Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
14_birkner_zoltan_GYU_4492_2.jpg
Birkner Zoltán, NKFIHForrás: ITB

Többen jelentkeznek, de többen is nyernek az újjászervezett KFI pályázati rendszerben. Külön öröm, hogy egyre több a digitalizációs célú pályázat a hazai kutatás-fejlesztési támogatásokra.

Alapvetően átalakította a KFI intézményrendszerét és pályázati struktúráját az elmúlt egy évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). Ennek legfőbb oka az volt, hogy a korábbi elképzelés – amely szerint, ha elegendő pénzt öntünk az alapkutatásba, jön majd a gazdasági siker – nem vált be, mondta Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke egy szeptemberi előadásában. Ahogy fogalmazott, a KFI-nek az innováció a lényege, mert annak valamilyen megújulás, új termék, szolgáltatás lesz az eredménye.

Az új rendszer két alapelve, hogy haszonelvűen és innovációs céllal működjön.

 

Egyetemek hídszerepben

Az átalakításokra széleskörű piaci-társadalmi párbeszéd után került sor. Átalakították a pályázati rendszert és létrehoztak négy új pályázati típust is (Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma; Kompetencia központok létrehozása; Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása; Nyílt innováció). Felülvizsgálták az értékelési rendszert és számos új elbírálót vontak be az értékelésbe.

A megújulás következő nagy kérdése az volt, hogy ki legyen az új struktúrában a főszereplő. „Rájöttünk, hogy egyedül a magyar egyetemi hálózat fejleszthető oly módon, hogy területileg és ágazatilag is képes legyen ellátni az innováció ablakának szerepét. Ezért az a döntés született, hogy az egyetemeket készítjük fel arra, hogy képesek legyenek segíteni a piaci résztvevőknek” – fogalmazott Birkner Zoltán.

 

Át kellett gondolni a közvetlen brüsszeli finanszírozású Horizont 2020-as programokat is. Nemcsak az beszédes, hogy Magyarország részesedése az összes forrásból mindössze 0,56 százalék, de az is, hogy a 13 újonnan csatlakozott tagállam is csak 5 százalékát kapta ezeknek a forrásoknak, míg a 15 régi tagállam nyerte el 87 százalékukat. (A maradék 8 százalékon nem EU-tagok – főként Izrael és Svájc – osztoztak.)

 

Előtérben a piaci innováció

Az új támogatási rendszer alapvetően hármas tagolódású. Egyrészt megmaradt az alapkutatás finanszírozása – az elmúlt másfél évben a kiosztott 65 milliárd forintból erre mintegy 9 milliárdot fordítottak. A legnagyobb szelet, 50 milliárd forint a piaci alapú innováció támogatásának jutott. A fennmaradó összeg az egyetemi kutatási témapályázatokra lett kifizetve. „Az új struktúrában az egyetemeknek kettős szerep jut. Egyrészt ők végzik a társadalmi és gazdasági haszonnal bíró alkalmazott fejlesztéseket és kutatásokat, másrészt összekötik egymással az alap- és piaci kutatásokat” – mondta Birkner Zoltán.

Az első eredmények már a számokban is megmutatkoznak. Sikerült többszörös túljelentkezést generálni mind az alapkutatási pályázatokra, mind a piacvezérelt KFI pályázatokra. Megháromszorozták a támogatott innovációs projektek számát, az OTKA-projektek számát pedig öt százalékkal növelték. Különösen fontosnak ítélte az NKFIH elnöke, hogy meg tudták szólítani a fiatalokat is. Közel negyedével nőtt a pályázati hajlandóság a Posztdoktori és Fiatal kutatói kiválósági programok esetében. „Szeretnénk elindítani a generációváltást az innovációban, és markánsan helyzetbe hozni azt a generációt, amelynek már természetes a digitalizáció” – fogalmazott Birkner Zoltán. Ebből a szempontból is örvendetes, hogy az OTKA-pályázatoknál 8 százalékos, a piaci KFI pályázatoknál pedig közel 20 százalékos a digitalizációra fókuszáló pályázati igény.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek: