Ma: 24°CVihar
Publicisztika
A söralátét és a valóság
2011. 06. 16. csütörtök 14:03
A söralátétre ráférő adóbevallást már annak elhangzásakor sem vettem komolyan, ám hitemet nem adtam fel abban, hogy tényleg egyszerűbb lesz vállalkozást működtetni, annak nevében ezt-azt intézni, netán pályázni.

No, jó, pályázatokban eddig sem jeleskedtem, valahogy úgy voltam vele, hogy inkább arra koncentrálok, aminek sikere leginkább rajtam múlik, a pályázatoknál pedig kiszámíthatatlan a kimenetel. Nemrég azonban mégis csak elcsábultam, és nekihasaltam „akkreditáció tanácsadó szervezeteknek” elnevezésű folyamatnak. Leginkább a kíváncsiság vezérelt, illetve az,hogy teljesíteni tudom-e a feltételeket.

A kiírást elolvasva rögtön konzíliumot kellett összehívni, hogy esélyünk legyen megérteni, mire is van szükség. Néhány nap és a hivatalhoz intézett telefon után összeállt a feladatlista, nekiállhattunk a dokumentumgyűjtésnek. Több tucat oldal számla, szerződés, teljesítési igazolás, diplomamásolat, önéletrajz és referencialevél beszerzése és beszkennelése után végre eljutottunk a feltöltésig, melyet a korszerű szolgáltató állam eszméjéhez híven interneten keresztül tehettünk meg. (hogy ezek után miért kellet postán is leveleket küldözgetnünk, ne kérdezzék…).

Három hét, négy ember napi több órás munkájának köszönhetően aztán ünnepélyesen teljesítettnek tekinthettük a pályázat beadását. Ilyenkor az első napokban az ember izgul, hogy mindent jól csinált-e, aztán szép lassan elfelejti az egészet, a dolgos hétköznapok úgy kisöprik az agyából a pályázás megterhelő élményeit, mint ávós a kulák búzaraktárát. Majd egy levél a mailboxban, címe: hiánypótlás!

Remegő gyomorral nyitjuk a levelet és benne szépen, hosszasan taglalva olvashatjuk az újabb feladatlistát, szigorú határidőkkel kistafírozva: Jó pár szkennelve beküldött dokumentum nem olvasható (az összesen két megányi rendelkezésre álló tárhely miatt kellett úgy kicsinyíteni az anyagokat, hogy több száz oldal felférjen, amelyek ezek után nyilván olvashatatlan méretűvé váltak), és nem csatoltuk a „pénzügyi teljesítést igazoló dokumentumokat”… Vagyis ha jól értem, azt kell bizonyítanom, hogy nemcsak szerződtem ügyfelemmel, számlát bocsátottam ki, teljesítési igazolást szereztem tőle (aminek értelmét mellesleg sosem értettem), de azt is bizonyítanom kell a bankomtól pénzért vett igazolással, hogy ki is lettem fizetve…

Hát, jó, ha az ember akkreditált tanácsadó, és mint minősített szakértő, prioritást élvezhet a piacon bizonyos esetekben… De biztosan akarom én ezt?

Bookmark and ShareCikk nyomtatása
Szóljon hozzá!
Név:
E-mail:
Hozzászólás:

#1
P.Gabor
Kedves László! Én "szerencsémre" dolgoztam a "másik" oldalon. Folyamat írja le a pályázatokat befogadó háttérszervezetnek, mit kell csinálniuk a pályázatokkal. Ha a pályázatot "hiánypótoltatni" kell, akkor több pénzt kapnak az NFÜ-től. Ha csak simán elutasítanák, akkor (ha jól emlékszem) akkor nem kapnak semmit...minden egyes "kukacoskodás az = plusz pénz! Ezek ismeretében nem kell csodálkozni, hogy a pályázati rendszer olyan amilyen...a fent leírtaktól sokkal durvább dolgok is vannak.
2011. 06. 21. kedd 09:13
#2
Halmos Ágnes
ha jó kedved van, ne aggódj, el fog múlni! Sietek szólni, hogy a támogatás elnyerése a kisebb feladat, a projekt lezárásához még egy kicsit több idióta papir szükségelteteik. Bár javukra legyen irva, történtek előrelépések pl. adó stb igazolást nem neked kell beszerezni, hanem lekérik központilag. -- Nocsak mire képes az informatika ;-)
2011. 06. 20. hétfő 13:39
A rovat ajánlója
„Évek óta mást sem csinálok, mint csökkenést menedzselek” – mondta rezignáltan egy ismerősöm a minap, arra a témára reagálva, hogy hogyan is telnek felsővezetői napjai cége élén. ...

Aktuális lapszámunkból

CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet kell felmutatnia.

Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja – köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál jóval többet hirdet.

Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.