Menü

Eseménynaptár

36_Deposit
Forrás: ITB

A sikeres digitalizációhoz nem elegendő kiválasztani a legmenőbb IT-s technológiákat, az üzlettel, marketinggel közösen kell átgondolni, milyen vállalati folyamatok érettek a digitalizációra, milyen változtatásokra van szükség a digitális átalakítás sikeréhez. Íme, a nagy digitális transzformáció előtti teendőink összegzése!

A címben idézett viccben a sebészprofesszor a műtét végén elégedetten állapítja meg, hogy a beavatkozás technikailag tökéletes volt, majd csak úgy, mintegy mellékesen megjegyzi, hogy a beteg sajnos nem élte túl. Így járhatunk a digitalizációs törekvéseinkkel is, ha nem készítjük elő megfelelően a vállalatot, a munkatársakat a változásra, illetve nem választjuk ki körültekintően a digitális átalakulásra érett folyamatokat és az indulás időpontját.

 

Nyomtatunk, de csak a biztonság kedvéért

Sokak előtt ismerős helyzetet vázolok: megszületik a döntés a számlázás digitalizálásáról. Az IT-vezető beszerezi a megfelelő megoldást, testre szabják, megoldják az integrációt. Időt szánnak arra is, hogy a számlákat kezelő munkatársakkal megismertessék az új rendszert, szép magyar szóval élve, „leoktatják”, majd a képzeletbeli piros gomb megnyomásával áttérnek a digitális számlázásra.

A második hónap végén az IT-vezető és a beszerzési osztály vezetője meglepődve állapítják meg, hogy ugyanannyi papír fogy, mint korábban, megtakarításnak semmi jele. Utánanéznek a dolognak és kiderül, hogy bár mindenki digitálisan állítja ki a számlát, a könyvelőségen azt mondják, mégis kinyomtatják – a biztonság kedvéért. Mert a papírszámlát csak nem lehet elveszíteni. A digitalizáció sikerült, a vállalat viszont meghalt.

 

Apróságon múlik a siker

Tényleg apróságokon múlhat, hogy a vállalati digitalizáció sikeres lesz-e vagy a régi beidegződött szokások maradnak továbbra is. A sikertelenség okai változatosak: a kulcsfontosságú munkatársak oktatása elmaradt; a digitalizált folyamathoz kapcsolódó folyamatok automatizálása, átgondolása hiányos volt; vagy a vállalat kultúrája egyszerűen nem fogadja be a digitalizációt, „testidegen” tőle és minden újabb próbálkozást kilök.

A Microsoft március közepén tett közzé egy magyar adatokat is tartalmazó kutatást, mely a digitalizáció sikerével foglalkozott. A számok beszédesek: a fejlett digitális kultúrájú vállalatnál dolgozók között csupán négy százalékponttal vannak többen azok, akik kiemelkedően produktívnak tartják magukat, mint ahányan a digitális világgal erősen hadilábon álló cégeknél ítélik magukat hasonló kvalitású munkaerőnek (lásd táblázatunkat a következő oldalon). Magyarul, hiábavaló a digitalizáció, ha a dolgozók hatékonysága nem növekszik. A magyar munkavállalók 13,1 százaléka tartja kiemelkedően innovatívnak a munkáját, ami elmaradt az európai 16,9 százalékos átlagtól.

A magyar dolgozók 16,2 százaléka érzékel fejlett vállalati kultúrát a munkahelyén, és 17,8 százalék dolgozik erős digitális kultúrával rendelkező vállalkozásban – ezek az értékek szinte pontosan belesimulnak az európai átlagba.

Magyarországra hangsúlyosan vonatkozó tapasztalata a felmérésnek ugyanakkor az is, hogy a csak megfelelő vállalati kultúra képes hatékonyan növelni a technológia fejlesztése révén elérhető profitot.

A digitalizációtól félnek a vezérigazgatók is. Egy másik, hazai vállalatok vezérigazgatóit faggató felmérés szerint (amelyet a PwC készített 2018-ban) a felső vezetők 70 százaléka az alapvető gyártási vagy szolgáltatási technológiai változásokat (például mesterséges intelligencia, robotika, blockchain) tartja a leginkább felforgató trendnek. Négy évvel korábban lényegesebben más dolog miatt nem aludtak éjszaka a vezetők: akkor az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható tényezőnek.

Hogyan mérjük a digitalizáció sikerét?

A Gartnert egy részletes tanulmányban ad útmutatót arra vonatkozóan, hogyan is mérjük a digitális átalakulás sikerét. A digitális üzleti teljesítménymérők a digitális transzformáció mértékét jelzik, és a hatékonyságban elért változás kiváltói, ami az üzleti teljesítménymutatók változásában is megmutatkoznak. Ennek megfelelően a CIO-nak kétféle KPI-vel (key performance indicatorral – teljesítménymutatóval) kell dolgoznia: az egyik sorozatnyi KPI a jelenlegi üzleti modell digitalizációjának mértékét jelzi. A digitalizációs célokat az értékesítés, marketing, ellátási lánc, termékek és szolgáltatások, ügyfélszolgálat területén méri. A második sorozat KPI az új digitális üzleti modell által elért új eredményeket jeleníti, a digitalizáció által elért új bevételek, növekedés, piaci részesedés megjelenítésével. Ezeket szigorúan különítsük el a nem digitális forrásból származó eredményektől.

 

Nézzünk őszintén tükörbe

Őszintén nézzen tükörbe a digitalizáció mellett elkötelezett szervezet – tanácsolja Csillag Dávid, a Szerencsejáték Zrt. CIO-ja. Ez az őszinteség a legfontosabb az informatikai vezető szerint, aki úgy véli, ha pontosan felmérjük, milyen érettségi fokon áll a szervezet, akkor a digitalizáció is könnyebb lesz. A digitalizáció nem informatikai technológiák, szolgáltatások megvásárlását jelenti, ez a legkönnyebb az egész folyamatban. A kevés IT-tudással megáldott cégvezetőt a legkönnyebb eszközök megvásárlására rávenni.

A sikeres digitális transzformáció 80-90 százaléka szervezetfejlesztési, szervezet átalakítási kérdés: az ügyfelek és a belső munkatársak, az egész szervezet belső működését meg tudjuk úgy változtatni, hogy igazán digitális működésre, folyamatokra térjünk át? Legyünk őszinték a szervezet változási képességének felmérésével is. A digitalizáció mértékét pedig az ügyfelek igényei szerint alakítsuk ki: a hagyományos megközelítéshez szokott ügyfeleknek digitális marketing kifejlesztése szükségtelen.

 

Átgondolt üzleti folyamatok szükségesek

Az állami szektor mindenképp kényszerpályán van, ami a digitalizációt illeti, hiszen a törvények előírják a digitális csatornák biztosítását a lakosság és a vállalatok számára egyaránt. Cégeknek kötelező, embereknek választható – mondja Gál István, a Nemzeti Közművek Zrt. informatikai igazgatója (és a 2017-es Év CIO-ja). Emellett a digitális generáció is kikényszeríti a változást, hiszen számukra az elektronikus ügyintézés a megszokott csatorna. Azt is látható, hogy a gazdaság hálózati elven működik, egyre több és több terméket adnak el bankok, telefontársaságok, szállodák stb. közösségi elveken szerveződő felületek, folyamatok segítségével.

Azonban a digitális értékajánlat nem attól digitális, mert az interneten vagy mobiltelefonon érhető el. A digitális átalakításhoz nem is igazán az IT, hanem átgondolt üzleti folyamatok és modellek szükségesek, melyeket az üzlet együtt gondol ki és dolgoz ki a marketinggel, a kommunikációs szakértőkkel és az IT-val egyaránt. Az IT-technológiák pedig megvalósítják az elképzeléseket, miközben ötleteket adnak ahhoz, milyen folyamatok válhatnak hatékonyabbá, digitálissá. A folyamat végén az ügyfélélmény, az ügyfélút is javul, valamint nőnek a globális vállalati teljesítmény mutatók. A chatbot technológiát hozta fel példának a szakember: a mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy felismerje, megértse az emberi hangot, erre intelligens választ adjon. Ennek a technológiának a bevetése az emberi interakció kiváltásáról szól, bevezetését úgy kell egyensúlyozni, hogy a befektetés is megtérüljön és a stratégiai célok is megvalósuljanak, miközben a vállalat ne veszítse el emberi jellegét. Ezt a problémát az IT önmagában nem képes megoldani, proaktívan fel tud ajánlani technológiákat, megoldási módszertanokat – ebben a CIO igen fontos szerepet játszik.

Meddig számoljunk a humán munkaerővel?

A PwC nemzetközi kutatása három egymást átfedő automatizálási hullám – az algoritmikus, a kiterjesztési és az autonómia hullám – 2030-as évekig terjedő hatásait vizsgálta. Az algoritmikus hullám már javában tart, ez a strukturált adatelemzés és az egyszerűbb digitális feladatok – például a hitelképesség-elbírálás – automatizálását jelenti. Ez az innovációs hullám a 2020-as évek elejére érhet be, a munkahelyek 3 százalékára lesz hatással. A kiterjesztési hullám érkezhet ezután, amikor az ismétlődő feladatok és információ- csere automatizálása, a drónok, áruházi robotok további fejlesztése várható. A 2030-ban kezdődő autonómia hullám azt jelenti, a teljesen önműködő, vezető nélküli járművek a gazdaság valamennyi szegmensében megjelennek, a mesterséges intelligencia már a döntéshozatalra is képes. A munkahelyek 30 százaléka érintett lesz ebben a hullámban.

 

A változás kezelése is fontos

A digitalizációban óriási lehetőségek vannak, azonban mindig az adott vállalattól függ a digitalizáció üteme és mértéke – véli Paál Laura, a GE Digital IT-vezetője. Tapasztalatai szerint a digitális technológiák és képességek adaptálása során nagyon fontos a jó időzítés, hiszen minél korábban kezdünk foglalkozni a témával, annál inkább növelhetjük a hatékonyságunkat. Akinek lehetősége van rá, annak érdemes már most elkezdenie a digitalizációt, mert idővel komoly üzleti előnyöket tud vele szerezni.

Az IT-vezető meglátása szerint is az üzlet és az IT közötti partnerség nagyon fontos: ha a vezetőség felismerte a digitalizáció fontosságát, akkor ideális esetben a két terület partnerségben támogatja az elképzelések megvalósulását. Hiszen az üzlet vizsgálja meg, melyek azok a folyamatok, ahol létjogosultsága van a digitalizációnak, vagy hol lehet a folyamatokat egyszerűsíteni, átalakítani, hogy az algoritmizálás lehetővé váljon. A termékek és szolgáltatások digitalizációja alapvetően változtatja meg az üzleti környezetet. Az IT-szakértő feladata a többiekkel (a vállalat vezetésével, az érintett területek vezetőivel, valamint munkatársaival) közösen megtalálni a testre szabott megoldást. A digitális transzformáció kulcsa lehet akár a big data, akár a robotizáció, vagy más olyan fejlett analitikai eszköz, amellyel az egész üzleti folyamatot egy még magasabb szintre lehet emelni.

Paál Laura meglátása szerint a digitalizáció sikerében a változás kezelése is kulcsfontosságú: fel kell hívnunk az emberek figyelmét a változások okaira és következményeire. Például arra, hogy számtalan új lehetőség nyílik. Az algoritmusoknak, szoftvereknek, szenzoros és hálózati rendszereknek köszönhetően az emberek egyre magasabb hozzáadott értékű és egyre komplexebb munkát képesek végezni. Az automatizálási rendszerek ajtókat nyitnak új ágazatoknak, új típusú munkaköröknek, ugyanakkor szintén a technológiának köszönhetően csökkenhet az unalmas, repetitív munkafolyamatok száma, és az ezzel járó túlóra.


Így növeli a digitális kultúra a hatékonyságot Magyarországon (hatékony dolgozók, százalékban)

 Alacsony hatékonyság Közepes hatékonyság Magas hatékonyság
Alacsony szintű digitalizáció 26 55 19
Közepes szintű digitalizáció 18 73 10
Magas szintű digitalizáció 6 71 23

Forrás: Microsoft kutatás

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2024 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Szabó Zsolt- Sharp

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4830 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: