Menü
56_smallbusinesssolutions.com.jpg
Forrás: ITB

Miközben az emberek nem kedvelik a nyomtatókat, egy nagyon hasonló készüléket meg nemhogy megtűrnek, hanem nélkülözhetetlennek tartanak: a jellemzően bérelt másológépet. A jelenségnek lett néhány következménye.

Mindenki tudja, de nemigen beszél róla: a nyomtatás a számítógép-használat legnehezebb művelete. Az esetek legalább 70 százalékában az első kísérlet kudarc, akármi is legyen az, még egyszer ki kell nyomtatni, elpazarolva az előzőhöz használt papírt. Tehát a nyomtatás az emberek többsége számára negatív élmény. Nem csoda, hogy az általános vélekedés szerint a nyomtatók pénznyelő gépek, az eredeti kellékanyagok legalább kétszer annyiba kerülnek, mint amennyit érnek – ezt táplálta a külső gyártótól olcsón vásárolt patronok, utántöltött tonerek virágzó piacát.

A múlt időt a „Nyomtatás átlényegülése” című cikk indokolja (ITBUSINESS, 2015. november). A váltás nem pillanatszerű, hiszen nyomtatók százmillióit használják földgolyószerte emberek milliárdjai. Vagyis a nyomtatók és kellékanyagaik klasszikus piaca határozottan létezik, ma is kiaknázható, de azok a milliárdok ma inkább különböző méretű képernyőkön olvassák a dokumentumokat, nézik a képeket.

A végfelhasználói nyomtatók piacát lassan porig sújtja a hardvergyártók átka: az árnak, benne az egy termékre eső nyereségnek (a kommunikációs szolgáltatási iparágban: ARPU-nak) csökkennie kell akkor is, ha termék esetleg vadul népszerű. Ezen a piacon általános a növekvő darabszám mellett csökkenő nyereség. Az sem csoda tehát, hogy a nyomtatógyártók a magasabb nyereségtartalmú, tehát drágább termékek – és azok szolgáltatásként való értékesítése felé fordultak

 

A másik út

Ugye tudjuk, hogy előbb volt másológép („xerox”), mint PC? Annak üzemeltetési formája pedig mintául szolgált a ma általánossá váló „as service” modellhez.

Fő a felbontás és a sebesség?

Okulhatnának az okostelefongyártók a nyomtatók történetéből: a felbontás felszaladt 1200 (1440) dpi-ig (pont/hüvelykig), és ott is maradt: semmi értelme az ennél finomabbnak, úgysem látszik. Tehát ma a nyomtatók inkább sebességben – és a felhasználói élményben versenyeznek. Egyre gyakoribb, hogy az a közismert és közkedvelt, nagy zöld gomb egy 7–10 hüvelykes érintőképernyőn jelenik meg.

Rossz hírünk az, hogy a 25 vagy több lap/perc csak ott számít, ahol napi 8 órán át folyamatosan, több száz példányokat, ütemezve nyomtatnak – tehát egy nyomdában, nagy cég házinyomdájában, magyarul print service centerében. 25 lap/perc alatt meg mindegy, hogy 6 vagy 25: a legtöbb dokumentum 2–4 oldalas, ha 3 példány kell belőle, akkor fél–kettő perc maga nyomtatás – a műveletsorban az oda-vissza séta a meghatározó.

Tehát ne a sebesség legyen a meghatározó a vásárlásnál, hanem a szolgáltatási színvonal: a könnyű, egyértelmű kezelés, a robusztus de egyben csendes működés (ha mások is vannak a nyomtató szobájában), a rendszerbe való illesztés. Az a nyomtató, amely ezeket tudja, megfelelő sebességű lesz.

Ha nem lenne egészen világos: a PC megjelenése előtti időkig visszanyúlóan a másológépeket üzemben tartói szerződés alapján, és–vagy lízingben használják az irodákban. Mint anno a gázrezsót, ugye, amely a Gázműveké, mi csak a gázt fizetjük. A Gázműveket hívjuk, ha elromlik, és ők cserélik a rezsót, ha korszerűsíteni akarják a szolgáltatást. Még a legköltségérzékenyebb kisvállalkozások sem vesznek saját másolót, inkább lízingelnek egyet, aminek két előnye van: költségből fizethető; helyből van egy kontakt, akihez baj esetén fordulni lehet. A havi díj a beszerzési ár töredéke, és olyan szerződést is lehet kötni, hogy a gépet szabályos időközönként a legújabb típusra cserélik. Nem mellékesen pedig a funkció használatához legtöbbször elég egyetlenegyszer megnyomni a nagy, zöld gombot…

Mindez manapság már a nyomtatókhoz is elérhető (a nagy zöld gomb kivételével), amelyek nyilván nem azok a csontig értékelemezett, árelőnyös típusok valamely diszkontlánc technikai osztályának polcáról, hanem professzionális, multifunkciós készülékek. Ezek beszerzési ára általában elsápasztja az ügyvezetőt, tulajdonost, aki egy szerény, havi összeget viszont el tud viselni. Végül is a telephely világításáért fűtéséért, takarításáért ugyanilyen a konstrukcióban fizet, pedig ott szóba se jön, hogy a helyiségek idővel a tulajdonába kerülhetnek.

 

A professzionalitás lépései

Mi, végfelhasználók, megtettük az első lépést: kiiktattuk processzeinkből a drága, igényes nyomtatást, és képernyőn kommunikálunk, nem papíron. Nyilván, amit nem lehet, azt megtartottuk, de nincs minden irodában nyomtató, az erősen formázott és–vagy nagyobb tömegű nyomtatást többé-kevésbé központosított, belső szolgáltatásként vesszük igénybe.

Ez az egyik ajtó, ahol a nyomtató belépett a küszöb mögé. Ha a nyomtatás központi szolgáltatás, akkor szabályozott, költség- és jogosultságvezérelt. Mivel dokumentumokat, azaz fájlokat nyomtatunk, a nyomtató betette a lábát magába az információs rendszerbe is. Így lesz köze a jogosultságok lehetőleg finoman lépcsőzött rendszeréhez: az nyomtathat, akinek szerkeszteni is van joga, az ő, a készüléken beadott jelszavára indul a nyomtatás, hogy ő is vehesse el a kényes dokumentumot a kimeneti tálcából.

Mostanában kivétel nélkül minden nyomtatógyártó kínál dokumentummenedzsment szolgáltatásokat. A gyártó gazdasági potenciáljától függ, hogy ez a szolgáltatás mennyire mélyen hatol be a használó szervezet informatikai rendszerébe. Kisebb gyártók dokumentummenedzsmentje voltaképpen alig több, mint egy hagyományos, központi print management. A nagyobbaké viszont olyan átfogó szolgáltatásokat is nyújthat, mint az archiválás, a szabadszavas keresés, az együttműködő dokumentumszerkesztés.

Ugyanakkor az is előfordul, hogy egy lízingcég nemcsak nyomtatókat vagy PC-ket, hanem számítógépeket, kliens- és szerverszoftvereket, nyomtatókat – és mindezek felügyeletét is kínálja havidíjas konstrukcióban. Ez pedig már csak egy lépésre van az IaaS-től, amely egy, a felhőtechnológiához kötött fogalom...

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1903 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kenczler Mihály

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4538 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lexmark Magyarország Kft.

A legkeresettebb cégek: