Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
46_1.jpg
Forrás: ITB

Egyre szélesebbre nyílik az egyetemi és ipari szféra között lévő kapu annak érdekében, hogy az egyetemi laborokban kidolgozott kutatásokból egyre többet hasznosíthassanak a nagyvállalatok és a kkv-k is a valós, piaci környezetben

Kisgyermekre emlékeztető játékrobot áll az egyik egyetemi labor közepén. Utasításra leül, feláll és köszön. Tényleg élethetű. A kis robot ugyan nem a legintelligensebb algoritmusokkal van felruházva, mégis modellezhetők általa bizonyos robotikai folyamatok. Egy másik asztalon egy robotkar fejlesztése történik, amelyet ipari folyamatokba kívánnak majd integrálni.

Vajon hogyan juthat el egy nagyvállalathoz egy apró egyetemi laborból, ahol többek között egy kevésbé intelligens, de emberformájú roboton gyakorolnak a hallgatók, egy, az üzleti életben is hasznosítható robotikai projekt? A válasz, hogy a gyártási folyamatok optimalizálásához, valamint a termelési és logisztikai folyamatok integrálásához jó irányt jelent a robotika.

 

Ipar 4.0 a laborokban

Évek óta vesz részt K+F tevékenységet folytató kutatási feladatokban például a Pannon Egyetem Műszaki Kara, főként a képfeldolgozás, információbiztonság, informatikai biztonság, logisztikai rendszerek és az orvosi informatika területén. A karon belül működő Folyamatmérnöki tudományos műhely elsődleges célkitűzése például a komplex rendszerek modellalapú fejlesztése, számítógéppel támogatott tervezése, irányítása, adatbányászati technikák és MI-alapú eszközök fejlesztése és alkalmazása – részletezte Abonyi János tudományos és stratégiai dékánhelyettes, a Lendület kutatócsoport vezetője. Mint mondja, a napjainkban zajló negyedik ipari forradalom hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi kutatási eredményekből olyan, az ipari termelésben és gyártásban is hasznosuló eszközök és rendszerek szülessenek, amelyekre a multinacionális vállalatoknak szükségük van.

Konkrét példát említve legutóbb a Foxconnal zártak sikeres projektet: a gyártási folyamatokban dolgozó operátorok munkájának segítéséhez egyfajta dinamikus munkautasításokat nyújtó rendszert fejlesztettek ki. A tevékenységek elemzéséhez pedig RFID azonosításon alapuló megoldások mellett videokamerás és innovatív módon kinekt szenzorra épülő megoldásokat dolgoztak ki. A képfeldolgozással, gépi látással nemcsak a termékek minősége biztosítható, hanem a gyártási folyamatok figyelemmel kísérése és a dolgozók tevékenységeinek ergonómiai elemzése is megoldható. Az adatelemzési és opitimalizációs algoritmusok integrált alkalmazása gazdaságilag jelenős lehetőségeket teremt a folyamatok fejlesztésében, a veszteségek feltárásában és minimalizálásában. „E témakörben a Foxcon számítógép-összeszerelést végző folyamatában a tesztelési sorrendet optimalizáltuk, csökkentve a tesztelési időt, javítva a tesztelősor hatékonyságát” – sorolja Abonyi János. Az egyetem egyébként Zala megye bevonásával végzi a pilotprojektek indítását, így „esély nyílhat rá, hogy nemcsak hazánkban, hanem Európában is példaértékű regionális Ipar 4.0 fejlesztési modell jöjjön létre” – teszi hozzá a dékánhelyettes.

 

Nemcsak jármű-, űripari K+F tevékenység is van

A Debreceni Egyetem a járműiparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztéseket, innovatív űripari kutatásokat, valamint a krónikus betegséget okozó inzulin rezisztenciához fűződő vizsgálatokat végez. Magyarországon az egyik legjelentősebb társadalmi-gazdasági kihívás a munkaképes korú lakosság romló egészségi állapota. Az inzulin rezisztencia (IR) több, jelentős krónikus, nem fertőző betegség (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) okozója. Ezen a területen az egyetemen évtizedek óta jelentős kutatások zajlanak, többek között azt vizsgálják, hogy milyen gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel vagy éppen funkcionális élelmiszerekkel lehetne befolyásolni az inzulinszintet és vércukorértékeket, az elhízás szövődményeinek kialakulását. Emellett az intézmény űrkutatási programjának hosszú távú célja, hogy szavatolják az űrben, illetve speciális természeti viszonyok között élő emberek egészségbiztonságát, javítsák az űreszközök működőképességét, s hasznosítsák az űrből származó térinformatikai adatokat. Ehhez kapcsolódóan többek között az űrutazás során végbemenő fiziológiai folyamatok vizsgálatával, illetve a speciális körülményeknek megfelelő gyógy- és élelmiszerek fejlesztésévével foglalkoznak a kutatók.

 

A mezőgazdaság sem utolsó

De van még példa bőven. A szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodását, a mikroszennyezők környezeti körforgásának pontosabb feltárását, valamint az agráriumban és a kapcsolódó ágazatokban megjelenő veszélyforrások azonosítását és kezelését előmozdító kutatás-fejlesztésekre összpontosít a Szent István Egyetem három projektje. A Kertészettudományi Kar négy tanszékének bevonásával zajló kutatási program a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatóságára fókuszál. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket.

A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszer-biztonság kérdése, a peszticidek visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség. Az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont Kutatócsoport célja például, hogy multidiszciplináris vizsgálati módszertant alkalmazva képes legyen a természetes vizekbe kerülő mikroműanyagok és az ökológiai rendszerekben megjelenő toxikus anyagok komplex környezeti kockázatainak értékelésére, továbbá olyan nemzetközi szinten is új eljárások kidolgozására, amelyek ipari léptékben is alkalmazható problémakezelési technológiák alapjául szolgálhatnak.

Nemcsak tudományos, hanem üzleti szempontból is rendkívül izgalmas kérdés tehát, hogy a termelőeszközök költséghatékony „okosításán” alapulva miként alakíthatók ki például barnamezős Ipar 4.0 megoldások. Ahogyan Abonyi János megfogalmazta, a felsőoktatási intézmények úgynevezett „harmadik missziós” tevékenysége, hogy a rendelkezésére álló kompetenciájukkal hozzájáruljanak az ország társadalmi és gazdasági kihívásaihoz.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek: