Az amerikai Worldwide
Incident Tracking System (WITS) nevű
adatbázis március végén zárta le a 2010. évi merényletek, illetve a halálos
áldozatok, a sebesültek, túszok és az összes áldozat számára vonatkozó adatait.
Az Europol pedig április 19-én tette közzé az Európai Unió tagállamainak
múlt évi terrorfenyegetettségével és terrorizmusellenes fellépésével foglalkozó
EU
Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) 2011 című kiadványát.
A WITS
adatok összegzéséből levonható tanulságok szerint a világ terrorfenyegetettsége
a tavalyi évben annak ellenére is csökkent, hogy az elkövetett merényletek
száma (11 595) meghaladta az előző évit (10 999). Részben azért, mert 2010-ben
a világ országai közül csak 78-ban követtek el merényleteket, s ezeknek csak 63
országban volt halálos, sebesült vagy túsz áldozata, s ez 2004 óta – amióta a
WITS adatbázisa számon tartja a merényleteket és áldozataikat – a
legalacsonyabb arány. 2010-ben ugyancsak csökkent a terrorizmus áldozatainak
száma valamennyi említett kategóriában: halálos áldozat – 13 183 (-12 százalék
csökkenés), sebesült – 30 649 (-6,1%), túszok száma – 6047 (-42,4%), összes
áldozat – 49 879 (-14,2%).
A
leginkább terrorfenyegetett országok köre ugyanakkor szinte évek óta
változatlan. A legtöbb merényletet elszenvedő országok „top tízes” listáján
ugyanis Afganisztán, Irak, Pakisztán, India, Szomália, Thaiföld, Oroszország,
Kolumbia, a Fülöp-szigetek és a Gázai övezet található. A legtöbb halálos
áldozatot Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban, Szomáliában, Indiában, a
Kongói Demokratikus Köztársaságban, Oroszországban, Thaiföldön, Kolumbiában és
Jemenben szedik a terrortámadások, az összes áldozatszám tekintetében pedig
Irak, Afganisztán, Pakisztán, Szomália, India, Kongói Demokratikus Köztársaság,
Oroszország, a Gázai övezet, Thaiföld és Kolumbia a sorrend.
A
korábbi évekhez képest némileg változott világ terrorfenyegetettségének mértéke
abból a szempontból is, hogy 2010-ben a merényletek 89,2 százalékát követték el
a leginkább fenyegetett tíz országban (2004 és 2009 között ez az arány csak
85,7 százalék volt). Ugyanez az arány a halálos áldozatok esetében 92,6 (88,3),
a sebesültek esetében 92,6 (86,3), a túszok esetében 95,3 százalék (93,7), az
összes
áldozat tekintetében pedig 90,2 (86,7) százalék. Vagyis – mivel a leginkább
fenyegetett országok „top tízes” listáján szereplőket minden tekintetben
nagyobb arányban érintették a terrorizmus következményei – a világ más
térségeinek terrorfenyegetettsége, így többek között Európáé és az Egyesült
Államoké, 2010-ben csökkent.
Az 2007 óta évenként
megjelenő TE-SAT jelentésekben az Europol – az EU terrorizmusdefiníciója és
kategorizálása alapján – a tagállamok által szolgáltatott adatokból és információkból
állítja össze. A TE-SAT a terrorcselekmények esetében nem csupán a megvalósult,
hanem a meghiúsított, illetve a nemzeti terrorizmusellenes intézmények
tudomására jutott sikertelen akciókat is számba veszi. A jelentés a
terrorcselekmények, a terrorcsoportok és a terroristák motivációi alapján öt
kategóriát különböztet meg: az iszlámista, a szeparatista, a szélsőbal, a
szélsőjobb és az úgynevezett single issue
(egyetlen kérdés) típusú terrorizmust. Ez utóbbihoz elsősorban a szélsőségesen
radikális természetvédőket, a radikális állatjogi aktivistákat és a harcos
abortuszellenzőket sorolja. A TE-SAT-jelentések nem összegzik az áldozatokat,
viszont figyelemmel kísérik a terrorista tevékenységért letartóztatottak és
elítéltek számát.
A TE-SAT 2011
szerint a múlt évben 249 megvalósult, meghiúsított, illetve ismertté vált
terrorcselekményt követtek el az Európai Unió területén (2007-ben 581-et,
2008-ban 441-et, 2009-ben pedig 294-et). Vagyis 2009-hez képest 15 százalékkal,
2007-hez képest pedig 57 százalékkal csökkent a merényletek száma. Motiváció
tekintetében továbbra is a szeparatista szervezetek számlájára írható a legtöbb
európai merénylet, nevezetesen 160 (2009 – 237), majd őket követik az egyre
aktívabb szélsőbaloldaliak 45 (40), az iszlámisták 3 (1) és az ún. single issueterroristák 1 merénylettel (2). Külön
kell említeni a Nagy-Britanniában 2010-ben ismerétté vált 40 merényletet, a
britek ugyanis nem fogadják el az EU motiváció alapján történő besorolását, s
csupán tavaly szolgáltattak először adatot az Europol számára. Bár 2010-ben
kilenc EU-tagállamban valósult, hiúsult vagy vált ismerté terrorista merénylet,
az összes európai merénylet 94 százalékán négy ország osztozik (Spanyolország
90,
Franciaország 84, Nagy-Britannia 40, Görögország 21). Ez a korábbiakhoz képest
azt jelenti, hogy míg Spanyolországban és Franciaországban – hasonlóan az EU
egészéhez – csökkent a terrorfenyegetettség, Görögországban 2010-ben
növekedett…
Persze pontosan
tudom, hogy a terrorfenyegetettség csökkenését jelző számok nem igazán hatnak
a
fenyegetettség-érzetre olyankor, amikor a Wikileaks gitmofile-jaira hivatkozó Daily
Telegraph szerint az al-Kaida atombombát rejtett el Európában…
Az
oslói robbantás (nyolc halott) és az utoyai mészárlás (68 halott) mind Európában,
mind Amerikában érezhetően komoly zavarba hozta a politikai szélsőjobbot.
CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a
lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a
szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan
változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új
megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet
kell felmutatnia.
Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve
használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra
radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja –
köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál
jóval többet hirdet.
Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát
jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.