Igen, mindig van egy DE az ilyen lépésekben, ugyanis ha ennyire egyszerű lenne a dolog, ezt bárki meg tudta volna eddig is csinálni. Legyünk nyíltak, de legyünk őszinték is: ezzel a dolog nincs megoldva.

Bojár Gábor egyik története jutott eszembe, amikor a hírt olvastam. Azt mesélte el, hogy váltotta át annak idején a Graphisoft fókuszát a technológiailag sokkal jobb Mac irányból a Windows irányba, és miért lett ez a siker záloga.

A sztori valahogy úgy hangzott, hogy a fia jött hozzá egyszer, hogy szeretne egy Windows-t. Apuka erre felkapta a szemöldökét és hosszasan ecsetelni kezdte a Mac technológiai előnyeit. A fiú ezt hallgatta, majd azt mondta: tudom, apa, de a többieknek Windowsuk van, és akkor tudunk játékokat cserélni, ha nekem is az van.

Nem hiszem, hogy a közösségi hálózatok korában nagy magyarázatra szorul az a kérdés, hogy egy nagyobb hálózatban érdemesebb (jobban megéri) tagnak lenni, mint egy kisebben. A hálózat értéke annak méretével nő. Méghozzá nem is lineárisan. Micsoda különbség, hogy nekem van faxom/e-mailem, nekem és az ügyfelemnek is van faxa/e-mailje, avagy mindenkinek van faxa/e-mailje. Egy de facto piacvezető hálózatból nem egyszerű átrángatni valakit egy másikba. Tud mit kezdeni a Facebookkal a Google+? Nem nagyon. Érdemes lenne egy mobil szolgáltatónak most egy nem GSM kompatibilis rendszerrel piacra lépnie, még ha az sokkal jobb is lenne műszakilag? Nem nagyon.

A fenti kérdésben viszont a hálózat nem az adott formátumot használni képes Office eszközök hálózatát jelenti. Legalábbis nem csak. Ha azt jelentené, akkor már minden meg lenne oldva. Az Office verziók és fajták ugyanis már képesek egymás formátumait írni és olvasni is. Ezek a hálózatok már össze vannak kötve. Ami nincs összekötve az a végberendezés és a szerviz hálózat.

És a végberendezés ebben az esetben a felhasználó. Ő az, aki nem kompatibilis egyszerre a különböző Office fajtákkal. Ő az, aki nem csábítható át a Facebookról a Google+-ra sem. És ő az, akit a formátum nem érdekel, csak a felület, a megszokott gyorsbillentyű kombinációk és a megszokott makrók, integrációk és egyéb funkciók.

A szerviz pedig ez esetben jelenti az egész ökoszisztémát, amely üzemelteti, integrálja az adott eszközt. Utóbbira érdemes külön odafigyelni, hiszen az Office már régen nem csak egy kliens alkalmazás. Nem elég a kövér és a dőlt betűk kezelése.

Hogy mennyire nem egyszerű a dolog, azt mindenki kipróbálhatja. Telepíteni kell az ingyenes, nyílt verziókat és meg kell próbálni, ahol lehet azt használni. Persze nem az informatikusoknál, hanem nagymamánál, vezér- és pénzügyi igazgatóknál, államtitkároknál.

Gyanítom, hogy „műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben” kifejezésre gyakori hivatkozás lesz ezeknél az embereknél a maradásra. (És persze lesz a váltásnak néhány valódi híve is.)

Könnyű elvinni a lovat a folyóhoz, de nehéz rávenni, hogy igyék is.

Ennél már csak a háton úszás nagyobb kihívás.

Talán nem lehetetlen, de nehéz…