Menü
54_niemanreports.org.jpg
Forrás: ITB

Május elején zajlott az F8, a Facebook fejlesztői konferenciája, ahol az idén kissé megtépázott közösségi médiás cég legfontosabb újdonságait jelentette be Mark Zuckerberg. A Cambridge Analytica-botrány után a nagy durranások helyett inkább az érettebb, főként a vállalatok számára ma kötelező tartalomalapú befolyásmarketinges megoldásokon, egyben a közösségi média platform új fejlesztési irányain volt a hangsúly.

Mark Zuckerberg már a folyamatos adatvédelmi megszorításokról, a választási zavargásokról is nyíltan beszélt, sőt a Facebookon terjedő tömeges hamis hírek jelenségére is felhívta a figyelmet. „Mindannyian azért vagyunk itt, mert optimisták vagyunk a jövőt illetően, mert bár valódi kihívásokkal kell szembenéznünk, meg kell tartanunk az optimizmus érzését is. Az idén megtanultam, hogy szélesebb körben kell felelősséget vállalnom” – mondta a vezérigazgató. Ennek a következménye lehet az, hogy a felhasználók már az oldalra vonatkozó személyes történetüket is törölhetik (végre), erősebbé téve az adatvédelmüket (mellékesen ezzel el is veszítik a személyre szabott eddigi dolgaikat).

 

Visszább fogták a lovakat

A San Joséban, a munka ünnepén tartott fejlesztői konferencián tanúi lehettünk annak, hogy a Facebook mindig és mindent túlél, főnixként tud hamvaiból feltámadni, és nem menekülhet előle se magánszemély, se vállalat, legyen az nagy vagy kicsi. Érdekes volt, ahogy minden egyes újdonság bejelentésekor külön kiemelték, hogy az új megoldásnak milyen adatvédelmi vonatkozásai és következményei lehetnek. Ezzel tulajdonképpen, ha komolyan gondolják a belső megújulást és önkritikát, akkor maguknak tettek keresztbe. Hiszen azokra az adatbázis értékű információk törlésére adnak így jogot, melyeket eddig különféle partnereik használtak fel, hogy célzott hirdetéseket jelenítsenek meg a közösségi médiás oldal felhasználói számára. Azért láthatólag ennek nagyon is tudatában volt Mark Zuckerberg, hiszen kijelentette: a hírfolyam ennek következtében már kevésbé lesz jó, de be kellett látnia, hogy a felhasználóknak a botrány után szükségük van erre, ő pedig tiszteletben tartja az óhajukat.

 

Panem et circenses, vagyis kenyeret és cirkuszt

A Facebook láthatólag mindent megtett, hogy visszacsábítsa azokat a felhasználóit, akik az adatvédelmi botrány következtében már azt fontolgatták, hogy végleg elhagyják a közösségi médiás felületet. Igaz, nincs nagyon hova menekülniük, a piacvezető cég az elmúlt 10 évben gondoskodott arról, hogy minden ellenlábasa lekerüljön a porondról. Nem véletlen, hogy két olyan, jövőkutatók által ma kedvenc nóvum bemutatásával rukkoltak elő, melyek elhitetik a csalódott közösségi médiáskodókkal, hogy a Facebook megbánta bűneit és titokban (minden suttyomban terjedő konspirációs teória ellenére, hogy a CA-botrány csak az évszázad marketingakciója volt valójában) forradalmat tervezett a kulisszák mögött a kibővített és a virtuális valóságos újdondász friss megoldásaival.

Való igaz, hogy az F8 első napján bemutatott és meg is vásárolható Oculus Go nevezetű VR-headset mindent vitt (ez a Rift kortárs változata), hiszen általa mostantól vezeték nélkül élvezheti mindenki a virtuális valóság örömeit. Az olcsó szemüveg egy új üzleti szegmenset is jelent, ez a megoldás már ténylegesen immerzív VR-élményt jelentő, komoly eszköznek tűnik. Nem kell sem a lencsék elé helyezendő okostelefon, sem számítógép, sőt kábel sem, teljesen önálló eszközként kezelhető és külső fejlesztők tudnak rá tartalmakat gyártani. Ezt bizonyítandó már május elején kiderült, hogy több mint 1000 alkalmazással és játékkal halmozták el az ilyen élményekre kiéhezett publikumot. Mellesleg ez a „találmány” új platformot és hirdetési felületet is nyújt a jövőkutatás kortárs megvalósításában hirdetni merő tartalommarketinges ügynökségeknek, bevállalós jövőcégeknek és médiumoknak. Hogy a lúd kövér is legyen, már 23 országban lehet elérni a VR-szemüveget (de mint mindig, most is kimaradtunk a jóból).

 

Közelebb egymáshoz

A hazánkban sokak által lenézett kibővített valóság is bekerül végre Zuckerbergék fegyverei közé, hiszen a nép ópiumának, a Messengernek az alapvető eszközévé fog válni. Kezdetben ugyan csak fokozatosan vezetik be (tulajdonképpen a Snapchatet másolva), ugyanis a kibővített valóság első körben szűrőként türemkedik be a kommunikációs platformba, ajándékként az új, letisztult és átlátható dizájn mellé, majd csak ezután kerül sorra a komolyabb bevetése 2018 második felének folyamán. Az AR Camera effektek viszont hiába tűnnek ma még csupán játéknak, melyek a felhasználóknak szórakoztatást nyújtanak, a cégeknek új üzleti és marketing lehetőségek garmadáját ígéri – már most is. Persze Zuckerberg mindezeket a nóvumokat úgy harangozta be, hogy nekik csak az a feladatuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket.

 

Látható, hogy az adatvédelmi fiaskó óvatosabbá tette a céget, a cél most az, hogy a felhasználók a sok színes és szagos meglepetéstől végre ismét biztonságban érezzék magukat. Mellékesen ide tartozik a konferencia nagy meglepetése, a Tinderhez hasonlatos párkereső szolgáltatás belengetése is, amely a hosszú távú kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul, de itt is a magánélet és a biztonság lebeg a Facebook alapítói szeme előtt. Szerencsére ezért csak olyan embereket ajánl majd az applikáció, akik nem a barátaink. De ez már egy új történet, ami külön cikket érdemelne.

 

Az információ korának vége

Úgy is lehet fogalmazni, mint ahogy Gloria Origgi egy tanulmányában kifejtette: ma már nem elég csupán az alapvető információ egy-egy termékről (még ha izgalmas is technológiailag), azt hitelessé is kell tenni a felhasználóink és vásárlóink számára (a B2C vagy B2B megoldásokban is). Különösnek tűnhet ez az információ dömping, avagy a hamis és félrevezető hírek korában. Minél többet akarunk bemutatni egy-egy márkáról vagy termékről, annál többet kell annak a hitelességére, megbízhatóságának bizonyítására költenünk. Egyfajta paradigmaváltás tanúi lehetünk, minden információt értékelni kell a potenciális fogyasztójának (illetve tulajdonképpen nekünk a gyártó cégnek előemészteni, hogy hitelesnek higgyék azt), előszűrni, okosan értékelni, összehasonlítani más termékekhez mérve és kommentálni azt a márkához hű fogyasztókkal, mindig hitelesen, hogy továbbra is bízzanak benne.

Nem mindenkinek megy ugyanis annyira könnyedén a megtérés és a márka újrapozicionálása, mint Mark Zuckerbergnek. A közösségi média uralmának korában a kollektív intelligenciának hitt tömegek véleménye bármely vállalatot könnyedén összeroppanthat és kitaszíthat a már jól bejáratott piacáról egy-egy botlása vagy téves információk mantrázása alapján, helyezkedjen bárhol is a rangsorban. A Facebookot ért amerikai választási befolyásolás is erre épült: ha sokan mondják ugyanazt egy termékről vagy személyről, azt egy idő után kánonnak fogadja el a közösség, akár igaz, akár hamis. Mondhatni a közösségi média előnye éppen az, ami a hátránya is egyben, ezért folyamatosan kell figyelnie minden cégnek arra, mit mondanak vagy állítanak róla egy-egy kampánya során a hivatásos véleményvezérek. Másképpen szólva az információ korának vége, ma a reputáció idejébe kerülünk át szép lassan. (Nyilván nem véletlen ez a lapos föld korában, amikor a klímaváltozást sem fogadja el Donald Trump, hiába bizonyítják azt neki). A reputation szó angolul hírnevet, ismertséget (ami ugye lehet kétes is) jelent, de egyben megjelenést és küllemet is (latinul sokkal árnyaltabb kifejezések is kapcsolódnak hozzá). Ma már mindenki a befolyásmarketing eszközeit használja tőlünk nyugatabbra, illetve ide kapcsolódik a „minden munkatárs a céges márka nagykövete” jelenség elterjedése is. Senki sem akar kétes vagy rossz hírnevet magának a piacon, de ezt manapság elég nehéz elkerülni.

 

A befolyásmarketing kötelező

Ugyan vélhetőleg az olvasók azt gondolják, könnyű helyzetben van a Facebook, hiszen övék az a platform, melyen más cégnek keményen meg kell dolgoznia azért, hogy márkáját megkedveltesse és megszerettesse, mikro/makro vagy mega influenszerek bevonásával, mert ugye a befolyásmarketing aranykorában élünk. Ma már egyetlen cég sem hagyhatja ki ezt a varázsfegyvert (még a KKV-k sem), saját hitelességük és leendő vagy aktuális piacvezető pozíciójuk múlhat rajta. Igaz, szomorú tény, hogy sajnos nem igazán látni még, hogy fokozódna a magyar marketingesek influenszer-éhsége. Még mindig sok vállalat van, ahol a marketingkommunikációs osztály a „reach”, avagy a nagy elérés bűvkörében él, a járt utat nem hajlandó járatlanra cserélni. Miközben pedig tény, hogy a növekvő hagyományos elérés csökkenő elköteleződéssel jár. Viszont az is tény, hogy komoly, szakmai véleményvezéreket nehéz a magyar ugaron fellelni, akik elismertségük révén nagyobb közönséget tudnának toborozni. Érdemes tehát kicsiben kezdeni és olyan mikro és makro influenszereket bevonni a céges digitális közösségi médiás kommunikációba, akik könnyedén párosíthatók a márkánkhoz valamilyen módon.

Nem titok, hogy ma a videós üzenetek érnek a legjobban célba a negyvenes generáció alatt (akik tévét már ritkán néznek), őket a legkönnyebben a vloggereken keresztül lehet megszólítani. Ezekből a videós véleményvezérekből Dunát lehetne rekeszteni. A műfaj annyira népszerű, hogy egy neves Apple-forgalmazó vezetője is ezt a pályát választotta, és ma az elektromos gépjárművek lelkes és sikeres evangélistájává vált. Nem szabad elfeledkezni az Instagramról vagy a Snapchatről sem, ezekkel a jövendőbeli vásárlóinkat érhetjük el, itt sajnos sokszor erőszakot kell tenni a céges brand bemutatásával. Az új generáció sajnos más nyelvet beszél már ezeken a vizualitással erősen terhelt felületeken, de szerencsére könnyen találni olcsó és hatékony influenszert a köreikben. Ugyan sokan azt tarják, hogy a befolyásmarketing csak rövid távon lehet sikeres, de ha jól választunk véleményvezért, akkor az tényleg a márkánk „hús és vér” arcává tud válni.

A magyar felhozatalt idomítani kell egy kicsinykét az elején, de ha jól dolgozunk velük együtt, és megfelelő módon tervezzük a közösségi médiás felbukkanásukat, mint cégünk arculati elemeit, akkor az együttműködés nemcsak a márkaismertség növelésére, de a jó benyomás és piaci értékünk erősítésére is válik.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Poór Károly

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4834 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: