Van egy
olyan internetes szolgáltatás, ami Magyarországon úgy tűnik soha nem fog meghonosodni
gyökeresen, ez a Twitter. Még a magyar medve sem csiripelt tegnap, a rövid ám
kemény telet megjósolva, mint az amerikai meteorológus rokona Phil, a mormota.
Igaz nálunk minden máshol népszerű
netes szolgáltatás kicsit másként működik,
gondoljunk csak a a iWIW hányatott sorsára és példájára, amit lehet a magyar
másol, csak át is alakítja a hátrányára.
A
Twitter pedig már több, mint hat éves múltra tekint vissza, igaz kicsit öszvér
szerzet, hiszen a közösségi médiát szerette volna összeházasítani az SMS-el
eredetileg. A 140 karakter úgy tűnik
viszont nem megfelelő
annak a közösségi médiában kényszerűen
senyvedő magyar
embertípusnak, aki evés közben nem beszél, de mára a Facebook hálózatát is jól
be tudta lakni. Legalábbis a mikroblog szolgáltatás emiatt hasalt el
Magyarországon, ha Zsadon B. logikáját szeretnénk követni. Sajnos Kazinczy
korának nyelvi vívmányait már senki nem érti és nem is akarja a magyar
internetes kommunikációban alkalmazni. Hogy frappánsan és röviden tudjunk
fogalmazni azért vindikál némi alapvető
mentális felkészültséget is. Ezzel pedig, nem a magyar nyelv romlására, hanem
a
kiművelt nyelvi
leleménnyel rendelkező
elmék fogyatkozására hívnám fel csupán az olvasóim figyelmét.
A
kezdetek tényleg nehezen mentek még 206-ban a Twitter portáján, hiszen a Noah
Glas és Jack Dorsey által alapított szolgáltatás gyakorlatilag egy tudományos
kutatási projektnek indult, a már unalmas és hosszú blogok leváltására. Majdnem
a véletlennek köszönhető,
hogy tényleg meg is maradt, ehhez pedig kellett egy egyszerűen kezelhető minimalista
nyelv is, amire a
puritán világnyelv, az angol tökéletesen alkalmas. Igazi „americum”, hiszen röviden
és velősen szerette volna a tényeket
közölni, valójában az újságírókat célozta meg elsősorban. Ebben is rejlik az
értéke, azonnal küldhetünk bárhonnan híreket, gondoljunk csak a legutolsó
választásra hazánkban, amikor is az eredményeket szinte minden hírportál és TV
is a Twitterről
kapta meg azonnal. A politika mindig is kacérkodott eme mikrobloggal, Obama is
felhasználta a kampánya során, de nemcsak egy nagyobb név, hanem a szolgáltatás
mögötti technológia is sikerre vitte kezdetben még a Twittert. Az API ugyanis
bárki számára elérhetővé
vált, így megannyi mash-up jelent meg, gondoljunk csak a magyar kicsit
elfeledett Yamm-ra például.
A héten
viszont a nemzetközi internetes közösséget, a felületen megjelenő tartalmakat
érintő szűrések és korlátozások
idegesítették fel. Ne legyünk naivak, már a kezdetektől monitorozták a spam és
egyéb
nem kívánatos tartalmakat. Cenzúra mindig is működött az interneten, igaz puha,
vagy az egyszeri felhasználók számára láthatatlan formában csupán a
kezdetekben. Maga a net tartalommal való túltelítettsége után viszont
automatikusan következik a Nagy Rend Korszaka.
A
jogvédett tartalmak már eddig is gyorsan eltűntek, a héten bejelentett
országokra bevezetett korlátozások kieszközlése, pedig nem meglepő, hiszen a neten
folyamatosan
korlátozzák már régóta a szólásszabadságot. De nemcsak a sajtószabadság, hanem
maga a szolgáltatás léte is veszélybe került így, ahogy a Riporterek Határok
Nélkül szóvivője
is állítja.
Ezen nem
kell annyira meglepődni,
hiszen már a magyar bíróságokon is előfordul
egy rágalmazási vagy akár egy válóperben is, hogy az elektronikus levelezést,
vagy a peres felek közösségi médiás tevékenységeket is megvizsgálják az
ítéletek meghozatala végett. Az eddig liberálisnak hitt Európai Unió is az
egyre gyakoribb jog keresetekre hivatkozva várja el a nemkívánatos tartalmak
drasztikus korlátozását. Kicsit olyan ez, mintha Kína példáját alkalmaznák a
kontinensünkön, ott már régóta tiltott volt a rövid és velős bloggolás és
véleménynyilvánítás, a helyi állami szolgáltatás, a Waibo menedzselése állt
gyakorlatilag a döntés meghozásának a hátterében. Sikerült is ezzel az aktussal
egy 140 milliós felhasználói, korrekten és a kínai párthoz méltó jogtiszta
módon kommunikáló felhasználói bázist létesíteni.
A
Twitter maga kissé álságosan azzal érvel most, hogy minden országot majd
értesíteni fog miért is tiltott le, illetve miért is jogsértő egy-egy 140 karakteres
nyilatkozat. Erre már elég régóta készültek -
ha valaki tudott olvasni a sorok között, mint ahogy ezt már
megszokhatták az idősebb
olvasóink ¨C a Chilling Effects nevű
kereshető adatbázis
projekt volt erre a példa, ami állítólag még mindig csak béta verzióban
leledzik. A másik kulcsszó a korlátozások bevezetésére, a mára már nálunk is
elcsépelt szerzői
jogi védelemre való hivatkozás, igaz itt a Stanfords és a Berkely egyetemek
állnak a háttérben a rossz nyelvek szerint. Az már csak ha a tortán, hogy a
Twittert az FBI-al is hírbe hozták, akik nem is tagadják annyira vehemensen,
hogy figyelik a bloggereket ezen a felületen.
Kémnek
lenni úgy tűnik
egyre egyszerűbb
dolog a XXI. században, hiszen még a mi jóvoltunkból megválasztott
politikusaink is őket
szolgálják. Gondoljunk csak a nemrég sunyi módon a neten élő magyar állampolgárok
háta mögött
aláírt ACTA egyezményre. A történelem úgy tűnik tényleg ismétli önnönmagát.
A Facebook tőzsdére
menetele lett volna a legnagyobb esemény a kibervilágban május közepén, de
mégis mindenki a Diablo III nevű „hentelős” játék megjelenésének lázában égett.
Mive...
CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a
lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a
szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan
változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új
megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet
kell felmutatnia.
Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve
használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra
radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja –
köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál
jóval többet hirdet.
Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát
jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.