Menü
34_AspireIT.jpg
Forrás: ITB

Magyarországon egyelőre kell némi perverzió ahhoz, hogy egy piaci szereplő startupokba fektessen. De egyre többen vannak, és az állam is segíthet, ha okosan száll be a kockázati tőkepiacra – mondta egy rendezvényen Oszkó Péter. Egy nagyszabású állami tőkeprogram a legkorábbi fázisban lévő startupoknak éppen a napokban indul.

Rengeteg tőke mozog a magyar gazdaságban, de ezeknek csak a töredéke kerül a startupokhoz. A szabad tőkével rendelkezők többsége ugyanis elsősorban saját vállalkozásába fektet be, hiszen ahhoz ért a legjobban, és azt szereti csinálni – állapította meg a Drukka Progress Bar rendezvényen tartott előadásában Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a befektetőként és akcelerátorként is működő OXO Labs ügyvezetője. Ha valaki mégis más szektorok felé kacsintgat, akkor viszont elsőként az ingatlanpiac jut az eszébe, mert ott az elmúlt években kiváló hozamokat lehetett elérni. És ha az ingatlan nem is hozza a rendkívül magas hozamot, a befektetés bedőlési kockázata még mindig alacsonyabb, mintha startupokba fektetne valaki. „A jelenlegi hazai üzleti környezetben speciális perverzió kell ahhoz, hogy egy piaci szereplő startupba fektessen” – vázolta az általános hangulatot Oszkó Péter.

 

Angyalok és démonok

Szerencsére vannak ilyen „perverzek”, mégpedig egyre többen. A befektetők egyes csoportjai azonban a startupok életének más-más fázisaiban kerülnek képbe, indítékaik és céljaik is mások, ezeket pedig nem árt figyelembe venni, amikor a startupper tárgyalásokat folytat velük.

A legelső fázisban startupok leginkább magán- (angyal-) befektetőkkel találkozhatnak. Közülük nem kevesen korábban is ebben a szektorban tevékenykedtek, akár alapítótulajdonosként is, majd a megszerzett vagyon egy részét visszaforgatják ilyen jellegű befektetésekbe. Ez a kör annál jobban bővülhet, minél több sikeres startup nő fel és jut el az exitig Magyarországon.

Jönnek magánbefektetők más szektorokból is – tipikusan az ingatlan- és a pénzügyi szektorból. Ők a szabad tőkéjüknek csak kisebb százalékát hajlandók ilyen célokra kockáztatni, de érdeklődésüket már felkeltette a technológiai szektor, divatosnak találják vagy éppen szeretnék kivenni a részüket a világ jobbá tételéből.

Az angyalbefektetők azonban igen óvatosak: csak akkora összeget fordítanak ilyen befektetésekre, amelynek az elvesztését különösebb szívfájdalom nélkül fel tudják vállalni, hangsúlyozza Oszkó Péter. És jó okuk van így tenni: a korai fázisú befektetés globálisan és évekre visszamenően rendkívül kockázatos tevékenység. Ez a magas kockázat és a piac fejlődési logikája is azt diktálja, hogy az angyalbefektetők is összeálljanak. Magánemberként 3-4 befektetést tud valaki kezelni, ami magas kockázatot jelent. De ha 10-15 angyalbefektető összeadja a pénzét és a szakértelmét, már 30-40 darabos portfoliót tudnak kiépíteni, ami kiegyensúlyozza a kockázatokat. (Hasonló elveken épül fel az OXO Labs is.)

A startup-finanszírozási séma következő szereplői az intézményi befektetők, más néven kockázatitőke-befektetők. Oszkó Péter szerint a legfontosabb jellemzőjük, hogy nem saját pénzüket fektetik be, mint az üzleti angyalok. Viszont a piaci kockázatokat valahogy nekik is kezelniük kell. Ezért is rendkívül kellemetlen tárgyalópartnerek az intézményi befektetők – kénytelenek azok lenni, hiszen mások pénzével ruletteznek.

A magánbefektető megengedheti, hogy érzelmek is befolyásolják döntéseiben. Az intézményi befektető viszont kizárja az érzelmeket. Ő csak pénzt akar keresni, a várható hozamon kívül semmi más nem érdekli. „Csak olyan projektekbe száll be, amelyek megfelelő hozammal kecsegtetnek, és azt a hozamot ki is préseli belőlük. Nem gonoszságból, hanem mert ez a szakmája” – magyarázta Oszkó Péter.

Befektetők speciális érdeklődéssel

Két, nem szokványos, de már Magyarországon is felbukkanó típusa a befektetőknek a vállalati akcelerátoroké és az úgynevezett impact befektetőké. Előbbieket a nagyvállalatoknak az a felismerése hívta életre, hogy nem képesek komoly, valódi innovációs tevékenységet folytatni. A vállalati akcelerátorok legfontosabb motivációja ezért nem is az elérhető hozam, hanem az, hogy megszerezzék és saját rendszerükbe csatornázzák azt az innovációs képességet, amelyet belül nem tudnak felmutatni.

Az impact befektetők a fentieken túl még egy szempontot tartanak fontosnak: a pozitív társadalmi hatást (foglalkoztatás növelése, a mélyszegénység csökkentése, a környezeti károk mérséklése). Ha ezeket elérhetőnek látják egy startup támogatása révén, még bizonyos hozamelvárásokról is hajlandók lemondani.

 

Az állam ereje

Van még egy igen fontos szereplője a befektetési piacnak: maga az állam. Szerepe Magyarországon különösen meghatározó: míg Nyugat-Európában az állami alapok a piacon elérhető tőke 20-30 százaléka felett rendelkeznek, itthon ez az arány a magánbefektetői piac fejletlensége miatt 90 százalék körüli. Az állam, speciális szerepéből adódóan azonban saját szempontrendszereit veszi figyelembe a befektetések során, hívta fel a figyelmet Oszkó Péter.

A legelső és legfontosabb különbség, hogy az állam befektetéseit elsősorban fejlesztéspolitikai célok motiválják, nem a hozamelvárások. A kettő persze nem zárja ki egymást: ideális esetben a fejlesztéspolitika olyan cégek felcseperedését szolgálja, amelyek képesek hasznot termelni. Viszont a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását sokszor a kihelyezett források mennyiségén mérik le – vagyis az állam szemében akkor sikeres egy startup-befektetési program, ha elköltötték az erre szánt pénzt. Ezzel szemben a magánszférában az számít sikernek, ha annyit költenek el, amennyiből nyereség születik. Ha pedig az állam makrogazdasági szinten is érzékelhető mennyiségű tőkét szeretne kihelyezni, akkor tömegesen kell a befektetéseket menedzselnie. Ezt pedig csak automatizmusok, rögzített szabályok szerint van lehetőség megtenni.

Az állami és magánbefektetők a különbségek ellenére gyümölcsözően tudnak együttműködni. Egy magánbefektető – különösen egy üzleti angyal vagy vállalati akcelerátor – tapasztalatokkal, szakértelemmel, kapcsolatrendszerrel is tudja segíteni a startupot; az állami befektetőnek ez nem is dolga. Az ő feladata az lenne, véli Oszkó Péter, hogy kihelyezze a forrásokat, és olyan működési kereteket teremtsen, amely révén a magánbefektetők szakértelme is meg tud jelenni a rendszerben.

 

Rögzített szabályokkal

Számos tekintetben rímel erre a gondolatmenetre az a befektetési stratégia, amelyet az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő dolgozott ki. Az állami alapkezelő 30 milliárd forintnyi EU-s forrás, illetve 20 milliárd forintnyi, az MFB-től származó tőke felett rendelkezik – mondta szintén a Drukka rendezvényén Katona Bence befektetési vezérigazgató-helyettes.

Az alap a startupok fejlettsége, illetve életciklusa alapján három részre osztotta tevékenységét és a befektethető forrásokat (lásd táblázatunkat). A hazai startup-ökoszisztéma szempontjából talán az egyik legfontosabb a korai szakaszban járó startup inkubációs (pre-seed, korai magvető) támogatása. Ebben a konstrukcióban maximum ötéves múltra visszatekintő, innovatív startupoknak kínálnak 9 millió forintos befektetést, fix, 9 százalékos részesedésért cserébe. „Itt nincs alkudozás, ez egy szabványosított termék” – mondta Katona Bence. A fix feltételekre pontosan az Oszkó Péter által is említett automatizmusok miatt volt szükség: a program teljes élettartama alatt, vagyis 2023-ig évente 80-100 ilyen tranzakciót szeretnének tető alá hozni.

A befektetési folyamat online jelentkezéssel kezdődik, és csak a harmadik körben, a sablon alapján kitöltött üzleti és pénzügyi terv elfogadása után találkoznak a startupperek a befektető képviselőivel. Amennyiben a pitch során a befektetési bizottságot is sikerült meggyőzniük, jöhet a szerződéskötés és a folyósítás. Katona Bence ígéretei szerint a teljes folyamat, a jelentkezéstől az első részlet folyósításáig legfeljebb három hónapot vesz igénybe. Szerződéskötéskor viszont csak a tőke egy részét – alapból 3 millió forintot – kapja meg a startup. A maradék folyósítását a vállalt célok megvalósításához, az előre kikötött mérföldkövek eléréséhez kötik; erre 12 hónapja van a vállalkozásnak. A mérföldkövek kijelölésében már szerephez jutnak a startupok egyéni jellegzetességei. Az ötlet jellegétől függően talán csak egy megvalósíthatósági tanulmány születik, más esetben viszont a prototípusig is eljuthat a cég.

 

Segítő eszek

A Hiventures ilyen intenzív tőkekihelyezés mellett nem tud és nem is akar inkubációs vagy akcelerátori tevékenységet folytatni, viszont a pénz puszta biztosításán túl szeretne a teljes startup-ökoszisztéma fejlődéséhez is hozzájárulni. Mind a két célt szolgálja a legelső fázisban részt vevő startupok számára kötelező mentorálás. A pozitív elbírálásnak ugyanis kritériuma, hogy a jelentkező startupnak legyen egy akkreditált mentora vagy akcelerátora. A mentornak vállalnia kell, hogy a folyósítás utáni 12 hónapban, az első mérföldkő eléréséig szorosan együttműködik a startuppal, szakértelmével segíti annak munkáját. Az alapkezelő már tavaly megkezdte egy olyan pool kiépítését, amely biztosítja a megfelelő számú szakember elérhetőségét, így a jelentkezők választhatnak közülük is. Ám ha a startupnak van saját mentora, üzleti angyala vagy éppen inkubátora, és ő megfelel a Hiventures által támasztott követelményeknek, vele is folytatható az együttműködés.

Fontos az alapkezelő számára, hogy a mentor ne csak kötelező kellék legyen, hanem érdekeltté váljon a startup sikerében, hangsúlyozta Katona Bence. A Hiventures ezért minden mentorral együttműködési megállapodást köt, amelyben rögzítik az elvárt segítségre vonatkozó irányelveket. A mentorok emellett lehetőséget kapnak arra, hogy a fix tanácsadói díj mellett tulajdonrészt szerezzenek a vállalkozásban; ha pedig lemondanak a tanácsadói díjról, magasabb (de még mindig egyszámjegyű) részesedéshez juthatnak.

 

A fenntarthatóság elérése

Oszkó Péter úgy véli, rendkívül fontos szerepet tölthetnek be az állami források a startup-ökoszisztémában. Olyan nagyságrendű pénzt jelentenek, amennyit a hazai magánbefektetők biztosan nem tesznek bele ebbe a szektorba; a külföldiekre pedig egyelőre nem érdemes várni, mert az ország még nincs fenn a radarjukon.

„A nagy kérdés az, hogy a következő 4-5 évben az állami források segítségével és a magánpiaci szereplők kockázatvállalásával fel tudunk-e építeni olyan cégeket, amelyek megmutatják, hogy a magyar startup ökoszisztémában igenis van megtérülési lehetőség. Ha elegendő számban jönnek létre olyan startupok, amelyek nyereséget biztosítanak befektetőiknek, akkor a hazai ingatlan- és más szektorokból is tudunk befektetőket csábítani, és a nemzetközi intézményi szereplők számára is érdekes leszünk. A megtérülő befektetésekkel pedig önfenntartóvá válhatna a folyamat, és a nagyfokú állami szerepvállalásra, a folyamatos tőkeutánpótlásra sem lenne szükség” – tette hozzá az OXO Labs ügyvezetője.


A Hiventures befektetési tervei

PeriódusInkubációs
(1 év)
Magvető
(2 év)
Startup
(3-6 év)
Összes forrás (milliárd forint) 10 16 24
Átlagos befektetési méret (millió forint) 9 60 350
Tervezett ügyletszám 800 180-240 50-100

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1976 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Márton Zoltán

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4699 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: