Menü
4_50_egyetem.jpg
Forrás: ITB

A társadalom korábban elképzelhetetlen változások közepén van, és további változások elé néz. Szakmák tűnnek el és újak jelennek meg, egyre gyorsuló tempóban. Az általános iskolai tanulmányaikat most megkezdő gyerekek 65 százaléka olyan munkakörben dolgozik majd felnőtt korában, amely jelenleg nem is létezik!

„A szürkeállomány, a tudás és a kreativitás szerepe óriási: a tudás és az oktatás minősége az, ami különbséget tehet ország és ország között, ez egyben azt is jelenti, hogy az oktatás a legjobban megtérülő befektetés egy ország számára. Jövőbeli potenciálját pedig semmi sem mutatja jobban, minthogy mennyire viszi komolyan ezt a területet, mennyi erőfeszítést tesz ezen a téren” – nyitotta meg Soltész Attila az Infotér Oktatási konferenciáját.

 

Figyeljünk a szakképzésre!

Az oktatást megreformáló és korunk digitalizációs törekvéseivel összehangoló kezdeményezésekből nincs hiány – ahogyan kihívásokból sincs. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés generálta gyors környezetváltozás olyan kihívásokat teremt az oktatással szemben, amit nehéz rugalmasan követni, viszont reagálni kell rájuk. „Mit vár el a gazdaság az oktatástól? Azt, hogy a diákok olyan készségek birtokában hagyják el a közoktatási intézményeket, amelyekkel munkavállalókként megtalálják a helyüket az életben. A cégek által felsorolt készségek viszont nem sajátíthatók el kizárólag frontális oktatással. Új módszertanra van szükség” – fogalmazott a helyettes államtitkár, hangsúlyozva a szakképzés fontosságát.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: a szakképzésnek ki kell szolgálnia a környezetét – a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit. Ehhez elengedhetetlen, hogy a vállalatok nyitottak legyenek az oktatási intézményekkel való szoros együttműködésre, minél több szektorban. A miniszter követendő példaként hozta fel az autóipar és az oktatás elmúlt években tapasztalható, egyre hatékonyabb kooperációját. „Legyen olyan az oktatási és innovációs környezet, hogy reagálni tudjon az ipar igényeire, azokat ki tudja szolgálni. A felsőoktatási stratégiát ennek megfelelően úgy alakítottuk ki 2014-ben, hogy kerüljön ki az elefántcsonttoronyból, vagyis abból, hogy a saját maga által meghatározott követelményrendszer szerint működik. Ennek a folyamatnak köszönhetően több olyan struktúra jelent meg a felsőoktatási intézményekben, amelyek az ipar igényeire válaszolnak, például új szakok létrehozása a vállalatok javaslatai alapján, vagy a duális képzés elindítása” – fogalmazott Palkovics László.

Palkovics László, ITM
 

Másik fontos szempont a kutatási tevékenységek lehetséges innovációs kimenetelére való fókuszálás. Cél, hogy az alapkutatás mellett jelenjen meg egy erőteljesebb innovációs tevékenység, amely végül konkrét termékhez, szolgáltatáshoz vezet a vállalatoknál. „Ez év szeptemberétől elindult két, angol nyelven zajló mesterképzés: az egyik a mesterséges intelligencia alkalmazásaival foglalkozik az ELTE-n, a másik az autonóm járműrendszerek irányítási mérnökeit képzi a Műszaki Egyetemen, és egymással is együttműködnek” – említett két pozitív példát a miniszter.

 

A munkaerő-piaci igényekre reagáljon az oktatás

A kormányzati digitalizáció négy pillére közül az egyik a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése. A teljes oktatási rendszer digitalizációjának érdekében jött létre a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), amely a változó munkaerő-piaci igényekre és a digitális gazdaság térhódítására is reagál. Fő vezérelve, hogy senki ne hagyhassa el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy birtokában ne lenne a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségeknek. Célja, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez.

„A digitális pedagógia nem egyenlő a digitális eszközökkel végzett pedagógiával; a digitális életre felkészítő pedagógiát jelenti valójában. Vagyis nem a hagyományos pedagógia lineáris folytatása, nem ráépül, hanem kiváltja, helyettesíti annak bizonyos elemeit” – hangsúlyozta a digitális pedagógia pontos megértésének fontosságát Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője. A szakember egy lényeges ellenmondásra is felhívta a figyelmet a diákok oktatása során használt gyakorlatok és a munka világában támasztott elvárások között. „Mit várnak el az iskolában a tanulóktól? Azt, hogy az órán ne beszéljenek másokkal, az adott instrukciókat kövessék, adott információforrást használjanak, önállóan dolgozzanak és ne más tudására támaszkodjanak.

Ezzel szemben munkavállalóként azt várják el tőlük a munkahelyen, hogy a feladatokat másokkal együtt, de instrukciók nélkül oldják meg, és mindegy hogyan, csak találjanak megoldást a problémákra. Emellett dolgozzanak csoportban, használják a közösség tudását, legyenek csapatjátékosok és együttműködők. Ez a kettősség erősen jellemző még, és mindenképpen fel kell oldani a jövőben” – részletezte a divízióvezető.

Digitális Esély 2018

Az Infotér Oktatási konferenciáján hirdették ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és az SAP közös, „Digitális Esély 2018” pályázatának eredményeit. Idén 11, hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását segítő non-profit szervezet projektjavaslatát díjazták. A hátrányos helyzetű fiatalok IT-oktatásával foglalkozó civil szervezetek képviselőinek Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke és Kiss Fanni, az SAP Hungary oktatásért felelős üzletágvezetője adta át a támogatásról szóló okleveleket. A szervezetek összesen 10 millió forint támogatást kapnak.

„A Digitális Esély pályázat kiválóan illeszkedik a kormány Digitális Jólét Programjához. Az idei pályázatok tekintetében folytatódott a tavalyi tendencia: a felhasználói szintű infokommunikációs ismeretek elsajátítását elősegítő programok mellett egyre markánsabban megjelennek a civil szervezetek pályázataiban a programozást, a kódolást, valamint a robotika oktatását támogató kezdeményezések is. Emellett olyan jövőbemutató területekre is fókuszálnak, mint a 3D grafikai ismeretek és a 3D nyomtatás, különböző mobilapplikációk fejlesztése, valamint indul olyan képzés is, amelynek segítségével a tanulók könnyen felismerhetik az álhíreket. Mindez a tudás a mai világban konkrét boldogulást, munkaerő-piaci versenyelőnyt jelent majd számukra” – mondta Vágujhelyi Ferenc.

 

Mire való a tanulás?

„Az az érdekes az információs társadalomban, hogy az a két szereplő, amelyiknek a legnagyobb nyertessé kellett volna válnia – az oktatás és a könyvtárak –, egyelőre úgy tűnik, a legnagyobb vesztesei lettek a változásnak. Ezt a trendet meg kell fordítani. Az oktatást nyertessé kell tenni ugyanúgy, ahogyan a könyvtárakat is. Nem kisebb a tét ugyanis, minthogy miként programozza magát újra az emberiség a digitális kultúra mentén. Megkérdőjeleződött az eddigi tanulás – miért is kellene memorizálni az adatokat, évszámokat; miért is kellene bejárni az iskolába és figyelni a tanárra?” – tette fel a gondolatébresztő kérdést előadásában Rab Árpád, a Corvinus Egyetem oktatója.

A digitális kultúra nagymértékben kiszolgál minket, viszont jelentősen meg is változtat, mégis az oktatástól várjuk el, hogy az elsőre negatívnak tűnő hatásokat feloldja, ám ez lehetetlen a régi, az ipari társadalomból ránk maradt klasszikus oktatási rendszerrel. A digitális kultúra alapelvárása, hogy minden azonnal történjen – és az oktatásban is megjelenjen. Újra kell gondolnunk a tanítást és a tanulást is, de a rendszerszerű oktatás a jövőben sem hiányozhat. A digitális kultúra ugyanis információkat ad és nem tudást – az évszámok megismeréséből még nem láthatóak az összefüggések.

 

Minden gyerek szeretne és képes is tanulni

Jeanne Alter, a New York-i Kennedy Children’s Center vezetője, és helyettese, Mary McKillop nemcsak saját intézményük működéséről meséltek, hanem betekintést adtak abba is, hogyan működik a fejlődési nehézségekkel küzdő gyerekek megsegítésére létrehozott amerikai rendszer. A szövetségi és New York állam törvényei garantálják, hogy 3 és 21 éves kora között mindenki jogosult az igényeinek és képességeinek megfelelő oktatásra. Ha egy szülő úgy érzi, hogy óvodáskorú gyermeke valamilyen tekintetben nem fejlődik kellőképpen, jelentkezik a területileg illetékes iskolaszéknél. A gyereket szakemberek vizsgálják meg, majd az értékeléseket egy olyan megbeszélésen összesítik, amelyen a szülő is részt vesz. Itt készül el az úgynevezett személyre szabott oktatási terv (Individual Education Plan, IEP), amely tartalmazza, hogy milyen területeken (kognitív képességek, beszédkészség, mozgás, egyebek) milyen segítségre, speciális képzésre van szüksége a gyermeknek.

A Kennedy Children’s Center (KCC) 3–5 év közötti gyerekekkel foglalkozik; a mintegy 400 gyerek Kelet-Harlemből és Dél-Bronxból érkezett, többségük spanyol ajkú, szegény családból származik. Minden csoportot egy tanár és két asszisztens vezet, egy-egy csoportba 8 vagy 12 gyerek jár, attól függően, hogy mennyi és milyen segítségre van szükségük. A KCC alapfilozófiája, hogy minden gyerek szeretne és képes tanulni, csak lehetővé kell tenni ezt nekik. Különös hangsúlyt fektetnek a szülők bevonására, oktatására is, hiszen egy fejlődési nehézséggel küzdő gyerek esetében minden viselkedési forma valamilyen kommunikációt jelent.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2047 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Tordai Ágnes Ursula

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4898 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: