Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
30_ginop_kerekasztal.jpg
Forrás: ITB

Önmagában a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nem fogja megoldani a hazai kis- és közepes méretű vállalkozások minden gondját, de saját mozgásterében megteszi, amit lehet – értettek egyet az operatív program céljairól rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A magyar vállalkozások és ezen keresztül a teljes gazdaság egyik alapproblémája, hogy nem elég termelékeny, nem dolgozik elég hatékonyan – emelte ki Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. A hatékonysági mutatót pedig egyértelműen az húzza le, hogy a magyar KKV-k az üzleti folyamatok és a tevékenység digitalizáltsága tekintetében messze lemaradnak az európai átlagtól, és minden tekintetben a sereghajtók között kullognak.

 

Elutasítóból ötletgyáros

Bár a lehetőségek Magyarországon is rendelkezésre állnak, ám a kisebb vállalkozások mégis ritkán élnek velük. A GINOP-pályázatok ezért nemcsak a tényleges informatikai fejlesztésekhez biztosítanak forrásokat, hanem komoly hangsúlyt fektetnek a célcsoport szemléletformálására, oktatására is.

„Örültünk a kormányzat kezdeményezésének, és egyetértettünk abban, hogy nem szabad addig pénzt önteni a rendszerbe, amíg ki nem derül, hogy a KKV-k és vezetőik rendelkeznek-e mindazokkal a kompetenciákkal, amelyek a források hatékony felhasználásához szükségesek” – hangsúlyozta Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának elnöke.

Az MKIK konzorciumi tagként vesz részt a GINOP-3.2.1 (Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő program KKV-knak), vagyis a „Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz Digitálisan” projekt lebonyolításában. A mintegy 2 milliárd forintból gazdálkodó program már fél éve működik, ez idő alatt négyezer vállalkozással már fel is vették a kapcsolatot. Létrehoztak egy országos, 29 főből álló tanácsadói hálózatot, amelynek tagjai személyesen keresik fel a cégeket, ott felmérik az üzleti és informatikai kiindulási helyzetet, majd ezek alapján konkrét cselekvési tervet tesznek le az asztalra, hogy milyen irányban lenne érdemes digitálisan továbbfejleszteni a vállalkozást.

Nincs ingyenpénz

A mostani GINOP-kiírásokban a korábbiakhoz képest jelentős változás, hogy a források nem kis része már visszatérítendő támogatás formájában érhető el – hangsúlyozta Kovács Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese. A pénzügyi szakember szerint ez komoly szemléletbeli változást jelent, mind a támogatottak, mind a pénzügyi közvetítőrendszer számára – több mint 700 milliárd forintot kell különféle pénzügyi eszközökben kihelyezni. Ezek pontos feltételei még nem minden esetben tisztázottak, és Kovács Zsolt az valószínűsíti, hogy a pályázók csak akkor kezdik igénybe venni a visszatérítendő támogatásokat, ha a vissza nem térítendők már fogyóban vannak.

 

A fejlesztések fókuszában a vállalatirányítási (ERP) és ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) rendszerek állnak. Kott Ferenc szerint viszont segíteni akarják azokat a mikrovállalkozásokat is, amelyeknek ennél szerényebb igényeik vannak – mert például még honlappal sem rendelkeznek. Az eddigi tapasztalatokról szólva elmondta: bevált az a megközelítés, hogy az informatikához nem értő vállalatvezetők nyelvére lefordítsák az ICT-technológiák kínálta előnyöket. „Ha az életszerű példákban felismerik saját mindennapi problémáikat és meglátják a lehetséges megoldási módokat, még a korábban negatív hozzáállású vállalatvezetők is valóságos ötletgyárossá válnak” – mondta Kott Ferenc.

 

Mindenhova informatikát

Jól halad a szemléletformálás, így viszont egyre sürgetőbb lenne a fejlesztéseket ténylegesen is lehetővé tévő pályázat, a GINOP-3.2.2 megjelenése. A vállalati folyamatok digitalizálására összesen 40 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amelyből 17,5 milliárd forint a vissza nem térítendő forrás. A GINOP harmadik prioritásában ez a legnagyobb pályázat: a tervek szerint 4 ezer céget szeretnének elérni. A pályázat egyébként szorosan kapcsolódik a már említett 3.2.1-hez: aki ennek keretében megszerzi a „Digitálisan felkészült vállalat” minősítést, öt százalékkal több vissza nem térítendő forráshoz juthat. Kelemen Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy azokat a cégeket kívánják elsősorban támogatni, amelyek maguk is fejlődni akarnak, és kis segítséggel képesek nagyot lépni előre.

Része a GINOP-pályázatoknak az ICT-szektor vállalatainak célzott támogatása is (például a 3.1.2 pályázatban a külpiaci megjelenés elősegítése). A szektoron viszont az segít a legtöbbet, ha a fejlesztéspolitika az összes többi ágazat fejlesztésére helyezi a hangsúlyt – azzal a kikötéssel, hogy a fejlesztéseknek legyen masszív infokommunikációs lába is, hangsúlyozta Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője. Jó példa erre az Ipar 4.0 fejlesztését célzó GINOP-3.2.6, de sokkal több ilyenre lenne szükség, az agráriumban, az egészségügyben és más ágazatokban is.

 

Digitális technológiák beágyazottsága (a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások százalékában)

TechnológiaMagyarország EU-átlagHelyezés
Elektronikus információmegosztás 16 36 27.
RFID 3,9 3,8 16.
Közösségi média 11 18 22.
E-számlák 6,1 n. a. 25.
Cloud 6,1 n. a. 23.
Online értékesítés 10 16 20.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2072 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Laufer Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4951 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: