Nem kíván különösebb bizonyítást, hogy az elektronikus kereskedelem idehaza - az elvi lehetőségeihez képest - szegényesen fejlődik. Az sem, hogy az eddigi eredmények abszolút értékű összevetésben leginkább fékezett habzású sikernek nevezhető; az pedig egyenesen közhely, hogy mindezek alapvetően a vásárlói bizalmatlanságból erednek.

Strukturális problémák iránt érzékeny újságírónak témagazdag, feldolgozatlan ugar, az elméletek és a működő gyakorlat összevetése, a problémák feldolgozása és az adott olvasóközeg számára jó eséllyel megérthetővé tétele komoly feladat. Bő fél éve - a Magyar Narancs riportereként - ezért kezdtem tudatosabban ilyen témájú konferenciákra és összejövetelekre járni, ahol (meg persze azon kívül is) szakemberekkel, kicsiben-nagyban utazó kereskedőkkel, piaci elemzőkkel, felkent és önjelölt regulátorokkal egyaránt ismerkedek. Ezzel együtt is, a honi e-kereskedelem összetettsége és máris meglévő konfliktushegyei láttán egyelőre az tűnik célravezetőbbnek, ha a publikálás helyett még figyelek itt egy kicsit.

Így kerültem az általam korábban nívós e-kereskedelmi témájú konferencia házigazdájaként megismert szek.org múlt csütörtöki klubrendezvényére is. A téma az én olvasatomban: két meghatározó piaci részt magáénak tudó árösszehasonlító weboldal szakmai alapú összevetése volt, a cég képviselői részvételével. Amit kaptam, nos, az minden képzeletemet felülmúlta.

Az első előadó - a tényszerűség kedvéért: az olcsóbbat.hu vezetője - egy felmérést ismertetett. Néhány hónapig tartó, próbavásárláson alapuló piacelemzésnek mondanám leginkább, aminek a veleje, hogy önkéntesen jelentkező e-boltokat minősítettek, e-bolttól elvárható standardok alapján. A felmérés nem hozott izgalmas eredményeket, legfőképp talán azért, mert az alig félszáz önkéntes megméretkező a 800-1000 e-bolttal működő magyar piacon legfeljebb benyomásokat, sem mint tényleges szektorképet tudhat - ha egyáltalán - megvillantani. A második előadás (ezt is csak a tényszerűség kedvéért: az árukereső.hu két embere - egy marketinges és egy saleses "követte el") egy évek óta futó, folyamatosan fejlesztett rendszerről szólt, ami alapvetően a már az e-vásárláson túljutók véleményének visszacsatolását ecsetelte.
Abba a zsákutcába nem merészkednék be, hogy eldöntsem: a különböző elvek és programok közt melyik volna az üdvözítőbb, de a két alapállás különbözőségében semmi kivetni valót nem látok.

Ez egyetlen klubtagnak (ahogy láttam: főként e-kereskedők és rendszerfejlesztők) sem tűnt fel, nekem viszont az igen. Ahogyan az is, hogy a két előadást páran nem ugyanazon a mérlegen mérnek meg. Az első előadáshoz kritikusan senki nem szólt hozzá (pedig azt se zökkenőmentesnek, se meggyőzőnek, se pedig színesnek vagy alaposan kidolgozottnak nem mondanám), a második előadásnak viszont többen is vehemensen nekiestek. Ez utóbbi prezentáció sem volt teljesen rendben, hisz megjegyezhetetlenül sok számmal, színes-szagos flash-animációval alátámasztott, verkli-szerű mondóka hangozott el. És túl messziről is indult a "mese" ami ráadásul nem is ért el a végére. Ebben azonban az is közrejátszott, hogy az előadást verbálisan szétbombázták az olykor a sértő hangnemet is büszkén vállaló kérdezők, hogy aztán a válaszokat látványosan figyelemre sem méltassák. Ettől az aránytalanságtól persze gyorsan szájkaratés performansszá változott az amúgy kedélyes hangulatúnak indult klubdélután. Az egész helyzet percek alatt meglehetősen abszurddá vált, s mivel a konfliktusokat senki nem oldotta föl, a résztvevők és a vitából kimaradó szemlélők is bizonyára rossz szájízzel mentek haza.

Az egész támadásban az ok nem volt érthető számomra. Aztán kifelé menet a végig mellettem ülő férfi adott egy logikus megoldókulcsot. A klubot tartó szervezet (egyébként épp ma kezdődött) kétnapos konferenciájának az első előadó cége a főszponzora.

*

Ebben a történetben nem az a szörnyű, hogy egy privát klub befelé miként minősít dolgokat, vagy hogy vannak-e irányítani, manipulálni akaró véleményvezérek, illetve, hogy ez a közeg képes-e személyeskedések nélkül konfliktust kezelni vagy sem. Sokkal inkább az, hogy a civil szervezet épp a legfőbb értékét, a függetlenségét - és ezáltal a hitelességét - teszi kockára. Egy olyan piacon, ahol mindenki a bizalomról, a bizalomerősítésről papol.

A két rivális cég köszöni szépen, jól van. Az elmúlt napokban egymásra licitálva korrigáltak a klubban elhangzott mondanivalójukon: az olcsóbbat.hu az "Olcsóbbat 100% megbízható bolt" címet adományozta a felmérése alapján megfeleltek bizonyult e-boltoknak, az árukereső.hu pedig azt jelentette be, hogy mostantól a Facebookot is bevonták a vásárlói visszajelzésekbe.