Az internetezők – immár a magyarországi lakosság több mint fele, illetve az üzleti szféra döntéshozóinak túlnyomó többsége – kiterjedt és relatíve potens piacot jelentenek a cégek számára, főként, hogy a használók körében a világháló kiemelt, sokszor elsődleges vagy akár kizárólagos információforrásnak számít vásárlás vagy egyéb döntéshozatal előtt. A cégeknek üzletet hoz az internet, adódik tehát, hogy a weben elvileg minden vállalatnak jelen kellene lennie. Ez azonban még közel sincs így – olvasható a Magyar Infokommunikációs Jelentésben, amely 2001 óta évente monitorozza a hazai cégek helyzetét és a piac fejlődését.

A BellResearch friss kutatási eredményeiből kiderül, hogy az összes működő hazai cég mintegy harmada található meg a világhálón saját céges honlappal, illetve valamely terméke, szolgáltatása vagy részlege önálló, külön domain alatt elérhető oldalával.

Közelebbről megvizsgálva az üzleti szféra honlapellátottságát, meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki. Az elmúlt évek lassú, de folyamatos növekedési ütemét követően idén már a 10 fő feletti vállalatok mintegy 70 százalékának van saját honlapja (ezen belül a nagyvállalatok helyzete a legjobb, de náluk sem általános a megjelenés), ebben a körben a penetrációs mutató értéke az elmúlt három évben 10 százalékponttal nőtt. Egyéb téren is nagyok a különbségek: a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató budapesti cégek több mint 80 százaléka található meg a világhálón, míg a délkelet-magyarországi régióban csupán minden második vállalat.

Még kontrasztosabb azonban a számosságukat tekintve legnagyobb hányadot képviselő mikrovállalatok hátránya: az 1–9 fős cégeknek csupán egynegyede található meg a weben, és ez az arány az elmúlt években alig nőtt. A lemaradás mögött számos ok húzódik: a néhány fős cégek jellemzően nem marketing alapokon működnek, nem látják az internetes jelenlét hozadékát sem; hiányzik a megfelelő döntéshozói-vezetői szemlélet, a stratégia és a kompetencia, emellett relatíve kevesebb a marketingre és honlapépítésre fordítható forrás is – mutatnak rá a kutatók. Sőt – ahogyan azt sorozatunk egy korábbi cikkében írtuk –, a hazai mikrovállalati körben még az internet használata sem általános. Sokan pedig csak addig jutnak el, hogy „honlap kell”, noha az internetes jelenlét alapvető célja, hogy üzlet – bevétel és profit – legyen belőle, ahhoz pedig a weboldal létrehozása csak az első lépés.

A tartalom és a megjelenés frissen tartása és bővítése, illetve a további fejlesztések jól mutatják, mennyire tekinti egy cég stratégiai eszköznek a webes megoldásait, jelenlétét; sokat elárul tehát, hogy tízből hat hazai vállalat egyáltalán nem költött ezekre az elmúlt egy évben.

Reflexió

„A magyar kis- és középvállalkozások az olcsó webes megoldásokat szeretik. Az átlagos magyar webfejlesztő cégnek pedig nincs ideje megéleznie a fejszéjét, mivel állandóan fát vág. Az eredmény: weboldalak, amelyek nem érik el a kívánt célt, amiért vették őket, tudniillik semmilyen hatással sincsenek az adott vállalkozás profitabilitására. A kör bezárult, ezért tényleg nem fognak többet fizetni” – mondja Kollár László, a Microsoft Magyarország fejlesztési menedzsere.

„A fenti ördögi kör feltörésére vállalkozott egy csoport, amely a Búcsú a gagyitól néven indult a Facebookon, majd alakult át az IVSZ online kommunikációs munkacsoportjává. A cél kettős: egyrészt emelni a kis- és középvállalatok tudatosságát, hogy webes jelenlétük miként javíthatja profitabilitásukat, másrészt felfelé mozdítani a webes értékláncot a hazai webfejlesztői közösség fejlesztése által. Ennek egyik első lépéseként a csoport létrehozott egy piacteret (www.honlapgaleria.hu),és a közeli jövőben közzéteszi azt az ajánlásgyűjteményt, amelynek segítségével a kis- és középvállalatok elkerülhetik a mai helyzethez vezető buktatókat” – tette hozzá Kollár László.