Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
58_Depositphotos_85485842_original.jpg
Forrás: ITB

Volt, akit sokkolt a hír, mások egy hosszabb folyamat fejleményének tartják azt, hogy Ron Conway és társai bejelentették, hogy az SV Angel csoportot takarékra állítják és a továbbiakban inkább csupán angyalbefektetőként fognak tevékenykedni. Ha a Szilícium-völgy egyik „keresztapja” ennyire borúlátóan látja jövendőbeli szerepét, akkor érdemes elgondolkodni azon, mi lehet a visszavonulás valódi oka.

Ha csupán egy nagyobb befektetői csoport jelentése lenne ez, akkor senkit sem érdekelne, hiszen elég nagy a fluktuáció ezen a téren, de Ron Conway nem kispályás. Ő volt az, aki a Twittert, a Facebookot és az ingatlanosok rémálmát, az Airbnbt felfuttatta. Ugyan nem kell elkeseredni annyira, hiszen a támogatások nem apadnak el teljesen, de sokat sejtet, hogy 100 ezer dollár közötti összegre csökkentik. Maga Conway a megváltozott üzleti körülményekkel és az ICT-ipar ökoszisztémájának gyökeres változásával magyarázza döntését. Tény, hogy a verseny kiélezett, 2016-ban már a 40 milliárd dollárt is elérte a 250 befektetési alap költése. Úgy tűnik, a csodaguru már nem kíván ebben a versenyben részt venni, vagy ő is rádöbbent arra, hogy egyre kevesebb az innovatív kezdeményezés, míg egyre több a botrány a startupok világában.

 

Intő példa egy csepp vérben

Nem minden forradalminak ható ötletből lesz termék és egyre több a kamustartup. A leghíresebb a Theranos története – vezetője, Elizabeth Holmes ellen vádemelés is született, hiszen évekig vezette orránál fogva a befektetőket és az ICT-világ korifeusait. A vérvizsgálatok forradalmasítását ígérő cég végig hazudott találmányáról, több millió dolláros csalás állt a „sikersztori” hátterében. Nemcsak a befektetőket, de a pácienseket és az orvostársadalmat is lóvá tették, amikor elhitették, hogy egyetlen apró mintavétellel, az ujjbegyből vett vércseppekből ki tudnak mutatni betegségeket. Sokan úgy gondolták, Holmes megúszta az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálatát (SEC), hiszen csupán 500 millió dolláros pénzbüntetéssel sújtották és 10 évre tiltották el a tőzsdézéstől, és a legnagyobb befektetőjével, a Partner Fund Managementtel is megegyezett peren kívül.

A Steve Jobs-szindrómában szenvedő startupper annak idején azt ígérte, innovációja számos fertőzés és betegség azonosítására képes. 2004-re már 6.9 millió dollárnyi befektetést sikerült a világmegváltó ötlettel összekalapoznia, így tudta megalapítani biotech cégét is. Mint a világ legfiatalabb dollármilliomosa, nem létező termékét világszerte sikeresen prezentálta különböző előadások keretében. 2015-re már 700 millió dollárnyi tőkét sikerült felhalmoznia, sőt a cégét 9 milliárdra értékelték. Mindeközben a kamutermék eredményeit meghamisították, hogy a világ biztató diagnosztikai eredményeket kapjon. Így az Edisonon több tízezer minta futott át, megannyi beteg kaphatott hamis információkat és egészségkárosító kezeléseket 2016-ig, amikor is a Wall Street Journal leleplezte az évszázad startup-csalását.

 

Elmúlik a láz

Sokan vélekednek úgy, hogy kifulladt mára az innovációs láz a Szilícium-völgyben – néhány magányos feltaláló sajnos még kevés, nem tudják visszahozni azt az egykori lendületet, melyet Amerikában az állami háttértámogatás segített elő annak idején a múlt század derekán. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a mára monopolhelyzetbe került cégeket is keményen szabályozni kellene ismét, ám ez sokak szerint már lehetetlen küldetés. Egyre többen próbálják felhívni a figyelmet az innovációs problémákra, hiszen „vajúdnak a hegyek, egereket szülnek”. Az új fejlesztések a legtöbb esetben nem fantasztikus újdonságok, hanem kamuk, mint ahogyan azt az említett Theranos, vagy a Juicero (a mindenható gyümölcsprés) startupok története is példázza. Vannak viszont, akik inkább a kockázati tőkéseket hibáztatják és nem az önjelölt feltalálókat (vagy csalókat), hiszen elképesztő összegeket tudnak a gyors megtérülés reményében belefektetni bármilyen „gyüttment” startupba.

 

A hőskorban még más volt

A hetvenes években a Szilícium-völgyben szinte hetente bukkantak fel az újabbnál újabb, jobbnál jobb szabadalmak, mára viszont a nagyobb képernyők és a közösségi médiás megoldások másolása divat csupán – és már ennek is örülni kell. Nyilván nem arról van szó, hogy elfogytak a világmegváltó ötletek és az okos emberek, csak ma már az óriáscégek uralmát éljük. Annak idején az innovációs robbanás alapjait az amerikai állam fektette le, még a kockázati tőkések megjelenése előtt, enélkül a mai ICT-cégek sehol sem lennének. Nyilván az állam a lakossági termelés előtt az ipar és a katonai fejlesztés miatt fektetett az innovációs iparba. Erre ékes példa az amerikai védelmi minisztérium által a hidegháború idején támogatott egyetemi projekt, a ’69-ben indult ARPANET-program – e nélkül ma nem létezne internet, de katonai fejlesztések nélkül nem léteznének okostelefonok sem. Vagyis a hidegháborús paranoiának köszönhető minden ICT-s nyalánkság, illetve innovációs paradicsom a tengerentúl. A kutatók álmaihoz olyan szponzorokra volt szükség, akik nem vártak gyors megtérülést a támogatásukért cserébe, ezt a szerepet töltötte be az amerikai állam évtizedeken keresztül.

 

Nincs verseny, csak monopóliumok

Ugyan lehet mindenféle mitológiát gyártani, de az egykori garázscégeknek is az volt a nagy innovációja, hogy képesek voltak a fogyasztók számára felhasználhatóvá tenni a meglévő technológiai nóvumokat. Manapság már nincs verseny, csak monopóliumok, ahogy Elon Musk is állítja, ezért nem várhatjuk (az állami támogatás hiányában) a kockázati tőkésektől és vállalkozóktól, hogy kihúzzák a világot az innovációs gödörből. Ha nincs verseny, akkor minek fejlesztenének? Tény az is, hogy az Obama- és a Trump-adminisztrációk is a nagyvállalati lobbik felé nyitottak, nem törekednek a monopolizálás megfékezésére. A mai ICT-óriások korában pedig a szigorú versenyszabályozások hiányában nincsenek rákényszerítve nagy fejlesztésekre, könnyebb a konkurensek kiirtásával (a leendő vetélytársak felvásárlásával) biztosítani a rövidtávú növekedést, vagyis meg kell enni a kishalakat.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: