Döntéstámogatás 4.0: talán érdemes nyomulni a mesterséges intellingenciával
2011.
11.
18. péntek 20:00
Próbálom összehozni két régi
inasomat, hogy ismét kitaposatlan utakon kóvályoghassak. Az inaskodáson persze
már mind rég túl vannak.
Az egyikkel 1989 és 1992 között a döntéstámogató
tudásbázisú rendszerekről álmodoztam a Restiben. Megcsináltunk egy „ha… akkor”
szabályokon alapuló keretrendszert, és abból éldegéltünk húsz évig. Ma már
ingyen letölthetők az ehhez hasonló „ha… akkor” szabályokon alapuló
alkalmazások, de gyorsan hozzáadom, egyiket sem az üzleti döntések támogatására
találták ki. Inasom ma Director of
Enterprise Architecture, és a napokban így bíztatott: Amiről akkor álmodoztál, még
mindig „way ahead of the time". Larry Page egyszer ezt írta fel
a táblára: „How to make
artificial intelligence happen?” Lehet, hogy még várat magára az, hogy a döntéshozókat
érdekelje
saját okoskodásuk? Az is lehet, hogy nem, hiszen már nem is tartják karban a
versengő keretrendszerek „listáját”.
Másik inasom 2001-ben a Resti
inasiskolájába járt, és az üzleti döntések területén a MI lehetőségei
érdekelték. Egyszer azt a házi feladatot adtam neki, hogy mutassa be kutatási
területe gurujának legfrissebb eredményét. Ez nem is volt annyira egyszerű,
mint amennyire hangzott. Először is meg kellett találni a gurut, aztán meg
kellett találni a legfrissebb írását. Azon a területen, ahol bóklászott, Marvin
Minsky a guru. Már próbálkozott párszor, és sehol semmi frisset nem talált.
Elég sokáig tartott, mire rászánta magát, és írt Minskynek. Perceken belül
megkapta a választ! Minsky egy szállodában volt, de már küldte is az éppen
íródó könyvének egyik
fejezetét. Hogy is van ez? Egy tudósinas ír egy pársoros levelet a gurunak, és
a guru prompt válaszol? Igen, azonnal dicsekszik újdonságaival, ez a guruk
dolga. Az inasoknak meg az a dolguk, hogy tudják, kitől kell kérdezni. Amit
megtanult Minskytől és később Polányitól, jól jött neki, hogy megértse miről is
szól a tudásbázis. A keretrendszer 3.0-ás verzióját már vele csináltuk. Minskyvel
levelező inasom ma a szigetország egyik egyetemén tanít. Évente egyszer-kétszer
most is iderepül, de amikor találkozunk a Restiben, kerüli a „tudásbázisú
rendszerek” témát.
A Restibe járó két inas karrierje irigylésre méltó,
és talán tényleg semmi értelme ismét kitaposatlan utakon kóvályogni, ahol vagy
eltévedünk, vagy magunk ellen fordítjuk azokat, akiket semmi okunk sincs
hergelni. „A bölcsnek mindig igaza van, sosem hibázik – s ettől a halandók
nagyon hülyének és feleslegesnek érzik magukat körötte. Imádják és tisztelik,
de lázadnak ellene, neheztelnek, mérgesek rá. Hisz ahelyett, hogy
megszerettetné magát (mert erre vágyik legjobban), csak alsóbbrendűségüket
érezteti velük, magára haragítja és fellázítja őket.” – írja Egri Lajos. Mit tudni? Lehet, hogy én is inkább szeretetre
kellene, hogy vágyakozzam, mint a tudásbázisú rendszer 4.0 verziójára.
Hol volt, hol nem volt,
volt egyszer egy Mesapfalva. Mindenki olyan házat épített, amilyet tudott. Húsvét
előtt kimeszelték az utcai frontot – akinek tellett rá, az a hátsó frontot...
CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a
lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a
szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan
változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új
megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet
kell felmutatnia.
Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve
használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra
radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja –
köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál
jóval többet hirdet.
Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát
jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.