Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
54_1.jpg
Forrás: ITB

A hanghívás stagnál a mobilpiacon, az emberek és a gépek is egyre többet interneteznek mobil eszközökön. A domináns mobilszolgáltatók rangsorában ezentúl várható változás, miután egy felvásárlás átrendezheti az erőviszonyokat. A szolgáltatóknak a céges előfizetéses ügyfél a legkedvesebb, hiszen ők generálják a beszélgetések és a bevételek oroszlánrészét. Íme, a mobilpiaci tükörkép!

Ha van valami állandó az életemben, akkor az az, hogy negyedévente egy-egy mobilszolgáltató képviselője felhív, hogy igazán szerény, kettő darabos mobilflottánkat nem szeretnénk-e átvinni egyik vagy másik szolgáltatóhoz. A marketinghívások mennyisége is jelzi, hogy ezen a téren komoly a versengés a szolgáltatók között, de már csak egymástól képesek elvenni az ügyfeleket a cégek, a piac telítettsége maximális.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ig háromhavonta tette közzé a mobilpiac alakulására vonatkozó jelentéseit, amely nem mindig bővelkedett izgalmas változásokban. A jelentés a mobilszolgáltatóknak volt érdekes, akik azonnali visszajelzést kaphattak egy-egy marketingkampányuk sikerességéről vagy bukásáról, de érdemi változást az első három helyezett között nem tapasztalhattak. Nem is volt meglepő, hogy ezek a jelentések szép csendben kikoptak a sajtóközlemények közül. 2019 elején a korábbi szokás visszatért, a NMHH úgy döntött, hogy félévente frissíti a jelentést, és negyedéves késéssel publikálja azokat.

 

Nem változott a piaci sorrend

Az elmúlt időszakban nem változott a három fontos piaci szereplő között a sorrend, csupán a százalékok osztódtak ide vagy oda. A piac vezetője a hangszolgáltatások és az adatszolgáltatás terén egyaránt a Telekom 44,9, illetve 44,8 százalékkal, második a Telenor 28 és 27,2 százalékkal, harmadik pedig a Vodafone 26,4 és 26,7 százalékkal. A saját mobilhálózattal nem rendelkező szolgáltatók együttes részesedése a vizsgált időszakban nem közelítette meg az egy százalékot, egyik szegmensben sem.

Mivel a Vodafone megvásárolta a főleg adatszolgáltatások területén aktív UPC-t, a felvásárlás befejezésével a rangsor megváltozhat a Telenor és a Vodafone között. Az adatszolgáltatás területén a legkisebb a két szolgáltató között a különbség: a Vodafone csupán 0,5 százalékkal marad el a Telenortól. Elképzelhető, hogy a UPC részesedése meghaladja ezt a 0,5 százalékot, így a felvásárlás után a Telenor a harmadik helyre esik vissza. Ha ez megtörténne, arról bizonyosan óriásplakátokról is értesülünk majd, a Vodafone erőteljes marketing tevékenységének köszönhetően. Hanghívások tekintetében a különbség magasabb, 1,6 százalékos, itt nagy valószínűséggel megmarad a Telenor második helye. Így vagy úgy, a helyezés nem jelent semmit, gyakorlatilag a két szolgáltató ugyanolyan piaci részesedéssel bír.

Ötödik generációs frekvenciák

Az ötödik generációs, nagysebességű internetforgalmat jelentő mobilhálózatok számára a hatóság a 700 és a 3400–3800 MHz-es frekvenciájú sávokat különítette el. A 700 MHz-es frekvenciájú sávon egészen 2020 szeptemberégig a földfelszíni tévéűsort sugározzák, amit az emberek ingyen foghatnak és nézhetnek. A 700-as tartományban nemcsak a mobil célú sugárzás lesz engedélyezett, hanem a PPDR (Public Protection and Disaster Relief– szélessávú közrend- és katasztrófavédelmi rendszer), vagyis a TETRA-utód LTE-alapú szélessávú készenléti rendszer is itt működik majd.

A 3400-3800-as frekvenciájú sávokban legutóbb 2016-ban volt állami tender, akkor az NMHH pályázatán két szolgáltató nyert (de ketten is pályáztak). A Vodafone a tenderen 6 alapblokk hasznosítási jogát szerezte meg 648,6 millió forintért, míg a DIGI 4 alapblokkért közel 248 millió forintot fizetett. A következő tender időpontja 2019 harmadik negyedévére várható.

Magyarországon immár négy szolgáltató nyújt mobilszolgáltatást saját kiépített hálózaton: a Telekom, a Telenor, a Vodafone – és újonnan a DIGI, lapzártánkkor érkezett ugyanis a hír, hogy a vállalat megkezdte saját hálózatán a mobilszolgáltatást, egészen eddig a Telenortól bérelte a kapacitást. (A saját mobilhálózattal nem rendelkező társaságok: Externet, Invitech, Invitel, Netfone, Nordtelekom, TARR Kft., UPC és ViDaNet. Amint már írtuk, a DIGI 2018-ban vásárolta meg az Invitelt, a fúzió még nem zárult le.)

 

Beszélgetős gépek

A jelentés másik újdonsága az M2M, vagyis a machine-to-machine (gépek közötti) kommunikáció alakulásával kapcsolatos adatok szolgáltatása. A statisztikák szüneteltetésekor az M2M még gyermekcipőben járt, a piacon 479 ezer aktív, tehát forgalmat bonyolító SIM kártya volt forgalomban. A frissített statisztikák közlésekor, vagyis manapság már inkább IoT-nak hívják ezt a szegmenst, és nemcsak a SIM kártyák segítségével, hanem dedikált IoT hálózat segítségével is kapcsolódhatnak egymáshoz a gépek – ezt a piaci szegmenst nem tartalmazza a beszámoló.

A jelentés a SIM kártyákat számolja, és az adatok azt mutatják, hogy három év alatt 47 százalékot bővült az aktív kártyák száma, 708 ezer darabra. A piac ennél nagyobb: összesen 1,096 millió kártyát tartanak számon, ez az adat tartalmazza az aktivált, de forgalmat nem bonyolító kártyák számát (például amit olyan autóba szereltek be, amit nem loptak el, így nem volt szükség forgalomra). Az éves növekedési ütem stabilan 10-15 százalékos, ami a nemzetközi szinten mért öt százalékos bővülést jócskán túlszárnyalja (a nemzetközi adat a Vodafone IoT Barometer 2019 felméréséből származik).

A kártyák adatforgalma, legyen szó internetes adatokról vagy a klasszikus SMS-ről, a három év alatt szinte megháromszorozódott, ami azt jelenti, hogy a gépek egyre többet csevegnek egymás között, vagyis nemcsak dísznek használjuk őket, valós szolgáltatások épülnek rájuk.

 

Hanghívás csak mértékkel bővült

A magyarországi mobilszolgáltatási piac teljesen telített, 113 százalékos a penetrációja a szolgáltatásnak, ami azt jelenti, hogy 100 előfizetőre 113,5 darab aktivált SIM kártya jutott. Az aktivált SIM kártyák közül 740 ezret aktiváltak ugyan, de forgalmat nem bonyolítottak rajta. Ez azt jelenti, hogy ezek a tartalék SIM kártyák (és nem az M2M kommunikációhoz tartoznak, a gépek közötti kommunikáció elősegítésére szánt kártyákat külön tartják nyilván).

A teljes vizsgált időszakban az aktivált SIM kártyák 1,2 százalékos csökkenése figyelhető meg, vagyis gyakorlatilag stagnált a növekedés.

Az internetes adatforgalom korában, amikor a hagyományos hanghívások helyett céges környezetben is megszokott és elfogadott a Skype, a Facetime vagy egyéb internetalapú hívás, nem csoda, hogy a hanghívások a vizsgált időszakban csak mértékkel, 11,9 százalékkal bővültek. Így érthető a szolgáltatók azon igyekezete, hogy egyre több új szolgáltatást találjanak ki és értékesítsenek a piacon, ezzel kompenzálva a hanghívásokból származó bevételek csökkenését.

 

Az előfizetéses ügyfél tízszer jobb ügyfél

A jelentésből kiderül, hogy a feltöltőkártyás (prepaid) ügyfelek egyre kevesebben vannak: míg az időszak elején még az előfizetések 43 százaléka tartozott ehhez az előfizetési típushoz, addig az időszak végére az arányuk 36 százalékra csökkent.

A feltöltőkártyás szegmens forgalomból való részesedése még ennél is jóval kisebb (öt százalék körül). A feltöltőkártyás felhasználók átlagosan jóval kisebb forgalmat bonyolítanak, mint az utólag fizető, számlás (postpaid) előfizetők: az egy előfizetésre jutó átlagos havi forgalmakban meglévő különbség tízszeres a két előfizetési típus között.

A postpaid előfizetésekkel rendelkezők havonta átlagosan 294 percet beszélnek, míg a feltöltőkártyások csupán 29 percet. Az is beszédes szám, hogy a hívások 94,8 százalékát postpaid előfizetésekről indították.

A vizsgált időszakban jelentős változás ment végbe az okostelefonok tekintetében, az okostelefonokhoz tartozó kártyák száma 40 százalékkal bővült. Ez azt jelenti, hogy lassan, de biztosan kopnak ki a mindennapi használatból a nyomógombos „buta” telefonok, helyüket a gyors internetezést biztosító készülékek veszik át. És ha a piacot az okostelefonok uralják, akkor az azt jelenti, hogy a mobilinternetezés is erőteljesen megugrott a vizsgált három évben. Az adatok szerint az internetforgalmat bonyolított SIM kártyák száma 37 százalékkal nőtt 2015 és 2018 év vége között, a felhasználók által bonyolított adatforgalom pedig ugyanebben az időszakban több mint a négyszeresére ugrott.

 

Nagy képernyő, sok internet

A piac okostelefonos szegmensébe tartozó kártyáinak száma 2015 és 2018 év vége között 40 százalékkal nőtt, meghaladva a hatmillió kártyát, ami mára az összes mobilinternet-kártya több mint 90 százalékát alkotja. A piac nagyképernyős szegmensébe – ahol az előfizetők a mobilinternet-szolgáltatást jellemzően számítógépen, tableten keresztül veszik igénybe – a három év alatt végig stabilan mintegy félmillió SIM-kártya tartozott. A nagyképernyős szegmensben az egy SIM-kártyára jutó havi internetforgalom 2018 végén 19,37 GByte volt, az okostelefonos szegmens felhasználói viszont csupán átlagosan nyolcadannyi, 2,41 GByte forgalmat bonyolítottak havonta.

A forgalmi különbségek miatt a nagyképernyős szegmens részesedése a teljes adatforgalomból még az időszak végén is 37 százalék körül alakult. Vagyis legtöbben okostelefonon interneteznek mobilszolgáltatónál, de ők csínján bánnak az adatforgalommal, míg a tabletes, számítógépes ügyfelek száma alacsony ugyan, de ők nyolcszor több adatforgalmat bonyolítanak ezeken az eszközökön.

 

A kutatás nem emeli ki, csak egy táblázatban közli, hogy a SIM kártyák 80 százaléka a lakosság tulajdonában van, 20 százalékuk pedig a vállalkozásoknál. A vállalkozások átlagos hívásforgalma a kétszerese a lakossági SIM kártyák forgalmánál, vagyis a cégeknél sokkal többet beszélnek. Ez az utóbbi időben elszaporodó átalánydíjas előfizetéseknek és a cégeknél népszerű flottás megoldásoknak is köszönhető. A vállalatok előre kiszámítható költségekkel dolgoznak, így nem éri őket meglepetés. És ha már nincs korlát a céges beszélgetésekre, akkor ezt a munkatársak ki is használják.

 

2017, a céges előfizetések mélypontja

A céges előfizetések mélypontja 2017 harmadik negyedévében volt a vizsgált időszakban, akkor a 2015-ös 2,1 millió előfizetésről 2,01 millióra csökkent a vállalati SIM kártyák száma. A 100 ezres tábor megszűnése a cégek fogyásával magyarázható: 2015 és 2017 között 44 ezer vállalat szűnt meg Magyarországon és velük együtt a céges előfizetések is eltűntek.

A 2017-es mélypont után folyamatosan növekedett a vállalati telefonálók száma. Ebben az időszakban is csökkent a megszűnt vállalatok aránya, 2019-ben az előrejelzések szerint több céget alapítanak, mint ahány megszűnik, így a növekvő trend a vállalati előfizetések számának pozitív alakulásában is megfigyelhető.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: