Menü
44_strongproject.com.jpg
Forrás: ITB

A gyorsan változó technológiákkal és a szakemberhiánnyal is meggyűlik a bajuk a nagyvállalatok informatikai vezetőinek. A legtöbb fejfájást azonban mégis a vállalati struktúrában betöltött, átalakulóban lévő szerepük okozza.

Vegyes érzelmekkel járnak be dolgozni manapság a nagyvállalati főinformatikusok. Egyfelől örülnek, mert az elmúlt évekre jellemző, a gazdasági válság által gerjesztett beruházás visszafogási, költségcsökkentési és szervezetkarcsúsítási erőfeszítések után egy kicsit végre fellélegezhettek. Ahogy a vállalatok újra növekvő pályára álltak, a CIO-k is kicsit bőkezűbben mért büdzsékből gazdálkodhatnak, ami még akkor is könnyebbség, ha sok esetben korábban elmaradt beruházásokat is pótolni kell – állapítja meg Strausz György, a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) alelnöke, egyben a MOL infrastruktúra-üzemeltetési vezetője.

Informatika az árnyékban

Egyre több helyen ismerik fel, hogy bár látványos és gyors eredmények érhetők el például egy olyan rendszer bevezetésétől, ami egy éppen futó marketingkampányt támogat – de az igazi kérdések és nehézségek a kampány lezárulta után kerülnek elő. Hogyan fognak a kampány információ és eredményei bekerülni a vállalati rendszerekbe, miként lehet azokat mérni, számlázni, elemezni? Ilyenkor – vagy éppen valamilyen üzemzavar esetén – egyből a belső informatikához fordulnak az üzleti területek, és csodálkoznak, ha ők nem tudnak segíteni egy olyan rendszerrel, amelynek létezéséről talán még tudomásuk sem volt.

Ezzel együtt továbbra is csak olyan beruházásokhoz lehet forrásokat kapni, amelyek elősegítik az üzleti célok megvalósulását, és amelyek megtérülését a CIO precízen ki tudja mutatni. Ami viszont változott, hogy át kell értékelni az eddigi megvalósítási módszertanokat. Az üzlet egyre kevésbé tolerálja a hosszú, akár több éves projekteket, amelyek nagyszabású célokat tűznek ki és több dolgot akarnak egyszerre megváltoztatni – miközben az eredmény (vagy éppen eredménytelenség) is csak évek múltán jelentkezik. „Ilyeneket már csak azért sem lehet csinálni, mert olyan gyorsan változnak az üzleti elvárások, hogy még a legpontosabb igényspecifikáció mellett sem lesznek érvényesek az évekkel korábbi célkitűzések” – mondja Strausz György.

Az elvárás éppen ezért az, hogy a projektek minél rövidebbek, hatékonyabbak legyenek, minél gyorsabban szállítsanak üzletileg is kézzelfogható előnyöket. Több ilyen korlátozott hatókörű, gyorsan levezényelhető projektből kell összerakni egy hosszabb átalakítási folyamatot.

 

Útkeresés

Ugyanakkor nem lehet felhőtlen a CIO-k boldogsága. Szembe kell nézniük azzal, hogy hagyományos szerepkörük alapvető átalakuláson megy át. Az informatika célja (jó esetben) mindig is az volt, hogy elősegítse az üzleti célok megvalósulását, ám ennek eszközeit és módszereit hosszú időn keresztül az informatikai szervezet és annak vezetője határozta meg. Manapság viszont nem engedhetik meg maguknak a befelé fordulást, hanem az üzlet fejével gondolkodva kell a fejlesztéseken gondolkodniuk. Sőt, ahhoz is hozzá kell szokniuk – igaz, Magyarországon még csak kisebb mértékben –, hogy az informatikai döntések egy része az üzleti területeken születik.

Az átalakulás többféleképpen is nehezíti a CIO-k helyzetét. Egyrészt aláássa meglévő pozíciójukat, hiszen döntési jogköröket vonnak el tőlük. Mindeközben hagyományos szerepkörük is forgácsolódni kezdett. Míg korábban egyedüli felelősei voltak az infokommunikációs megoldásoknak, újabban megjelent a Chief Data Officer vagy a Chief Security Officer feladatköre, és még nem dőlt el mindenütt hogy ezeket a szerepeket is a CIO kapja meg, vagy legyen rájuk külön ember. Számos kérdést vet fel a transzformáció: technikai vagy üzleti tudásra van inkább szükség, egyáltalán, informatikus legyen a CIO vagy jöhet üzleti területről is? Komoly átalakulás és pozíciókeresés zajlik a CIO-k életében – vonja meg a mérleget Strausz György.

Másrészt a technológia változásai is kihívások elé állítják őket. Az informatika kommercializálódásával megváltoztak a vállalati felhasználók igényei, elvárásai is. Egyre elmosódottabb a határ a céges és a magánhasználatú eszközök és rendszerek között, és a dolgozók természetes igénye lett, hogy munkájuk során is használhassák ugyanazokat a megoldásokat, amelyeket a magánéletben megszoktak, beleértve a levelezést, a felhő alapú állománytárolást vagy a közösségi hálózatokra épülő kommunikációt. Ennek garantálásához viszont olyan módon kell átalakítani a vállalati rendszereket, amelyekre korábban még nem volt példa.

Az üzleti területekhez kerülő informatikai döntések miatt megnőtt az úgynevezett „shadow IT” létrejöttének veszélye. Az üzlet gyors megoldásokat akar, és kevésbé érdekli, hogy a piacon már elérhető megoldást a vállalati informatika esetleg még nem vizsgálta be, nem tesztelte és a támogatására sincs felkészülve. Amikor az ilyen informatikai rendszerek és megoldások nagy számban jelennek meg a vállalatnál (ahogy erre külföldön már vannak példák), az komoly veszélyeket jelenthet, és erre a CIO-knak fel kell készülniük. (A veszélyekről lásd Informatika az árnyékban című keretes írásunkat!)

A CIO-k elsődleges feladata a jövőben sokkal inkább az lesz, hogy lehetőségeket teremtsenek a kívülről megszerezhető tudások és szolgáltatások nagyvállalati rendszerekbe történő integrációjára. „Végképp elmozdulunk arról a pontról, hogy a vállalati informatika egyenlő a CIO-val, és mindent házon belül tartunk és megoldunk. Nyitni kell, és a külvilági rendszerekkel való integrációt kell majd a főinformatikusnak irányítania, amolyan karmesterként” – figyelmeztet Strausz György.

 

Kinek az igénye?

Az elmúlt sanyarú évek az informatikai szállítókat is komoly kihívások elé állították, de ettől még a korábban gyümölcsözően működő kapcsolatok továbbra is jól működnek. Ezzel együtt megfigyelhető, hogy a hét szűk esztendő után, a relatív pénzbőség idején a szállítók igyekeznek minél több megrendelésre, ügyfélre szert tenni, minél több projektet bevállalni. Ennek következményeként a szállítók nem mindig felkészültek a feladatok elvégzésére. „Néha olyan érzésünk van, mintha az üzlet megszerzése lenne az elsődleges célkitűzés, és a minőségi munkavégzés háttérbe szorulna” – fogalmazza meg kritikáját Strausz György. Még mindig tapasztalható az a hozzáállás is, hogy egy-egy ajánlatot nem az ügyfél igényeire alapoznak, hanem saját megoldás-portfóliójukból indulnak ki: azt kínálják, amijük éppen van, és nem azt, amire az ügyfélnek igazán szüksége lenne.

Magyar trendek

IoT, nagy adat, számítási felhő, adatelemzés – ha egy kis késéssel is, de Magyarországon is ezek a technológiák fogják a közeljövőben meghatározni az informatika működését. Az már természetesen erősen szektorspecifikus, hogy melyiket hol és milyen mértékig hasznosítják. Pénzügyi vagy banki környezetben sokkal nehezebben szánják rá magukat a felhőszolgáltatások használatára és ezzel a kockázatok vállalására, mint mondjuk az FMCG-szektorban, ahol éppen a nyitottság biztosítja azt, hogy minél hatékonyabban tudjanak kapcsolatba kerülni a fogyasztókkal.

A VISZ alelnöke hozzáteszi: erősen árnyalja a fentieket, hogy az infokommunikációs iparban érdekelt cégeknek komoly nehézségeket okoz a jó szakemberek hiánya. Így nem egyszer előfordul, hogy a szállító csak akkor kezd a szükséges emberi erőforrások után kutatni, amikor elnyert egy projektet – és gyakran futnak bele abba, hogy bizonyos kompetenciák gyakorlatilag elérhetetlenek a magyar piacon.

De ugyanezzel a gonddal minden CIO-nak is szembe kell néznie. Nem csak az informatikai cégek, hanem az informatikát csak kiegészítő tevékenységként űző piaci vállalatok is nehezen találnak jó munkaerőt. Problémát okoz már a meglévő szakembergárda fluktuációja és az emiatt kieső tudás pótlása is, de ennél is nehezebb dolga van a vezetőknek, ha egy új technológiával kapcsolatos tudást szeretnének bevonni a cégbe. A munkaerőért folyó közdelemben már a beszállítók is versenytársai lesznek a nagy cégeknek – világít rá a fonák helyzetre a VISZ alelnöke. A nagy kereslet folyamatosan nyomja fel a fizetéseket, ami a cégek belső szervezetében is feszültségeket okoz – már ha egyáltalán találnak olyat, akit keresnek.

 

Uniós forrásból

Az idén már tapasztalható pénzbőséghez hozzájárulhatnak az egyre nagyobb számban megnyíló uniós pályázatok is. Ezek azonban nem egyformán érintik a VISZ tagjait, mutat rá Strausz György. A multinacionális cégek fejlesztéseihez releváns mértékben nem járulnak hozzá a pályázati források. Ellenben a nagy állami cégeknél és szervezeteknél annál fontosabbak lesznek az uniós támogatások és az azokból megvalósuló fejlesztések.

Mivel lenne elégedett egy év múlva egy magyar CIO? Strausz György szerint leginkább az járulna hozzá a jó közérzetükhöz, ha az informatikai szervezetek stabilizálódni tudnának, ha véget érne – vagy legalábbis a végéhez közeledne – a CIO-k cégen belüli út- és helykeresése. Abban ő is biztos, hogy egy év alatt ennek nem jutnak a végére, de már az is jó lenne, ha érezhetően kifelé mennének az alagútból – fogalmaz.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1903 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kenczler Mihály

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4538 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lexmark Magyarország Kft.

A legkeresettebb cégek: