Menü

Kiemelt témánk

Human Hungary 2017 – SIMON’S STAGE

Videóink:
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Köszöntő
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Összefoglaló
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – A tehetségek toborzása
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Hova mennek a tehetséges fiatalok dolgozni?
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Brian, a borókabogyó és a messiás
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Digitalizáció és karriertervezés
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Megújuló felnőttképzéssel válaszolva a digitalizáció kihívásaira
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Jövedelem, karrier kerekasztal-beszélgetés
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Munkavállalói ambíció
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – A beszéd motiváló ereje
Human Hungary 2017: Simon’s Stage – Motivációs lehetőségek kerekasztal-beszélgetés

Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
20_MarketWatch.jpg
Forrás: ITB

Észtországot sokan ICT-mennyországnak hívják a tökéletesen működő digitalizációjának köszönhetően. A cégek számára leginkább az e-kereskedelem miatt lehet vonzó az ország, egy inkubátorállamot látnak benne, hiszen a digitális állampolgársággal bárki csatlakozhat az észt virtuális kereskedelmi rendszerhez és élvezheti annak előnyeit.

Az észteket a legtöbben azért irigyelik, mert 2017-re megvalósították a világ legsikeresebb digitális társadalmát. Az 1,3 milliónyi állampolgár (akik bizonyos értelemben véve vállalkozóknak is tekinthetők) a neoliberális gazdaság diadalát teremtette meg. Rosszmájú vélemények szerint ennek az oka az, hogy önző kapitalista módjára mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, vagyis folyamatos versengés zajlik a társadalomban. A józanabbak szerint a zord éghajlat a siker oka: képtelenség lenne a túlélés, ha nem segítenék egymást folyton folyvást az emberek. Mivel az állam a kilencvenes években „elfelejtette” a lakosait, így azok kénytelen voltak egymásra találni és feltalálni magukat a virtuális felületeken.

 

Mindenről az oroszok tehetnek

Az észt ICT-forradalom szorosan kötődik a rendszerváltáshoz, amely merőben másként zajlott le a balti országban, mint hazánkban: itt mindent az alapoktól kellett újrakezdeni az orosz gyarmatosítók kivonulása és pusztítása után. Történelmi örökségükből fakad tehát (és persze tudatos döntés eredménye is), hogy nem akartak az orosz társadalmi alapokra építkezni. Ennek a tagadásnak köszönhető a társadalmi változások máig meg nem szűnő észt dinamikája.

Észtország 1991-ben vált függetlenné, amikor is közjogi értelemben az 1940-es évek államigazgatási megoldásainak felújításához kényszerültek visszatérni (a magyar közigazgatás ma is az ötvenes évek törvényei alapján működik). Mivel ez működésképtelennek bizonyult, mindent újra ki kellett találni – az egészségügyet, a nyugdíj- és nyilvántartási rendszert is új alapokra kellett helyezni, hiszen ezek előzőleg mind az orosz (moszkvai központú) rendszerhez kötődtek. Kapóra jött, hogy az internet ekkor lett elérhető; Észtország a technológiai hátrányából és fejletlenségéből kovácsolta előnyét. Vakmerően belevágtak a kortárs digitális technológiákba, hiszen nem veszthettek semmit. Lemásolták mindenkitől (főleg a szomszéd finnektől) a működő és hasznos dolgokat – a chipkártyás személyi igazolvány is innen eredeztethető, illetve a 2007-es orosz hackelési kísérletek miatt a titkosított, atombiztos elektronikus államigazgatás kötelező bevezetése ennek köszönhető. Vagyis az észt csoda mögött nem a technológiai fejlesztések rejtekeznek, hanem a már meglévő ICT-találmányok okos társadalmi hasznosítása és implementálása.

 

Digitális paradicsom

Mit jelent mindez az észt állampolgároknak? Tizenhét éve digitális azonosítóval, elektronikus megoldással tudják minden ügyes-bajos dolgukat, magán és közügyeiket intézni. Ez azért nagy teljesítmény, mert sikeresen tudták a vidéki és az idős lakosokat is bevonni a projektbe egyszerű, könnyen kezelhető és kényelmes alkalmazások kifejlesztésével. Persze nem kell félteni az észteket, a balti népek földhözragadt gondolkodása miatt eleve úgy tervezték az új infrastruktúrát, hogy a vegyes digitális rendszerekből érkező adatokat egy közös platform kezelje biztonságosan (crossroads rendszer), mellesleg ez a záloga annak, hogy be tudták vezetni a külföldieket csábító e-állampolgárság rendszerét is. A digitális állampolgárság nem kötelező, de az előnyei jól érzékelhetők, így az analóg valóságban ragadni akarók is önként lépnek a virtualitás világába előbb vagy utóbb. Mindez a GDP 2 százalékos évi megtakarítását is eredményezte, a hivatali és a banki bürokrácia is eliminálva lett (emberi erőforrásos ügyintézés azért még létezik a bankoknál).

 

A digitális jövő országa

Mi lehet az észtek titka? A legtöbb elemző szerint az 1996-ban lefektetett új nemzeti tanterv. Vagyis volt 20 évük tökéletesíteni azt, így most élvezhetik az áldásait, hiszen már a kezdet kezdetén az autonómia volt a cél, a szakmailag felkészült oktatógárda és a diákok motivációja, nem beszélve az oktatási intézmények függetlenségéről („mellesleg” az oktatás ingyenes). Mindez már a kimagasló PISA-eredményekben is tükröződik. Persze nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy egy, a bölcsődétől a felnőttoktatásig bezárólag, élethosszig tartó, jól működő moduláris oktatási rendszert alkottak meg. Mivel Észtország nyersanyagokban és természeti erőforrásokban szűkölködik, csak a „fejek kiművelése” maradt nekik.

Az is érdekes, hogy az észtek nem ülnek a babérjaikon, 2020-ig újabb reformokat terveznek. A jövő oktatási rendszerének szerintük az együttműködésen és a folyamatos fejlesztésen kell alapulnia. Az oktatási intézmények nemcsak a tudásátadás helyszínei, hanem a személyiség kibontakozásának kreatív környezetét is jelentik egyben. Kiemelten kezelik a kommunikációs és tárgyalási képességek fejlesztését és a szociális kompetenciákat. Mindez a tanárok anyagi helyzetének és elismerésének a függvényében működik. Észtországban egy pedagógus az orvos vagy ügyvéd szintjén áll anyagilag, és szakmailag biztosított a függetlenségük is. A tanítás olyan tevékenység, ahol a kreativitás és a felfedezés dominál – nem véletlen tehát, hogy az ICT-technológiákban elért remek eredményeik is a digitális taneszközök meglétének és a folyamatos kísérletezésnek köszönhetők. A fejlődés lehetetlen lenne, ha az oktatás (már a kezdetektől) nem lenne szervesen összekötve az innovatív, tudásalapú gazdasággal. Mivel „csak” a humántőke áll rendelkezésükre, más utat nem is választhattak volna. Gondoljunk csak arra, mennyi sikeres startup kezdett itt, a Baltikumban – a Skype története is jól mutatja, mennyire jól tudja menedzselni magát a kedvezőtlen logisztikai viszonyai ellenére is ez az inkubátorország.

Végül, arról sem szabad elfeledkezni, hogy ők nem akarják megvédeni az észt kultúrát a globalizációtól, hanem pont fordítva, szervesen be szeretnék építeni a mindennapi, digitális életükbe. Ahogy az észtek mondják: nincs múltjuk, csak jövőjük.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1966 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Horváth Ádám

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4671 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bee Design Agency

A legkeresettebb cégek: