Menü
38_thesecondopinionblog.co.uk.jpg
Forrás: ITB

A CES legnagyobb bejelentése az volt, hogy a Netflix újabb 130 országban lesz elérhető a világon, Magyarországon is élvezhető végre a legendás tv-on-demand szolgáltatás. Üröm az örömben, hogy nem ugyanazokat a sorozatokat kapjuk a pénzünkért, mint Amerikában, és magyar feliratot is csak trükkösen lehet beszerezni.

Nagyon pörög az üzlet a Netflixnél, mert a tavalyi év utolsó három hónapjában 5,6 milliónyi új felhasználót szereztek, az immár 190 országban 2016 első negyedévére 6,1 milliónyi új előfizetőt remélnek. A következő nagy dobás a kínai piacra megszerzése lesz.

De az új országokban az amerikai tartalom 11 százaléka elérhető csupán. Az európai szerzői jogok bonyolultsága miatt pedig sokáig nálunk is korlátozott lesz a kínálat.

A Netflixnél a legfontosabb a gazdag tartalom, a kínálat és ennek aggregálása és az előfizetők igényeire való szabása. Ezért vágott bele a Netflix a saját tartalmak gyártásába is. A „Kártyavár” (House of Cards) sorozat erre a példa, amelyet kizárólag a nézők preferenciái alapján készítettek, mára pedig történelmet csináltak vele, most indul a negyedik évad. Természetesen ehhez az is kell, hogy csak a Netflixen keresztül lehessen csak elérni.

Az amerikai álom

A Netflix postai utánvételes DVD-kölcsönzőként indult 1997-ben, ma a modern online tartalomfogyasztás és -gyártás élharcosaként tartják számon az üzleti elemzők és pénzügyi szakemberek. Mára az USA legeredményesebben teljesítő részvényét tudhatják magukénak, aminek az értéke 50,3 milliárd dollárra rúg. A cég története tehát olyan, mint az amerikai álom, de leginkább a forradalmi finanszírozási modellének köszönheti a sikerét, ez pedig nem más, mint a személyre szabott tartalom (perszonalizáció). Havidíjas megoldásban működnek, ami olcsó, hiszen három mozijegy áráért érhető el a szolgáltatás bármilyen digitális tartalomfogyasztó eszközön (mobilon, táblagépen, okostévén), csak gyors internet kell hozzá (a HD és Ultra HD tartalmakhoz). Ehhez jön még az is, hogy ebben a tartalomfogyasztási metódusban nincs reklám, amely megszakítja a filmeket, hiszen az előfizetésekre építenek és arra, hogy a hálózat folyamatosan és exponenciálisan fejlődik újabb és újabb előfizetőket megszerezve.

Nyilván a filmes tartalomgyártás drága mulatság még Amerikában is, tehát a cég veszteséges, így nem marad más, mint előre menekülni. Nem véletlen a folyamatos növekedés és terjeszkedés, mint a mostani európai hódító hadjárat is.

 

Nem Netflixnek való vidék

A valóság durván különbözik ettől az álomtól is. Már az USA-ban is problémákat hozott a terjeszkedés, hiszen meg kellett vívni a hálózatsemlegességi vitához kapcsolódó harcokat az internetszolgáltatókkal. De az online streaming szolgáltatás is lépten-nyomon szabályozási, adat-, fogyasztóvédelmi és szerzői jogi problémákba ütközött a terjeszkedés során. A Netflixet ma Over-the-Top (OTT) szolgáltatónak hívják, az internetszolgáltatáson, mint alap infrastruktúrán nyújtja a szolgáltatását, és független gyártók által készített tartalmat is szolgáltat. Ezt az „öszvért” se a médiaszolgáltatások közé, se az internet-, se a műsorterjesztési megoldások szabályrendszerébe nem lehet beleilleszteni. Nem véletlen az európai megjelenése is ilyen lassan történt meg. A konkurencia és a jogalkotó szervek számára is szálkát jelent. Mint tudjuk, jelenleg is dolgoznak az EU-ban egy új internetes szabályrendszeren.

A netsemlegesség és a Netflix üzleti érdeke között kibékíthetetlen ellentét áll fenn. A Netflix számára kötelező a kiváló minőségű internetszolgáltatás, mert csak ezen tud nagy felbontású tartalmat szolgáltatni. Az EU tavaly fogadta el az új szabályozást, amelyben megjelent a „megkülönböztetett adatszolgáltatás” fogalma, ez kiemelt és dedikált sávszélességet jelent a gyakorlatban – de nem mehet az alapszintű netes szolgáltatás rovására. Egyébként erre várt a Netflix, ez volt a záloga az európai piacra való belépésnek, hiszen az Ultra HD tartalmak óriási sávszélességet igényelnek. (Ma az USA adatforgalmának mintegy 38 százalékát a Netflix teszi ki, a jövőben az arány biztosan emelkedni fog).

Nem mellékesen nem tisztázott a januári expanzióval a jogi státusza sem, hiszen kétséges, mennyiben vonatkoznak rá a magyar és az uniós jog kötelmei. Írországból „sugározza” a szolgáltatását, de elméletileg bármikor megjelenhet olyan tartalom a felületén, amely a magyar szolgáltatóknál tiltott. Az európai adatvédelmi szabályok szigorúságáról sem szabad elfeledkezni, bármikor könnyen monopóliummá minősíthetik.

 

A magyar rögvalóság ismét közbeszól

Hamar felocsúdtak a magyar fogyasztók a kezdeti eufóriából, ugyanis hiába azonosak az árak az amerikaival, a kínálat sajnos „magyar” maradt, alig 14 százalékát lehet látni itthon a híres (eddig főként torrentezett) amerikai sorozatoknak a fránya szerzői jogok miatt. Nem mellesleg csak angolul beszél a Netflix, magyar feliratot csak külső programmal lehet ráerőltetni a filmekre. Az akadásmentes HD minőséghez meg nagy sávszélesség is kell. Egyébként okostelefonon, táblagépen és asztali gépen is lehet „mozizni”, de az igazi mégis a nagyképernyős netflixezés.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a magyar médiafogyasztási szokások is gyökeresen különböznek az amerikaitól. A valóságshowk, tehetségkutatók és bulvárhírek országában élünk, közel egymillió magyar állampolgárhoz 2016-ban is csak a földfelszíni műsorszórás jut el.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4703 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:REVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: