Menü
38_thesecondopinionblog.co.uk.jpg
Forrás: ITB

A CES legnagyobb bejelentése az volt, hogy a Netflix újabb 130 országban lesz elérhető a világon, Magyarországon is élvezhető végre a legendás tv-on-demand szolgáltatás. Üröm az örömben, hogy nem ugyanazokat a sorozatokat kapjuk a pénzünkért, mint Amerikában, és magyar feliratot is csak trükkösen lehet beszerezni.

Nagyon pörög az üzlet a Netflixnél, mert a tavalyi év utolsó három hónapjában 5,6 milliónyi új felhasználót szereztek, az immár 190 országban 2016 első negyedévére 6,1 milliónyi új előfizetőt remélnek. A következő nagy dobás a kínai piacra megszerzése lesz.

De az új országokban az amerikai tartalom 11 százaléka elérhető csupán. Az európai szerzői jogok bonyolultsága miatt pedig sokáig nálunk is korlátozott lesz a kínálat.

A Netflixnél a legfontosabb a gazdag tartalom, a kínálat és ennek aggregálása és az előfizetők igényeire való szabása. Ezért vágott bele a Netflix a saját tartalmak gyártásába is. A „Kártyavár” (House of Cards) sorozat erre a példa, amelyet kizárólag a nézők preferenciái alapján készítettek, mára pedig történelmet csináltak vele, most indul a negyedik évad. Természetesen ehhez az is kell, hogy csak a Netflixen keresztül lehessen csak elérni.

Az amerikai álom

A Netflix postai utánvételes DVD-kölcsönzőként indult 1997-ben, ma a modern online tartalomfogyasztás és -gyártás élharcosaként tartják számon az üzleti elemzők és pénzügyi szakemberek. Mára az USA legeredményesebben teljesítő részvényét tudhatják magukénak, aminek az értéke 50,3 milliárd dollárra rúg. A cég története tehát olyan, mint az amerikai álom, de leginkább a forradalmi finanszírozási modellének köszönheti a sikerét, ez pedig nem más, mint a személyre szabott tartalom (perszonalizáció). Havidíjas megoldásban működnek, ami olcsó, hiszen három mozijegy áráért érhető el a szolgáltatás bármilyen digitális tartalomfogyasztó eszközön (mobilon, táblagépen, okostévén), csak gyors internet kell hozzá (a HD és Ultra HD tartalmakhoz). Ehhez jön még az is, hogy ebben a tartalomfogyasztási metódusban nincs reklám, amely megszakítja a filmeket, hiszen az előfizetésekre építenek és arra, hogy a hálózat folyamatosan és exponenciálisan fejlődik újabb és újabb előfizetőket megszerezve.

Nyilván a filmes tartalomgyártás drága mulatság még Amerikában is, tehát a cég veszteséges, így nem marad más, mint előre menekülni. Nem véletlen a folyamatos növekedés és terjeszkedés, mint a mostani európai hódító hadjárat is.

 

Nem Netflixnek való vidék

A valóság durván különbözik ettől az álomtól is. Már az USA-ban is problémákat hozott a terjeszkedés, hiszen meg kellett vívni a hálózatsemlegességi vitához kapcsolódó harcokat az internetszolgáltatókkal. De az online streaming szolgáltatás is lépten-nyomon szabályozási, adat-, fogyasztóvédelmi és szerzői jogi problémákba ütközött a terjeszkedés során. A Netflixet ma Over-the-Top (OTT) szolgáltatónak hívják, az internetszolgáltatáson, mint alap infrastruktúrán nyújtja a szolgáltatását, és független gyártók által készített tartalmat is szolgáltat. Ezt az „öszvért” se a médiaszolgáltatások közé, se az internet-, se a műsorterjesztési megoldások szabályrendszerébe nem lehet beleilleszteni. Nem véletlen az európai megjelenése is ilyen lassan történt meg. A konkurencia és a jogalkotó szervek számára is szálkát jelent. Mint tudjuk, jelenleg is dolgoznak az EU-ban egy új internetes szabályrendszeren.

A netsemlegesség és a Netflix üzleti érdeke között kibékíthetetlen ellentét áll fenn. A Netflix számára kötelező a kiváló minőségű internetszolgáltatás, mert csak ezen tud nagy felbontású tartalmat szolgáltatni. Az EU tavaly fogadta el az új szabályozást, amelyben megjelent a „megkülönböztetett adatszolgáltatás” fogalma, ez kiemelt és dedikált sávszélességet jelent a gyakorlatban – de nem mehet az alapszintű netes szolgáltatás rovására. Egyébként erre várt a Netflix, ez volt a záloga az európai piacra való belépésnek, hiszen az Ultra HD tartalmak óriási sávszélességet igényelnek. (Ma az USA adatforgalmának mintegy 38 százalékát a Netflix teszi ki, a jövőben az arány biztosan emelkedni fog).

Nem mellékesen nem tisztázott a januári expanzióval a jogi státusza sem, hiszen kétséges, mennyiben vonatkoznak rá a magyar és az uniós jog kötelmei. Írországból „sugározza” a szolgáltatását, de elméletileg bármikor megjelenhet olyan tartalom a felületén, amely a magyar szolgáltatóknál tiltott. Az európai adatvédelmi szabályok szigorúságáról sem szabad elfeledkezni, bármikor könnyen monopóliummá minősíthetik.

 

A magyar rögvalóság ismét közbeszól

Hamar felocsúdtak a magyar fogyasztók a kezdeti eufóriából, ugyanis hiába azonosak az árak az amerikaival, a kínálat sajnos „magyar” maradt, alig 14 százalékát lehet látni itthon a híres (eddig főként torrentezett) amerikai sorozatoknak a fránya szerzői jogok miatt. Nem mellesleg csak angolul beszél a Netflix, magyar feliratot csak külső programmal lehet ráerőltetni a filmekre. Az akadásmentes HD minőséghez meg nagy sávszélesség is kell. Egyébként okostelefonon, táblagépen és asztali gépen is lehet „mozizni”, de az igazi mégis a nagyképernyős netflixezés.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a magyar médiafogyasztási szokások is gyökeresen különböznek az amerikaitól. A valóságshowk, tehetségkutatók és bulvárhírek országában élünk, közel egymillió magyar állampolgárhoz 2016-ban is csak a földfelszíni műsorszórás jut el.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1888 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Szabad Miklós

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4483 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lexmark Magyarország Kft.

A legkeresettebb cégek: