Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


42_Data_Warehousing.jpg
Forrás: ITB

A tudatosan gyűjtött adatoktól lesz sikeresebb a cégünk, a feldolgozott adat nagy értéket jelent. És hogy milyen adatokra összpontosítsunk? Ahhoz meg kell ismerjük, pontosan fel kell térképezzük, milyen adatokkal dolgozunk és életciklusuknak megfelelően mire figyeljünk.

A vállalatok átestek a ló túloldalára, ami a céges adatokat illeti: olyan információkat is hajlamosak gyűjteni és tárolni, melyeknek valójában nincs hasznuk a cég életében. De nem mernek kockáztatni. „Jó lesz az még valamire” alapon szenzorokat telepítenek, begyűjtik az adatokat, majd egy háttértárolóra kimásolva évekig pihentetik valahol. Biztonsági mentés azért készül róluk, mert a rendszergazda figyelt az oktatáson. Ez a mentés jobb esetben szemétként vegetál egy sarokban, rosszabb esetben selejtezéskor az adathordozóval együtt dobják ki.

 

Az adat csak feldolgozva érték

Adatot elemezni, feldolgozni, kreatívan hasznosítani – ez már komoly feladat, szaktudást igényel. Sokan nem is értik, miért van rá szükség, ráadásul még pénzt is kellene minderre találni. Nem is keveset, mert egy adatelemző fizetési igénye jóval nagyobb, mint egy „mezei” kollégáé – már ha egyáltalán találunk szabad kapacitással rendelkező szakembert.

Ám az ésszel gyűjtött adatoktól lesz sikeresebb a cégünk, és eközben a tárhelyre, archiválásra, az adatok menedzselésére fordított összegek is csökkennek. Ezért fontos, hogy tudatosan gyűjtsük, vagyis okosan teremtsünk értéket az adatokból.

A kategorizálásban és a tisztánlátásban segít, ha ismerjük, milyen adatok keletkeznek és azok milyen életutat járnak be a vállalaton belül. Itt szigorúan azokról az adatokról beszélünk, melyek hivatalos úton kerülnek a vállalathoz, vagyis a formális csatornákat tartjuk szem előtt. Az informális csatornák is fontosak a vállalat életében – legyen az konferencia, üzleti megbeszélés, folyosói pletyka, ezekből egy adott ponton hivatalos vállalati adat lesz –, de most nem róluk van szó.

Többségben a sötét adat

Az optimista becslések szerint a vállalati adatok 20 százaléka strukturált csupán, míg a többi nem strukturált kategóriába esik. A nem strukturált adatok közé tartoznak például a vállalati e-mailek, prezentációk, multimédia tartalmak, szöveges dokumentumok. Strukturált adatról beszélünk, amikor az adatokat egységes formátumban, adatbázisban tárolják – így egyszerűbb a feldolgozásuk és a szükséges információk kiszűrése.

A Veritas tanulmánya (Global Databerg Report) fontosság szerint kategorizálta a vállalati adatokat, eszerint a tárolt adatok csupán 15 százaléka kritikus adat, 33 százalékuk elavult, redundáns vagy triviális, míg a nagyobb többségük, 52 százalékuk kategória nélküli sötét adatnak minősül.

 

Mi hova kerül?

Pontosan milyen adatok is vannak a vállalaton belül? A Blancco tanulmánya szerint három típusú vállalati adat különböztető meg. Az ügyféladatok tartalmazzák a GDPR hatálya alá eső személyes adatok döntő többségét (nevek, címek, számlaszámok, pénzügyi adatok, rendelési tételek), vagyis mindent, amit az ügyfeleinkről tudhatunk. Itt megjelenhetnek az egészségügyi adatok is, de szigorúan csak a szakvállalatoknál.

A második kategóriába az alkalmazottakra vonatkozó adatok esnek, amelyek a személyes adatok mellett tartalmazzák a fizetésre és a teljesítményre vonatkozó információkat is. A cégeknél egészségügyi adatokat is tárolhatnak, bár ez ritkán fordul elő.

A harmadik kategória az a vállalati adat, ami a know-how-t, a különböző kutatási és fejlesztési információkat, terveket, marketing- és értékesítési stratégiát tartalmazza, de kiterjed a pénzügyi eredményekre is. Az érzékelőkből, szenzorokból származó adatokat is ide soroljuk, de a vállalati adatok közé keveredhetnek az alkalmazottak birtokában lévő információk is, főleg, ha nincs világos előírás a vállalati IT-eszközök magáncélú használatáról.

 

Állandó harcban a védelemért

Az adat vállalati élete során hat szakaszt különböztetünk meg: adat létrehozása, tárolása, használata, megosztása, archiválása és megsemmisítése. Annak megfelelően, hogy milyen stádiumban van az adat a vállalaton belül, különböző védelmi technológiákat kell bevetnünk. Ezek a technológiák a legegyszerűbb jelszóalapú védelemtől egészen a biometrikus vagy viselkedésalapú technológiákig terjedhetnek.

A vállalati adatokat nem az IT, hanem tipikusan a vállalat többi részlege hozza létre, legyen az a pénzügy, a HR vagy a marketing. Az IT az adatok menedzseléséért felelős, így a többi osztállyal macska–egér harcot vív: az IT szeretné biztonságban látni az adatokat, betartatni a szabályzatokat, míg a többi részleg rendszerint megpróbál kibújni a kötelezettségek alól, és a könnyebb, de kockázatosabb utat választja.

 

Arra is tekintettel kell lennie az IT-csapatnak, hogy az adatokhoz nemcsak a belső munkatársak, hanem egyenrangú félként a külső partnerek is hozzáférnek és felhasználják őket. Egy külső partner gyenge IT-biztonsága a teljes vállalat védelmét rontja. Kérdés: vajon kiterjedhet az IT-részleg hatásköre vállalaton kívülre? Ha erős biztonságot szeretnénk, mindenképp!

 

Gyakoroljunk adatvisszaállítást!

Az adatok tárolásakor – történjen az saját adathordozóra vagy külső felhőszolgáltatással –kiemelten figyeljünk a verziókövetésre. Így láthatjuk, ki és milyen változást mentett el, tudjuk követni a projekt alakulását.

Az archiválás életszakaszban a gyenge pont az adatvisszaállítási forgatókönyv hiánya. És ha létezik is ehhez hasonló forgatókönyv, akkor a benne foglaltak nem ésszerűek, nem terjednek ki az adatvisszaállítási folyamat minden aspektusára, vagy egyszerűen elavultak. Az IT-vezető felelőssége az egész cégre kiterjedő adatvisszaállítási gyakorlatot tartani, legalább évente egyszer. Ekkor lemérhetjük, hogy életképes forgatókönyvet dolgoztunk-e ki, és megtudjuk, mennyi ideig lenne válaszképtelen a cégünk adatvesztés esetén. Az is kiderül, hogy jó adatarchiváló partnert/megoldást választottunk-e.

Végezetül egy jó tanács: mondjunk búcsút a felesleges adatoknak! Bármennyire is nehezen vállunk meg tőlük, érdemes és kifizetődő az adat utolsó életciklusában a minősített megsemmisítést választani. Adataink elavulnak, a törvényi kötelezettségnek sem kell már eleget tenni, így csak feleslegesen foglalják a helyet.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Zákai Emõke

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: