Menü
40_bacd.ca.jpg
Forrás: ITB

Évek óta folyamatosan nő a startupok iránti érdeklődés, illetve a fogalmat ismerők száma Magyarországon, amiben fontos szerepet játszottak a Jeremie-alapok is. Kérdés, hogy az elköltött sok tízmilliárd forint és a néhány tényleg sikeres befektetés hoz-e érdemi változás a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások finanszírozásában.

Kihelyezhető forrásból nem volt hiány az elmúlt években a hazai kockázati tőkepiacon a 130 milliárd forintos jegyzett tőkével gazdálkodó Jeremie alapoknak köszönhetően, de a pénzbőség ellenére igazán kiugró teljesítmény alig akadt. A Prezi, a LogMeIn vagy a január végén az IBM-hez került Ustreamhez hasonló sikersztorikra egyelőre várni kell. Szakemberekkel, a startupokat és a befektetési környezetet egyaránt jól ismerőkkel beszélgetve gyakran felmerül, hogy bár ötletből nincs hiány, a vállalkozó ismeretekben és nyelvtudásban még jócskán van hova fejlődniük a hazai feltörekvő innovatív cégeknek.

 

Változó feltételek

Jelenleg úgy tűnik, hogy lesznek pénzügyi források a következő Jeremie-alapok elindításához, de arról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, hogy milyen feltételekkel működhetnek majd. „Pár dolgot már lehet tudni arról, hogy miben lesz más, mint az eddigi alapok voltak. Például az új alapoktól differenciáltabban vár majd el társfinanszírozást a program: míg a legkorábbi fázisú cégekbe kihelyezett – vagyis a legnagyobb kockázatot vállaló – tőkének akár a 90 százaléka is származhat az Európai Uniótól, az előrehaladottabb fázisban járó cégek esetében az uniós támogatás aránya maximum 60 százalék lehet majd, az érett, növekedési fázisban járó vállalatoknál maximum 40 százalék” – mondta el a várható változások kapcsán Málnay Barnabás, a White Summers Cofounder partnere és a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter) elnöke. Emellett, míg a korábbi Jeremie-alapoknál legfeljebb öt éve működő cégekbe lehetett befektetni, az újaknál a hírek szerint ennél idősebb vállalatok is kaphatnak forrásokat. Nem változik viszont az, hogy csak a közép-magyarországi régión kívülről kereshetnek majd befektetési célpontokat az alapok. „Arról is lehet hallani, hogy van egy olyan koncepció, mely szerint egyetlen centralizált állami alap jönne létre a Jeremie-pénzek befektetésére. Nagyon bízom benne, hogy ez csak alaptalan híresztelés” – fűzte hozzá Málnay Barnabás.

Sikeres exitek

A legeredményesebb alapok között szokták emlegetni az Euroventures-t, amely nem csak a befektetések mennyiségével, de sikeres exitekkel is felhívta már magára a figyelmet. Többek között a SequenceIQ-ban is ők láttak fantáziát, még 2014 szeptemberében a Jeremie és a Svájci Hozzájárulás programok által nyújtott tőkével működő alapon keresztül szálltak be a vállalatba. A döntést igencsak jó időben hozták meg, hiszen 2015 májusában már sikerült is eladni a céget, a kaliforniai központú Hortonworks-nek. A tranzakció pénzügyi részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de a Forbes magazin összeállítása szerint 10 millió dollár körüli ügyletről lehetett szó. Az új tulajdonos európai kutatás-fejlesztési központjaként működik a jövőben a SequenceIQ. Az Euroventures befektetője volt az orvosi használatra szánt speciális intelligens kést, az iKnife-ot kifejlesztő MediMass-nek, amelyet tavaly júliusban vásárolt meg az amerikai Waters Corporation. A vállalat szintén érdekelt volt az AutoHop nevű telekocsi cégben, amelyet idén áprilisban adtak el a francia BlaBlaCar-nak. Az ár a Forbes becslése szerint 620 millió forint körül lehetett.

 

Az előző Jeremie-alapokban rendelkezésre álló összeget eredetileg a múlt év végéig lehetett volna kihelyezni, de ezt a határidőt idén május 31-ig meghosszabbították. Korábban azt ígérték az illetékesek, hogy már az év elején megjelenik az új alapokra vonatkozó pályázati kiírás – ami lapzártánkig sem történt meg. Ez azt jelenti, hogy több hónapos szünettel lehet majd számolni a Jeremie-alapok működésében, Málnay Barnabás szerint a pályázat megjelenése után akár 6-8 hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy végigfusson a folyamat és újra el lehessen kezdeni a források kihelyezését.

 

Kulturális hatás

Bár több áldásos hatása is volt az első Jeremie-programnak, a szakember nem értékeli egyértelműen pozitívnak az elért eredményeket. „Kétségtelen, hogy felpezsdítette a kockázati tőke piacot Magyarországon és ezzel együtt a startup-alapítási kedvet is megnövelte. A korábbiaknál jóval szélesebb kör előtt vált ismertté és egyúttal saját maga számára kipróbálhatóvá a startupok és kockázati tőkések egymást katalizáló világa. Ezzel párhuzamosan nagymértékben bővült is azok köre, akik már legalább egyszer kipróbálták magukat, mint kockázati tőkések, illetve kockázati tőkéből építkező startup-vállalkozók. Mindazonáltal a Jeremie-programok tetemes költségének fényében amelynek jó részét az EU viselte, elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy mindezeket az eredményeket elég hatékonyan érte-e el a négy korábbi Jeremie-program egymásutánja” – mutatott rá Málnay Barnabás.

A szakértő nem az a legfontosabb kérdés az ilyen jellegű programoknál, hogy mennyi befektetést sikerült megvalósítani, és kihelyezték-e az összes rendelkezésre álló forrást. De ezeknél fontosabb szempont lenne, hogy mennyire voltak minőségiek a végrehajtott befektetések. „Azt kell mondjam, hogy a 28 megvalósult Jeremie-alapból, talán 8-10 működött valódi kockázati tőketársaságként. Ennek megfelelően legfeljebb ezek esetében várható, hogy bármikor is lesznek sikeres exit-jeik, és csakis ezekről mondható el, hogy pozitív hatással voltak a kockázati tőkebefektetési kultúra hazai terjedésére” – jelezte Málnay Barnabás.

Ígéretes kezdeményezések

Ezek közé tartozik a számítógépes látással, mesterséges intelligenciával és navigációs szoftverfejlesztéssel foglalkozó AdasWorks például, amely 2015 szeptemberében kapott 2,5 millió dollárnyi első körös befektetést. A vállalatot a Kishonti Kft. kutatórészlegéből hozta létre Kishonti László, a hosszú távú céljuk pedig a teljesen önvezető autó megvalósítása a mesterséges intelligenciára épülő szoftver segítségével, autógyártó partnerekkel együttműködésben. A cég annyira ígéretes, hogy a Robert Bosch Venture Capital, a finn Inventure kockázati tőkealap-kezelő és az OTP-Day One Magvető Tőkealap mellé Tim Draper, a Tesla Motorsba is befektető DFJ Venture egyik alapítója is beszállt az első körös befektetésbe. (Januári számunk címlapsztorijában is szerepeltek.)

 

Még csak a tanulópénznél tartanánk?

Fontos mércéje a Jeremie-program sikerének, hogy mennyire segítette elő a kockázatitőke-befektetési kultúra terjedését Magyarországon. Az ilyen jellegű tevékenység ugyanis viszonylag újnak számít nálunk, amit jól mutat az is, hogy az alapok kezelői is többek között ingatlanos, befektetési bankár, innovációs szakértő háttérrel rendelkeztek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy voltak olyan alapok, ahol végbement ez a tanulási folyamat, és valóban kockázatitőkés tevékenységet végeztek. Vagyis azon túl, hogy megtalálták az ígéretes startupokat, és pénzt adtak nekik, segítettek szakmailag is rendbe tenni a vállalkozást –  de ez a Jeremie-programban részt vevő alapok kevesebb mint ötödére volt jellemző Málnay Barnabás szerint.

 

Alternatíva #1: a gyár

Mivel egészen a múlt év végéig úgy volt, hogy 2015. december 31-ig lehet kihelyezni a Jeremie-program keretében forrásokat, a tavalyi első félévben elvileg komoly mozgolódásnak kellett lennie ezen a piacon. Érkezett is hír néhány befektetésről, de a legutóbbi, a kezdeményezéssel kapcsolatos összesítést még 2014 októberében hozták nyilvánosságra. Addig – vagyis nagyjából 4 év alatt – 271 vállalkozásba 72 milliárd forintot fektettek be, vagyis még közel 60 milliárd forint várt elköltésre.

A piacon egyébként akadtak már olyan szereplők, amelyek a Jeremie-alapok kifutása utáni, forrásínséges időkre készülve alternatív utakat kerestek. Így például már nálunk is megjelent a külföldön és főleg az Egyesült Államokban egyre népszerűbb és komoly sikereket elérő „startup-gyár” üzleti modell. A Magyarországon elsősorban a Drukka által képviselt koncepció lényege, hogy egy állandó infrastruktúrával, fejlesztői, üzletfejlesztési, mentor és marketing csapattal rendelkező startup-stúdió a hagyományos techcég építéssel ellentétben nem mindent egy lapra feltéve, egy zseniálisnak vélt ötlet megvalósítására koncentrál, hanem kvázi gyárként, párhuzamosan és futószalagon, kísérletezik egyszerre több projekttel. A cég a múlt év végén négy aktív startup-befektetésen dolgozott, és további öt projektjük volt indulás előtti állapotban. Az aktív befektetések közé tartozott például a Helpy takarításközvetítő alkalmazás, illetve a COinPay bitcoinos fizetési megoldás.

 

Alternatíva #2: a klub

Két területen is innovációkkal állt elő az Oszkó Péter nevével fémjelzett OXO csoport. A cég a nyár elején mutatta be és azóta is sikeresen működteti az elsősorban kockázatitőke-cégeknek és „angyal” befektetőknek szóló, zártkörű felületét, ahol a potenciális befektetők az OXO legjobb induló vállalkozásai közül szemezgethetnek úgy, hogy megnézhetik azok üzleti tervét és tőkeigényét. A cég másik újítása az általa kezelt projekteknek nyújt segítséget a csapatuk bővítésében és fejlesztésében, illetve a megfelelő csapattagok megtalálásában. Egy szeptemberben indult online felületen a cég portfóliójába tartozó startup-projektekhez lehet csapattagnak jelentkezni, illetve maguk az induló vállalkozások is kereshetnek új csapattagokat.

 

Alternatíva #3: valami Amerika

Az OXO már az Egyesült Államokban is terjeszkedik, február elején jelentették be, hogy Peresztegi Zoltán – korábban a Google és a Schibsted magyarországi tevékenységét is irányította – igazgatja a befektetőcég frissen alapított, Los Angeles-i képviseletét. Az OXO csoport kaliforniai érdekeltségének célja a vállalat portfóliójába tartozó cégek képviselete, és a piacra jutásuk segítése. A társaság portfóliójába már 28 vállalkozás tartozik, ebből tíz jutott első körös finanszírozáshoz, míg a befektetők és induló vállalkozások egymásra találását katalizáló OXO Stockon 140 invesztor és 65 startup regisztrált, és összesítve eddig 13,3 millió eurós befektetés realizálódott.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1926 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Marius Persinaru

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4617 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: