Adatkommunikációs megoldást a legalább 10 főt foglalkoztató hazai vállalatok kicsivel több mint egynegyede, a költségvetési forrásokból gazdálkodó intézményeknek pedig a 15 százaléka vesz igénybe – olvasható a Magyar Infokommunikációs Jelentés legfrissebb kiadásában. A BellResearch elemzéséből kiderül, hogy ezen a téren az egyes piaci szegmensek között igen jelentős különbségek mutatkoznak. Az adatátvitelben a 250 fő feletti nagyvállalatok járnak az élen, háromnegyedüknél található ilyen megoldás, míg az elterjedtségi arány a cégméret csökkenésével meredeken esik.

Az adatátviteli kapcsolatok – a teljes piacot tekintve – nagy többségükben belföldi végpontokat kötnek össze, ami alól a nagyvállalatok és a nemzetközi háttérrel rendelkező kis- és középvállalatok jelentenek kivételt; a közszférában más országba irányuló adatkommunikáció a kutatás tanúsága szerint csak elvétve fordul elő. A kisvállalatok nagyrészt pénzintézetekkel, illetve – jóval ritkábban – üzleti partnerekkel, beszállítókkal és alvállalkozókkal állnak kapcsolatban, míg a közép- és nagyvállalati szegmensben széles körben elterjedtek a telephelyek közötti adatkommunikációs összeköttetések is.

A kutatás a kapcsolatokat technológiai oldalról is vizsgálja. Az üzleti szegmensben – megelőzve a bérelt vonali és az egyéb (például atm, frame relay stb.) megoldásokat – a legelterjedtebbnek már az ip alapú adatátvitel számít, amely lehet a nyilvános internet feletti vagy szolgáltatói hálózatokon létrehozott virtuális magánhálózat is. Az adatátvitel és az internet egyre erősebb konvergenciáját, illetve általában az ip alapú hálózati megoldások terjedését támasztja alá az is, hogy az adatkapcsolatokat a legtöbb hazai cégnél elektronikus levelezésre, üzleti adatok továbbítására, valamint központi adatbázisok, adattárházak és fájlok elérésére használják.

A telephelyeik között adatátviteli hálózatot fenntartó vállalatok jelentős hányada, míg a wan-nal rendelkező intézmények túlnyomó többsége használja adathálózatát vezetékes telefonálásra, így csökkentve a beszédcélú költségeket; a telephelyek közötti hangforgalom továbbítása általában ip alapon zajlik.

A mind nagyobb fokú informatizáltság tipikusan egyre magasabb szintű hálózati fejlettséget és nagyobb adatátviteli kapacitásokat kíván, a cégeknek tehát folyamatosan növekszik a sávszélesség iránti igénye – mutatnak rá a BellResearch kutatói –, amit a kutatásban felmért döntéshozói tervek is megerősítenek. Az integrált rendszerek bevezetése, illetve a felhőalkalmazások használata is ebbe az irányba mozdítja a piacot.

Reflexió

„Az Invitelnél azt látjuk, hogy az új üzleti igényeket kiszolgáló, integrált és intelligens távközlési és informatikai megoldásokat már nemcsak a nagyvállalati ügyfélkör, hanem a kis- és közepes cégek is egyre inkább ip alapon szeretnék igénybe venni. Az innováció ugyanis lehetővé teszi a csoportmunkát, távmunkát és ezáltal a vállalati költségek csökkentését.

Fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok és vállalkozások az infokommunikációs beruházásaikat saját igényeikhez tudják igazítani és a felesleges technológiacseréket elkerülhessék, ezért mindenképpen érdemes az ip-re váltást megelőzően felmérni a vállalaton belüli igényeket – ebben pedig a szolgáltatóknak kell partnereknek lenniük. Ezt a felelősséget az Invitelnél is kiemelten kezeljük, hiszen a meglévő adatkommunikációs hálózatok jelentős beruházások révén készültek el, így érdemes végiggondolni, hogy melyik az a jövőbe mutató ip alapú technológia – gondolok itt a felhő típusú megoldásokra –, amely hosszú távon biztonságot és kiszámíthatóságot jelent a vállalatok számára” – teszi hozzá Zsembery György, az Invitel vezérigazgató-helyettese.