A szomszéd - aki már a hetvenes években tudott angolul – mint Rozi a moziban bámulta a Filmet. Ezt értette, de a mindössze tizenegynéhány oldalas disszertációt már nem. Még az igényesebb üzleti könyveket is elkerülte az „alkudozás”, hiszen még egyetlen guru sem írta meg emészthető formában. A szomszéd egy könyvben azt olvasta, hogy „Neumann szemléletének egyik alapvető eleme az volt, hogy feltételezte, minden játékos ugyanolyan okos, mint ő maga”.  Sokan elismerik Neumann és Nash zsenialítását, de tudják, hogy az üzletelésben nincsenek olyan zsenik, akik képesek egy játék több fordulóját fejben lejátszani.

1990-ben az Öcskös talált a szomszédnál egy könyvet, és egy 386-oson elkezdett programozni. A „konfliktus-kor-szerű” döntéstámogatás 3.1 azonban soha sem készült el. Helyette inkább jópofa játékokkal trénerek illusztrálták a konfliktushelyzeteket.

Annak ellenére, hogy a tréningeztetők kihirdették a „konfliktus-kor-szerű” döntéshozatali gondok megoldhatóságát, Anyuka továbbra is gyakran felsóhajtott és felsóhajt ma is: BEZZEG HA HUFNÁGEL PISTIHEZ MENTEM VOLNA! Nos, ez a sóhaj minden üzleti döntés lényege, és a jópofa konfliktuskezelő tréningek ebben nem segítenek. Talán Anyukának nem is a legnagyobb gondja, hogy vállalja-e a konfliktust a háztáji bizniszben szereplő konkurenciával.