Visszazuhantunk a földre, rádöbbentünk arra, hogy a jó dzsentri módjára elzálogosított jövőnkért valamikor bizony majd fizetni kell. És az a valamikor mostantól lesz értendő. Fájdalmas ez a felismerés, hiszen nehéz lemondani a megszokott javakról, fogyasztási szintről, de mást nem tehetünk.

Tanulságos időket élnek a vállalkozások is, akiknek szintén újra kell gondolniuk sok mindent, stratégiát, üzleti modellt és marketinget. Ez utóbbi azért is fontos, mert jelentős változások mennek végbe a felhasználói oldalon, a vásárlóerő, a beruházási hajlandóság más képet mutat, mint amire általában a modellek készültek. Nem lehet többé vaktában lövöldözni, a megfogyatkozott muníciót jól be kell osztani. Most derül ki igazán, mennyire is ismerjük saját piacunkat.

Tudjuk-e, kikből élünk, értjük-e motivációikat, átlátjuk-e a hozzájuk vezető értékláncot. A választ mindenki adja meg saját maga, tapasztalatom szerint azonban itt nagyon sok pótolni valója van legtöbbünknek. Nem szégyen elővenni egy tiszta lapot és újrarajzolni ezt a bizonyos értékláncot, újratervezni a modelleket, újraszámolni a költségeket és főleg beszélgetni az ügyfelekkel.

A válasz ugyanis mindig náluk van, csak tudnunk kell belül elcsendesednünk, hogy meghalljuk őket. Ha mindehhez megvan a megfelelő elszántságunk és főleg alázatunk, jól is kijöhetünk ebből az időszakból, hatékonyabb, dinamikusabb és leginkább a valóságnak sokkal jobban megfelelő operációt állíthatunk növekedési pályára.