Menü
Inomax_Klub_580
Forrás: Invitel

A változás olyan folyamat, amely mindannyiunk életében jelen van, talán éppen ezért olyan izgalmas. De vajon mi az oka annak, hogy napjainkban a legtöbb, életünket és vállalkozásunkat meghatározó körülmény, feltétel folyamatosan változik? Hogyan segítheti egyéni fejlődésünket a változás? És milyen stratégiát érdemes követni az alkalmazkodásban? Többek között a fenti kérdéseket járta körül három, a maga területén kiemelkedő szakember, akik előadásaikkal bemutatták, hogy bár a tudomány különböző területeit képviselik, a változás mindannyiuk munkásságában markánsan jelen van.


Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója

„A mostani InnoMax Klubon bemutatjuk azt, hogy érdemes kitekinteni az informatika és a távközlés világából, és be lehet hozni olyan ötleteket, akár a történelemből, akár a biológiából, vagy a közgazdaságtanból, amit hasznosítani tudunk a mindennapokban, és amelyek segíthetik az alkalmazkodási képességünket. A változás ugyanis állandó és körülvesz bennünket. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mi minden, állandónak ismert körülmény változott az elmúlt pár évben: a kemény, fagyos teleket lassan csak hírből ismerjük, a kőolaj ára elképesztő mértékben csökkent, és ezzel párhuzamosan a szervezetek és a társadalom ingerküszöbe is drasztikusan megnőtt. Sokkal nagyobb horderejű eseményeknek kell történniük ma ahhoz, hogy kiváltsák az emberek és a média érdeklődését” – fogalmazott Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója az eseményt megnyitó beszédében. 

A témafelvető előadások sorát

Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára
Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára nyitotta. Három történetet ismertetett az évmilliárdok alatt kialakult sikeres alkalmazkodási módszerekről, párhuzamot vonva napjaink történései, az üzleti világ jelenségei és a természettudományos folyamatok között.
Az első, biológiai hálózatokról szóló történet tanulsága az volt, hogy válságban ki kell alakítani azokat a távoli kapcsolatokat a hálózatban, amelyek új alkalmazkodási technikákat tanítanak nekünk.
A második történetben állatok példáján keresztül megtudhattuk, hogy az első megoldás nem feltétlenül a legjobb, és adott esetben képesnek kell lennünk elengedni azt a megfelelő stratégia kialakítása érdekében.
A harmadik történet pedig arról szólt, hogy a legtöbb komplex rendszer (fehérje, az agyunk és a társadalmi csoportok) ismert helyzetben az addigi véleményformálók által gyorsan kialakított, begyakorolt megoldásokat alkalmaz.
Ismeretlen helyzetben viszont szükség van a rendszer szinte minden tagjának a korábbi "tudására", vagyis „a tömegek bölcsességére” ahhoz, hogy meg lehessen találni az optimális választ. Továbbá figyelnünk kell a megszokottól eltérő dolgokra, mert fontos, hogy olyan képességekre tegyünk szert akár vállalati szinten is, amelyek egy esetleges válság idején jól hasznosíthatók.

Antalffy Péter történész, a Történeti Kollégium tagja
Ezt követően Antalffy Péter történész, a Történeti Kollégium tagja osztotta meg gondolatait az ősi kultúrákban lezajlott változásokról, válságokról és megújulásokról. Többek között a maja kultúra, a bronzkor összeomlása és az egyiptomi birodalom példáin keresztül mutatta be, hogy a történelem arra tanít minket, hogy mindig kontextusban vizsgáljuk meg a változások jelentőségét, és bontsuk le a meglévő kliséinket.
Például a különböző kultúrák találkozása kapcsán elmondta, hogy egy líbiai bevándorlóból is válhatott házasság útján „autentikus” egyiptomi fáraó. Az évszázadok során úgy tűnik, mindig is voltak, és várhatóan a jövőben is lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a változás, ám olykor „szét kell esnie” megszokott világunknak ahhoz, hogy ezáltal valami új és csodálatos születhessen, mint ahogyan ez a reneszánsz művészet esetében is történt.

Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikai Tanszékének vezető egyetemi tanára és az MTA doktora
A gazdaságtudomány képviseletében Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikai Tanszékének vezető egyetemi tanára és az MTA doktora „Változás – válság a gazdasági életében” című előadásában azt elemezte, hogyan lehet megítélni egy ország (vállalat, egyén) állapotát; mi következik abból, ha hektikus, krízisekkel tarkított folyamatok zajlanak a gazdaságban, és ezeknek egy nyitott, kis ország okvetlenül ki van téve. Előadásával felhívta a figyelmet a negyedik ipari forradalomra, amely az előzőekhez hasonlóan jelentős mértékben alakíthatja át a társadalmat és a gazdaságot. Kiemelte például azt, hogy várhatóan azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek.

A témafelvető előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a tudósok közösen arra keresték a választ, hogy miben rejlik a változás lényege, és hogyan tudunk, tudunk-e hatékonyan alkalmazkodni. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb, hogy hagyjuk el meglévő paneljeinket, és bár felkészülni nem mindig tudunk a változásra, fontos, hogy „trenírozzuk” rá magunkat.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1931 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Piller Gábor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4637 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: