Nos, visszatérek az ITB publicisztikáimban bevezetett stílusomhoz. Anyuka fizetéskor megtömi a kosarat a bevásárlóközpontban. Néha rémülten látja, hogy nincs hova tennie a kosár tartalmát, és szüksége lenne még egy mélyhűtő ládára. De ugyanilyen rémülten néha azt látja, hogy a havi kosztpénz nagy része elfogyott, és szüksége lenne egy kis kölcsönre. Anyuka gondja a köz-gazdaság-tan alapgondja is, miként gazdálkodjunk a szűkös erőforrásokkal, de ha úgy tetszik legelőkkel.

A nyolcvanas évek elején az Öcskös elhatározta, hogy segít Anyukának. Ismervén Anyuka mennyiségtan-osztályzatait a kisiskolában, jobbnak látta, ha a „kor-szerű” kultikus „ámítógépén” nekilát a programozásnak. A szomszéd pincéjéből előkerült egy könyv, és a többi már „gyerek-játék” volt. Amikor kész lett a program, még azt is odabiggyesztette, hogy az „Ugrás menüvel” Anyuka hozzáférhet az új tevékenységekhez: az alternatív cikkekhez, az üzletipartner-katalógusszámokhoz, a darabjegyzékhez, a tevékenység-áttekintéshez, a készletkönyvelési listákhoz cikkek szerint, a cikklistákhoz és a tranzakció-beszámolóhoz.

A nyolcvanas évek elején a „kor-szerű” döntéstámogatás 1.0 megszűntette Anyuka készletfeltöltési dilemmáit, valamint forgóeszköz-mutatóin is javított. Anyuka spájzát a szomszéd is meglátogatta, sőt, írt róla egy újságcikket angolul. Nobel-díjat nem kapott, hiszen Anyuka készletoptimalizálása se nem „köz”, se nem „gazdaság”. A spájz polchelyeinek világában az egyik termék kiszorítja a másikat. Mi történik az amazon.com polchelyein? Elképzelhetetlen mennyiség elfér. A korlátlan polchely birodalmában a drága polcokat lecseréli a nullaköltségű internet. Nincs sem lineáris célfüggvény sem lineáris korlát.  Sokan szívesen emlékeznek vissza a hajdanvolt két TV csatornára, a kötelező „olcsókönyvekre”, miközben furcsán néznek az interneten található blogokra és youtube kisfilmekre. Olyan jó volt, amikor az Öcskös programja segíthetett a szűkös erőforrások allokálásában! Nagy terheket vett le Anyuka válláról, de nem az összeeset. Anyuka továbbra is gyakran felsóhajtott és felsóhajt ma is: BEZZEG HA HUFNÁGEL PISTIHEZ MENTEM VOLNA! Nos, ez a sóhaj minden üzleti döntés lényege, és az Öcskös programja ebben nem segít. Talán Anyukának nem is a legnagyobb gondja a szűkösség? Talán a fizika felé kacsingató köz-gazdaság-tan és az optimum-számítgatás szülte döntéstámogatás 1.0 nincs is olyan közel a legnehezebb döntési dilemmákhoz?

Ha valaki a szereplőkben felismeri Paulát, Aladárt és Máris szomszédot, hát legyen. A történetet nem, de a karaktereket loptam. Miért is ne, hiszen náluk jobb „szűkösség-kor-szerű” döntéshozókat úgysem tudnék kitalálni.