Menü
5_64_Farmer_smartphone.jpg
Forrás: ITB

Nincsenek magukra hagyva a külhoni magyarság által működtetett vállalkozások, több olyan, a magyar állam által létrehozott alap és együttműködés is létezik, amely a határon átívelő programokat, vállalkozásokat támogatja. A lehetőségek mellett az együttműködés ösztönzésére, fejlesztésekre, klaszterek létrehozására is szükség van.

Nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy pontosan mi számít magyar vállalatnak a külhonban: amelynek magyar alkalmazottai vannak, vagy netán csak az, amelynek magyar a tulajdonosa. A hangsúly nem is ezen, inkább azon van, hogy a magyar állam több tőkealap létrehozásával, az együttműködés ösztönzésével segíti őket.

 

Digitális agrárklaszterek kellenek

Erdélyi Rudolf, Bethlen Gábor Alapkezelő
A Bethlen Gábor Alapkezelőt a külhoni magyarság intézményrendszerének a fenntartására hozta létre a magyar állam. Erdélyi Rudolf, az alap ügyvezető igazgatója elmondta: különböző programokkal segítik a külhoni magyarok szülőföldön történő boldogulását. Például ahhoz, hogy élhetőbb városokat alakítsanak ki, az IT-eszközei a mindennapi életben a segítségünkre legyenek, okos városok építésére van szükség a határon túl is. Egyik részprogramjuk éppen erről szól: a külhoni magyar városvezetőket képezik digitálisan, hogy felismerhessék a smart city megoldásokban rejlő lehetőségeket.

A Digitális Agrár Stratégia külhoni megvalósításában is az alap segít: ha a gazdáknak van okostelefonjuk, akkor már képesek adatokat fogadni és feldolgozni, bekapcsolódhatnak a digitális vérkeringésbe. A határon túli magyar mezőgazdászok többségének azonban olyan likviditási problémái vannak, melyek nem teszik lehetővé a precíziós mezőgazdasági megoldások alkalmazásának, illetve az ilyen jellegű szolgáltatások megfizetését. Sok helyen segítséget jelenthetne, ha digitális agrárklaszterek jönnének létre, ahol a csatlakozott mezőgazdászok előnyösebb konstrukciókkal vehetnék igénybe a különböző precíziós megoldásokat.

Egy másik, ugyancsak határon túli magyaroknak szóló programban az oktatás fejlesztését tűzték ki célul. A Bethlen Gábor Alapkezelő a bölcsődétől az egyetemig egy sor saját oktatási intézményrendszert működtet külhonban, ennek legismertebb intézménye a Sapientia egyetem. A digitális kultúrát a tanárok által juttatják el a szélesebb tömegekhez, így nem véletlen, hogy idén télen 500 tanár digitális képzése indul el.

Stratégia született

A DJP 2.0-hoz kapcsolódóan a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (Central European Service for Cross-border Initiatives, CESCI) által koordinált szakmai partnerség elkészítette a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek DJP-ben való részvételéről szóló átfogó stratégiát – közölte Dubniczki Kitti, a CESCI képviselője. Ez a folyamat jelenleg a stratégiai tervezés szintjén van, így ebben a fázisában még konkrét projekteket nem generál. Ugyanakkor a stratégia „piaci jelenlét” elnevezésű pilléréhez kapcsolódóan már folyamatban van a Kárpát-medencei digitális vállalkozási ökoszisztéma feltérképezése, illetve a határon túli digitális vállalkozói klaszterek előkészítése.

 

Piaci alapon támogatnak

A Széchenyi Tőkealap-kezelő 2011-ben kezdte meg a működését egy tőkealappal (Széchenyi Tőkebefektetési Alap) – ismertette Szabó Edit, az alap képviselője. Az elmúlt nyolc évben több mint 100 magyar kis- és középvállalkozást segítettek 14 milliárd forinttal, sikeresen exitált közel 30 vállalkozás. 2017-ben az alapkezelő további három alappal bővült, így összesen 63 milliárd forint felett rendelkeznek.

A határon túl átívelő kezdeményezéseket a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap befektetéseivel segítik, melynek célja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi, elsősorban a határokon átívelő gazdasági együttműködésének fejlesztése. Az együttműködés során fókuszban van a tartós termelési, szolgáltatási, kutatási és fejlesztési, illetve munkaerő-képzési kapcsolatok kiépítése és kölcsönösen előnyös működtetése. Az országhatárokon átnyúló gazdasági tevékenység támogatására 20 milliárdos keretösszegből biztosít tőkét. Az alap egyszerre finanszírozza a Magyarországgal szomszédos országokba terjeszkedni kívánó hazai vállalkozások, valamint az onnan hazánkba érkező innovatív cégek bővülési szándékait.

 

Szabó Edit hangsúlyozta, hogy minden esetben egy magyarországi cégben (elvárt a valós magyarországi működés) történik a tőkebefektetés, így a tulajdonszerzés is. A tőkebefektetéssel az alap tulajdonos lesz a cégben, kizárólag kisebbségi (maximum 49 százalékos) tulajdonrészt szerez, és ekkor is csupán a stratégiai kérdésekre korlátozódik a döntése. Az alap 3-5 évig, de legfeljebb 7 évig kíván részt venni a vállalkozás működésében. Befektetőként minden esetben az exit a cél, azaz a megszerzett üzletrész, részesedés nyereséggel történő értékesítése.

A befektetési döntés minden esetben üzleti szempontok alapján történik: a vállalkozás üzleti tervén alapul, amely részletesen tartalmazza a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, ezzel alátámasztva a projekt előzetes életképességét. Egy cégbe maximum 980 millió forintot helyeznek ki, és minimum 60 millió forintos tőkebefektetési igénnyel célszerű felkeresni őket. A preferált szektorok közé tartoznak az egyes ágazatok digitális transzformációjához kapcsolódó technológiai és humán fejlesztésekkel foglalkozó cégek, illetve a határon túli együttműködést segítő humán szolgáltatások létrehozása és fejlesztése (például inkubátorházak, technológiai transzfer központok stb.).

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2047 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Tordai Ágnes Ursula

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4898 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: