Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


16_MAG_Lifestyle_Development.jpg
Forrás: ITB

2018-ban nagyon ment hazánkban is a Revolut szekere, már nem csupán az Y generáció titkos „fegyvere”. Ha minden igaz, idén tavaszra elérik a 100 ezer magyar felhasználót, köszönhető ez annak, hogy már banki engedéllyel is rendelkeznek. De mi a titkuk?

A PSD2 nem más, mint ébresztő a bankok számára – mondja Andrius Biceika, a Revolut korifeusa. Ugyanis ez a szektor hajlamos volt lesajnálóan figyelni a fintech cégek eddigi nyomulását, az ezeréves szakma nagy öregjei tőkeerejükben és a szereplők közötti bizalomban bizakodtak nézték a feltörekvő titánok izmozását. Bebetonozta őket az, hogy dolgozók milliárdjainak a fizetését és kártyáit kezelik, ügyfeleik statikusak és nem pártolnak el olyan könnyen tőlük, bankot választani egy életre volt szokás. Megannyi szabály és előírás is segítette eme belterjes pénzügyi ágazatot, hiszen csak a bankok voltak képesek ezeknek megfelelni eddig.

 

Bankon kívül és belül

Ma már a bankok több mint 83 százaléka gondolja azt (a PwC szerint), hogy a fintech cégek komoly kihívást jelenthetnek számukra a közeljövőben. A nagyobb bankcsoportok már integrálnak és fejlesztenek is, digitális banki megoldásokkal operáló fintech hubokat ma már nemcsak Londonban és az USA-ban, de Hongkongban és Szingapúrban és hazánkban is találhatunk. A bankok előtt számos lehetőség áll, vagy ők maguk digitalizálnak, vagy bevásárolnak fintech startupokat, de közös banki–fintech integrációra is van már példa.

Míg a pénzügyi startupok a bankká válást tűzik ki célul, a bankok épp magukat akarják dekonstruálni, az új diszruptív technológiákkal magukat megújítani. Vannak akik már bátran a klasszikus bankolás végét vizionálják, de vélhetőleg az arany középút lesz a nyerő. Ezt példázza a hazánkban elsőként felocsúdó OTP Bank tavaly nyitott innovációs fiókja is, ahol az ügyfélre hangolt terekkel, tabletekkel és POS terminálokkal, egy otthonosan „embertelen” környezettel próbálnak rugalmasan a jövő elé nézni.

 

Gyorsabban, rugalmasabban, szabadabban

A neobankos startup-megoldások előnye abban rejlik, hogy szakítanak a hagyományos, merev gondolkodásmóddal. Így nincsenek bankfiókjaik, az ügyfelekkel való kapcsolatot is az online felületre terelik. Mindez alacsonyabb költségeket jelent mindkét félnek, de maga a bankolás is gyorsabb és átláthatóbb metódusokra ad lehetőséget, főként az ügyfelek számára.

A neobank annyira népszerű lett az elmúlt években, hogy sorra kapják az ilyen újdondász megoldások a banki licenceket (Atom, Monese, Monzo, Tandem és társaik). Sőt, a brexitbe menekülő briteknél ebből divatot és trendet is csináltak, de nem kell félteni a németeket (N26, Fidor), se a finneket (Holvi) és a trumpi érát taposó USA-t sem kímélte meg a neobankos mozgalom, gondoljuk csak a Movenre és Simple-re.

Persze ezeken a területeken innovatív neobankos ötletekkel előrukkolni sokkal könnyebb, hiszen az ebben élharcos Egyesült Királyság ötször nagyobb piacot jelent hazánknál, mellesleg sokkal fejlettebb a pénzügyi kultúra és a mögöttes infrastruktúra is (gondoljunk csak a mostani, hazai vidéki szövetkezetfiókok bezárására). A kisebb „niche piac” viszont az elemzők szerint nem lehet akadály a fintech cégek számára a jövőben, így akár hazánkban is profitábilisan tudnak majd működni. Az előnyük az lenne, hogy lehajolhatnak oda is, ahova a bankoknak már nem éri meg, és még keresnek is vele.

Nem fenékig tejfel minden

Figyelembe kell venni, hogy még a neobankoknál sincs ingyen ebéd, így bizonyos esetben a Revolutnak is vannak járulékos költségei. Ugyan a számlavezetés, az utalás, feltöltés jutalékmentes, de van, amiért fizetnünk kell, még ha keveset is. Ilyen például a Forex piac hétvégi zárása idején kieszközölt tranzakciók költsége (0,5–2 százalék), és a Prémium tagság is (ez havi 2200 forint) magasabb készpénzfelvételt eredményez. De mondhatnánk még a 6000 euró feletti utalásokat, az utasbiztosítást, a turbótranszfert és az elsőbbséget az „ügyfélszolgálaton”.

Alapból nem szokták dobra venni, de a „talpas változatban” a 200 euró feletti kivétel már 2 százalékos jutalékkal működik csak, és egy gyorsított transzfer egy másik számlára is körülbelül 2000 forintba kerül.

 

Így indítottak forradalmat

A Revolut története 2015-ben indult Londonban, a híres canary wharfi Level39 fintech inkubátorközpontban alapította meg Nikolai Storonsky és Vlad Yatsenko a szerényen csak a „forradalom” rövidítésére hallgató startupot. Az alapítók neve az induláskor mellesleg garantálta a sikert, hiszen mindketten a Credit Suisse-nál dolgoztak. Jelzi ezt az is, hogy három év alatt sikerült 1,5 milliónyi lakossági ügyfelet szerezniük világszerte, és unikornissá válniuk fintech startupjukkal. A Revolut filozófiája az, hogy „érezd magad otthon mindenhol”, vagyis az ügyfél ne költsön sehol sem feleslegesen (külföldön devizaváltásra, ATM-es tranzakciókra és egyéb díjakra). Ugyan a Revolut nem bank, de ad egy kártyát, melynek pont ez a funkciója: feltöltve úgy viselkedik, mintha abban az országban bocsátották volna ki, ahol az ügyfél éppen jár.

Alapból egy mobilalkalmazásnak indult, és így is remekül működik, de a társított kártyáival lehet csak igazán kinyerni minden lehetőséget belőle (a jutalékmentes külföldi fizetést vagy valutaváltást a legolcsóbb árfolyamon), sőt már a manapság trendi kriptopénzeket is vígan kezeli. Nem véletlen, hogy a médiában a „Jobb, mint a bankod!” szlogennel operálnak még hazánkban is egyre sikeresebben.

 

Hogyan működik?

Nem elsőként találták fel a spanyolviaszt, léteztek már előtte is hasonszőrű fintech megoldások. Ilyen a CurrencyFair vagy a nálunk ismertebb TransferWise, ezek szintén a P2P (peer-to-peer) hálózatokon működnek, vagyis a mögöttük álló rendszer párosítja a nemzetközi utalási kérelmeket és már az országhatárokon belül rendezi azokat, hogy olcsóbbak maradjanak. A Revolut nóvuma az volt, hogy náluk bankközi árfolyamon lehet utalni és váltani, a legkedvezőbb rátával, méghozzá ingyenesen. Ki is lóg a lóláb, hiszen sokkal inkább hasonlít egy hagyományos bankhoz – nem véletlen, miért is igyekeztek annyira banki licencet szerezni.

A legnagyobb előnye, hogy egy pofonegyszerű okostelefonos alkalmazásra épül, ami könnyen használható minden generáció számára. Van ingyenes virtuális és fizikai kártyája is, olcsón vásárolhatunk vele külföldön, hiszen mindig az adott ország helyi pénzében fizethetünk. Mellékesen az alap ingyenes változatban havonta 200 euróig ingyenes a készpénzfelvétel már több mint 120 országban (a Prémiummal a duplája), és IBAN bankszámlaszámot is kapunk hozzá. Maga a telepítés után a regisztráció egy telefonszám megadása és a személyazonosság igazolása után egy hivatalos okmánnyal már gyorsan megy. Ha pedig 10 eurónál nagyobb összeget töltünk fel, kérhetünk egy fizikai Revolut-kártyát is. Sajnos a számunkra legjobb (és tavalyi év végére ígért) formára, a forint támogatásra még várnunk kell.

Magánszemélyként leginkább akkor tudjuk kihasználni, ha gyakran járunk külföldre, de már nyaralásunk során is, hiszen a számlavezetés nem kerül semmibe. Amennyiben viszont idén a forint is teljes támogatásra lel a Revolutban, mindenkinek érdemes lesz élnie vele, hiszen radikálisan csökkentheti a banki költségeit.

Érdekes módon a fiatal generáció számára a pénzügyi tudatosságot erősítő automatikus megtakarítási (spórolási) funkciója lett sikeres (a revolutos fizetéseket felfelé kerekíti, majd ezt az összeget meghatározott célra félre is teszi és értesít is erről minket). Érdemes megjegyezni, hogy 2018 nyarán beléptek a magyar vállalkozási piacra is. Vagyis már a hazai kkv-szektor, és a mikro- és kisvállalkozások rétege is felkerült a térképükre. Nem kell ragozni, hogy ez az a terület, ahol sokat számítanak még ma is a bankköltségek.

 

Mi a sikeres stratégia titka?

A cég sikerének (és konkurencia nélküliségének) nyilván a költséghatékonyság az egyik titka. Rögvest fel is vetődik a kérdés, hogy miből is van pénze a fintechnek, hiszen ma sem óriási cégről, hanem körülbelül 400 alkalmazottal a háta mögött álló fintech startupról beszélünk. A bevételi források között tarthatjuk számon az egyre növekvő prémium és üzleti tagok díjait, valamint nem szabad elfeledkezni a Mastercardnál való részesedésről sem a kártyás fizetési jutalékból.

Ami az egyik legnagyobb előnyük még, az a népszerű és egyedi egészségbiztosítás és a kriptovalutaváltás lehetősége. Erősítik a bevételeiket a limit feletti készpénzfelvételek, a hétvégi váltások és a sürgős esetben történő utalások is, de a személyi kölcsönök lehetősége is (kamattal természetesen).

A stratégia sikerét jelezte az is, hogy már 2017 decemberében átlépték a fedezeti pontot, vagyis nyereségesen működtek (a fedezeti pont meghaladása azért volt fontos, ugyanis ez jelzi azt, hogy a rengeteg pénzt emésztő szolgáltatás-építési és piacszerzési szakaszt végre elhagyták, már nyereséget is bekasszírozhatnak, ha nem is jelentőset). A havi tranzakciós volumene elérte az 1,5 milliárd dollárt, ez 700 százalékos emelkedésnek felelt meg éves alapon ekkor. Igaz, ehhez 1,5 milliónyi felhasználó is társult. Ma ők leginkább a kriptopénz vásárlási szolgáltatásukban látják a sikerük titkát. A legtöbb fintech-startup hiába ér el egy kritikus tömeget, veszteséges marad utána is, és gigantikus mínuszokban vegetálnak évekig, vagyis nem sikerül haszonra fordítaniuk az innovációt (az online pénzváltó Transferwise is csak hat év után lett nyereséges).

Tavaly év végén az ügyfélbázisuk agilis növelése érdekében a már mások által bejárt utat választották (N26, Monzo stb.) és európai banki licencért folyamodtak. A céljuk az, hogy 2020-ig 10 millió ügyfelük legyen. Az új engedély lehetővé teszi már számukra, hogy „analóg” banki szolgáltatásokat is kínálhassanak: teljes folyószámlákat, fogyasztói és üzleti hiteleket. De a portfóliójukból eddig hiányzó európai betétbiztosítási védelem is jár a számláikhoz, vagyis 100 ezer euróig kártérítést kaphatnak ügyfeleik a betéteikre, ha a startup valaha csődbe menne. Európa-szerte úgy hat hónapba fog telni, mire a licenccel megszerzett új jogosultságokat a Revolut implementálni tudja. De nem állnak le, brit banklicencet is igényelni akarnak a jövőben.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Zákai Emõke

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: