem hús-vér emberek végzik. Mivel egyelőre az emberi agy jóval összetettebb egy számítógépnél, ezért a hackerek észjárását rendkívül nehéz nyomon követni, és sajnos a kiberbűnözésre szakosodott aktivisták mindig jópár lépéssel az őket megállítani, vagy ”lekapcsolni” szándékozó hatóságok előtt járnak.

Pedig nagy szükség lenne megálljt parancsolni a haszonleső hackereknek, ugyanis aggasztó adatokat közölt a Symantec, Symmetria Kft. és a BRFK közös – az elmúlt évek kiberbűnözési helyzetével kapcsolatos – tapasztalatainak ismertetése céljából. Kiderült, hogy a magyarországi informatika-felhasználók az elmúlt egy évben hét milliárd forintos pénzügyi és 14 milliárdos időbeli veszteséggel lettek megkárosítva kibertámadások által, amelynek legnagyobb hányadát a bankkártyákkal való visszaélések adják. Utóbbiak lehetnek online, vagy fizikai jellegűek is, hiszen a tolvajok kifejlesztettek egy módszert, amely segítségével ATM-eket is föl lehet törni. Mindössze a pórul járt tulajdonos kártyája és egy állpanel kell hozzá, amelyet a bankautomatához csatlakoztatva be lehet csapni a rendszert.

Rémisztő a tény, hogy a mindössze 2008 óta számon tartott kiberbűnözésre vonatkozó adatok már 900 ezer felnőtt korú áldozatot jegyeznek, és sajnos csupán a folyamatosan érkező lakossági bejelentések 1/3-a fele meg a Magyarországon érvényes online bűncselekményekre vonatkozó jogszabályoknak. Mindennek a tetejében Pál Tamás szerint a legtöbben nem is vagyunk tisztában vele, amikor kibertámadást szenvedünk el, hiszen az online világban a fizikai távolság nem jelenthet gondot, így akár a világ másik végéből is egy gombnyomással lehet másokat megkárosítani.

Elszomorító továbbá, hogy egy olyan világban, ahol már a mobilkészülékek is potenciális veszélyfaktorként szerepelnek a kiberbűnözés terén, ott a magyarországi közönség még a saját, otthoni számítógépének védelmére sem ügyel.