Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
72_solymar_karoly_balazs.jpg
Solymár Károly Balázs, ITMForrás: ITB

A digitalizáció már nem pusztán versenyképességi kérdés, hanem azon keresztül állami szuverenitási kérdéssé is vált. A Digitális Jólét Program 2030 éppen ezért az egész állam, a közigazgatás testtartását alakítja át a digitális kornak megfelelően – mondja Solymár Károly Balázs, az ITM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.

– Mit kell tudni a DJP 2030-ról? Hogyan illeszkedik a program a kormányzat informatikai stratégiájába?

– A Digitális Jólét Programnak, a DJP-nek lassan öt éves, több szakaszra tagolható története van, amelynek a következő, harmadik állomása lesz a DJP 2030 megjelenése. A 2012-es DJP 1.0  az internetről szóló nemzeti konzultáció logikája szerint pontszerű beavatkozásokat tartalmazott, például az internet áfájának csökkentését. A 2017-ben kiadott újabb kormányhatározatra épülő DJP 2.0 már több ágazat (például az agrárium) komplex digitális átalakulását volt hivatott stratégiai szinten előkészíteni. 2019 elején a programot felügyelő innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László új feladatokat jelölt meg a DJP számára. Immár az ágazati stratégiákon túl, 2030-as időhorizontot figyelembe véve olyan digitalizációs keretstratégiát kell megalkotni, amely az állam, a közigazgatás működését, testtartását alakítja át a digitális kor elvárásainak megfelelően.

– Mi lesz a legnagyobb különbség a korábbi fázisokhoz képest?

– A DJP kezdetén a fő mondás az volt, hogy a digitalizáció alapvetően versenyképességi kérdés. 2019 elején azt kell mondanunk, hogy legfőképpen szuverenitási kérdés, két okból is. Egyrészt, mert a versenyképesség az emberi civilizációk küzdelmében végső soron szuverenitási kérdéssé válik, lásd például a gyarmatosítás folyamatát. Másrészről a 11-12. században zajló invesztitúra háború óta talán soha nem érte olyan jelentős kihívás a világi államokat, mint a digitalizációt alapvetően működtető globális vállalatoknak az a képessége, hogy ilyen nagy tömegben ilyen magas frekvenciával tudják elérni az állampolgárokat, a közösséget és a vállalatokat. Az elérés és a befolyásolási képesség intenzitása mára Magyarországon valószínűleg meghaladja az állam és állampolgárok közötti kapcsolat intenzitását. Ez adottság, de nyilvánvalóan jelentős fogyasztóvédelmi, közteherviselési és egyéb új feladatot jelent.

Erre figyelemmel DJP 2030 egyik fő célkitűzése, hogy a jó kormányzás megvalósításához újszerű kormányzati intézményi eszköztárat fejlesszen. Jó példa a szükséges új megközelítésre, hogy az 5G Koalíció után létrejött a Mesterséges Intelligencia Koalíció is, ahol a közigazgatás a szakmai és ipari partnerekkel nemcsak egy adott kérdésre keresi a jó válaszokat, hanem mindenekelőtt a megfelelő kérdéseket keressük, közösen a digitális ökoszisztéma szereplőivel, ráadásul nem egyszeri aktusként, hanem folyamatosan.

– Az Infoparlamenten tartott beszédében említette a DJP 2030 hármas felosztását (ember, gép, rendszer). Milyen célokat lehet kitűzni az egyes területeken egy évtizedre előre?

– A digitalizáció rendkívül komplex rendszer, ami ráadásul az általános állami reakcióidőkhöz képest – amely például a szabályozás esetében években mérhető – nagyon dinamikusan változik, hiszen hónapok alatt tud egy-egy új digitális jelenség, megoldás globálisan elterjedni. A másik jellemzője, hogy sajátos módon itt az úgynevezett fogalomfejlesztés, a metaforák megalkotása nem az állam, a politikum intellektuális tevékenységének eredménye, hanem technológiailag vezérelt folyamat. Így a technológiai cégek vívmányait és fogalmait kell az állam számára értelmezni a jog, a közigazgatás nyelvén. A fentiek alapján tehát a DJP 2030 alapvető feladata, hogy mindenekelőtt erről az egész folyamatról és benne az állam szerepéről közérthető és a teljesség igényével megalkotott narratívát alkosson. Erre figyelemmel az ember, gép és rendszer hármasságban szándékunk szerint minden kormányzati teendőt, intézkedést el tudunk helyezni.

Új elem az úgynevezett „ember fejezet”-ben, hogy már nemcsak a digitális képességek megszerzésének fontosságáról kell beszélnünk, hanem legalább ennyire fontos az internet-túlhasználat okán bizonyos védelmi rendszerek kialakítása, főleg a gyermekek vonatkozásában. A digitális világban a virtuális valóság először a híreken keresztül az egyes emberek, állampolgárok valóságérzékelését tudja kikezdeni – jó példa erre a fake news jelenség tömegessé válása. Ebben a tekintetben fontos, éppen a demokratikus alkotmányos működés fenntartása érdekében, hogy az állam tegye lehetővé az állampolgárainak a valós tájékozódást és valódi döntéshozatalt. Cél a kompetens ember mellett a szerethető és államalkotó ember jelenléte.

A „gép fejezet” esetében látni kell, hogy egy modern digitális ökoszisztémában olyan szorosan összefügg a digitális gazdaság és infrastruktúra működése, hogy indokolt egységben kell kezelni ezeket az elemeket. Kiemelt jelentőséggel bír nemcsak a magyar szabályozás és gazdasági környezet versenyképességének a megteremtése, hanem a fogyasztók védelme és az egyre jelentősebb globális versenynyomáshoz képest a magyar kkv-k támogatása, működésük feltételeinek elősegítése. Ezért mondjuk célként a gép fejezetben a jó pályát, a tiszta játékot, a hazai csapatot.

Egy kormányzati program esetében „rendszer” szó alatt a digitális kormányzást értjük, amelynek újszerűségét röviden úgy tudnánk összefoglalni, hogy a hatékony közszolgálat jövőbeni alapja a tiszta adatokkal dolgozó hasznos robotok, amelyeknek az elvárt alkotmányos felügyeletét és ellenőrzését a hálózattudomány alapvetően matematikai eszközeivel lehet megvalósítani, ráadásul oly módon, hogy újdonságként a jövőre nézve is lehet modellezni például az ügyfélviselkedést és -elvárást. Magyarán sokkal korszerűbb közigazgatási hatásvizsgálati eljárásokat tudunk bevezetni és jobb ügyfélélményt teremteni.

– Hogyan lehet lefordítani ezeket a célkitűzéseket konkrét programokra, cselekvési tervekre, majd azokat végrehajtani?

– A Digitális Jólét Programnak már kialakult gyakorlata van abban, hogy a magas absztrakciós szinten megfogalmazott stratégiai elvárásokhoz képest milyen konkrét jogalkotási, támogatási, jogalkalmazási, intézményfejlesztési intézkedéseket tűzzünk ki feladatként. A DJP keretében készült stratégiákat kiadmányozó kormányhatározatot rövid időn belül munkaterv követi, a feladatokhoz pedig felelőst, határidőt és fedezetet rendelnek.

A DJP működésének sajátossága, hogy még nagyobb jelentőséggel bír a digitális gazdaság szereplőivel, a tudományos műhelyekkel, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel való fokozott együttműködés. Ezt szolgálják a már említett koalíciók, és az a törekvés, hogy még idén 11 magyar felsőoktatási intézményben jöjjön létre DJP kiválósági központ. Ezek célja, hogy a folyamatosan jelentkező új kérdésekre, kihívásokra kellő élőerővel és friss, kreatív, nem „bürokratikus” válaszokat tudjunk adni, az adott témára specializálódott intézmények szakembereivel együtt.

– Hogyan tudja segíteni az állam a modern infokommunikációs technológiák elterjesztését a gazdaságban?

– A legnagyobb „segítség” az tud lenni, ha az állam a saját működésében is hatékonyan alkalmazza ezeket az eszközöket. Ennek előfeltétele, hogy jogilag jól ragadjuk meg az ebből fakadó jelenségeket, az adatvagyonok használhatóságát, a big datát, a robotok, mint „technológiai személyek” felelősségét. Azokon a területeken, ahol az állam fenntartó funkciót gyakorol, mint az oktatás, az egészségügy, vagy ahol szabályozással és támogatással befolyásol, mint például agrárium, az egyes fejlesztéseknél van döntési mozgástér, hogy az alapműködést nem veszélyeztető módon ösztönözzük adott esetben a mesterséges intelligenciák, létező adatvagyonok fokozottabb és többcélú alkalmazását.

– Az ITM szerint Magyarországon milyen felhasználási területeken hajtaná a legnagyobb hasznot a hamarosan már kereskedelmi szolgáltatásként elérhető 5G technológia?

– Nehéz ilyen tekintetben hasznossági sorrendet felállítani az egyes felhasználási területek között. Az önvezető autóktól kezdve a gyógyászati felhasználásig nagyon széles az 5G alkalmazásnak területe, és nyilvánvalóan nem is lehet sokszor ezeket a területeknek a hasznosságát összemérni. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jelenlegi internetes infrastruktúra kifejezetten jó színvonalú, vagyis jó alapra építhetünk, nagyon helyes döntés volt, hogy a ZalaZone révén jó helyen és jó időben, érdemben és szimbolikusan egyaránt bejelentkeztünk az ezzel kapcsolatos nemzetközi fejlesztésekbe. Ehhez képest okosan, folyamatosan, mind a szabályozásban, mind a frekvenciagazdálkodásban, mind a projektek megvalósításában lépést kell tudni tartani a mezőnnyel, hogy ne veszítsük el kezdeti előnyünket.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: