Menü
44_siliconvalley_blogart.jpg
Forrás: ITB

Hazánk a startupok nemzete, mégis sokan hiányolják a Szilícium-völgyhöz hasonló nemzeti olvasztótégelyt, ahol egymást gerjesztve tudnának folyamatos innovációs ötleteket kovácsolni a friss vállalkozások. Vajon mi hiányzik itthon az ICT-keltető kialakításához? Egy erős egyetem vagy a startup kezdeményezéseket felvállaló és támogató városi infrastruktúra?

Amerika már történelme okán is különösen alkalmas hely az inkubátorok számára, köszönhetően liberális bevándorláspolitikájának, és annak, hogy nagy figyelmet szentelnek a kutatás-fejlesztés fellendítésére (úgymint ösztöndíjak, támogatások). A világ minden pontjáról érkeztek és érkeznek „a lehetőségek hazájába” a kreatív elmék és kutatók, hogy új termékekkel lépjenek a világpiacra.

Sokan vizsgálták már, miért nem jött még létre az USA-n kívül is hasonló Szilícium-völgy, ezt pedig az amerikai mentalitással (a kockázatvállalással és a „vadnyugati” szemlélettel) magyarázzák, ami hiányozik az európai kultúrából (a konzervativizmus reneszánszát éljük napjaikban). Ugyan vannak az EU-ban is hasonszőrű inkubátor kísérletek, de az amerikaiak 60 éves előnyét nehéz behozni. Az egy helyen tömörülő potenciális befektetők és kreatív elmék koncentrált jelenléte nehezen kivitelezhető a vén Európában. Másrészt az amerikai egyetemi oktatás is eleve a rapid megoldások kivitelezésére készteti az ICT-iparba komolyan beszállni igyekvő hallgatóit. Jelenleg hazánkban és az unióban is csak tech hubokról beszélhetünk, a technológiai komplexumoktól még messze vagyunk, a fiatal titánok is inkább emigrálnak, ha sikerre akarják vinni startupjaikat.

 

A Szilícium-völgy titkának nyomában

A völgy kezdete a legendák ködébe veszik – vannak, akik 1891-től, a Stanford Egyetem megnyitásától számítják a sikersztori kezdetét, amikor az elektromosság K+F központjává vált. Mások 1938-ra, a Hewlett-Packard cég megalakulásának időpontjára datálják. Valójában a hely 1957 óta, a Fairchild félvezetőcég alapítása óta lett világszerte ismert, hiszen mindenki odament lemásolni a sikert. Persze a kortárs generáció valószínűleg inkább a Yahoo 1994-es alapításához köti a hely népszerűségét.

Sokak számára meglepő lehet, hogy a Szilícium-völgy valójában csak az USA harmadik ICT-központja (Washington és New York után) a több mint negyedmilliónyi munkahelyével, persze nem számítják a statisztikákba a San Francisco-öbölben dolgozó félmilliónyi infomunkást.

Tulajdonképpen a nagy titok nem rejlik másban, mint az információ megtartásának a hiányában. Mivel a völgyben hemzsegnek a kreatív elmék és tudósok, ha egy ötlet befuccsol egy startupban, a megfelelő házalással bármely befektetőnek tovább lehet adni gyorsan, és mivel minden egy helyen van, ez könnyen kivitelezhető. Ha valaki veszít egy projekten, de okosan menedzseli magát (mint a tévésorozatban), akkor ugyanazzal az ötlettel egy másik angyalcsinálónál akár még nyerhet is. Vagyis minden, ICT jövőnket megváltó találmány megvalósulhat előbb vagy utóbb, mert a valóban életképes ötletek végül a megfelelő helyen kötnek ki. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy itt semmilyen korlátja nincs az információáramlásának, miközben ez még a fejlett gazdaságokban is a költségek több mint 50 százalékát teszi ki (ipari kémkedés, kutatás és fejlesztés, és társai).

 

Magyar lehetőségek

Hazánkban csupán a GPD 1,4 százalékát fordítják K+F tevékenységekre, ez jóval alatta marad az EU-s 2 százalékos átlagnak (körülbelül 500 milliárd forintot jelent). 2020-ra 1,8 százalékra szeretnék emelni – biztató tény, hogy e cél megvalósításához már több mint 42 milliárdnyi forrást sikerült elnyerniük a magyar vállalkozásoknak és intézményeknek az Európai Unió „Horizont 2020” fejlesztési és innovációs programjának keretében. Sajnos a programban csak a 19. helyen áll Magyarország, és a források 34 százaléka kerül a cégekhez, 33 százaléka a felsőoktatási intézményeknél, míg 26 százaléka a kutatóintézeteknél landol.

A Szilícium-völgy helyi klónozása viszont vélhetőleg termékenyen hatna országunk fejlődésére. Hazánkban is voltak és vannak kísérletek eme műhely lemásolására, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk röviden néhányat.

 

A legendás, elfeledett hetvenes évek

Sokan nem tudják, de a vasfüggöny mögött a magyar számítástechnika aranykorát élte az 1970-es, 80-as években – akár informatikai nagyhatalommá is válhatott volna, persze az akkori lehetőségek keretén belül, vagyis a KGST piacán. A történet a hatvanas években kezdődött, a SZÁMOK alapításakor, amikor a számítástechnikát már nem csupán burzsoá áltudománynak tartották, hanem felismerték benne a hidegháborús és gazdasági potenciált. Az informatikai fejlesztés a „kínai mintát” követte: mivel saját fejlesztésekre nem volt idő, lemásolták az akkor trendi IBM gépeinek architektúráját, meglehetősen nagy sikerrel. A hardverhez szoftverek is kellettek, ezek fejlesztésére pedig kapóra jött a magas színvonalú reál oktatás, és a KGST korlátlan piacán taroltak a magyar szoftverek (SZTAKI, SZKI, Számalk, KFKI, Videoton).

 

Magyar vidéki IT-központok

Jelenleg is léteznek magyar „mini” Szilícium-völgyes kísérletek. Ilyen például a szegedi 70 milliárdos ELI lézerközpont projekt, amihez egy 70 hektáros innovációs park is tartozik. Jelenleg ez Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje. A fejlesztéshez nemcsak uniós támogatásra, de Csehország és Románia szoros együttműködésére is szükség volt. A beruházás ugyanis három helyszínen (Szegeden, Prágában és Bukarestben) valósul meg, világszínvonalú kutatási környezetet teremtve a tudósoknak.

Nem szabad elfeledkezni a debreceni startup ökoszisztémáról sem, itt a helyi egyetem vezetésével pezsgő ICT-kultúra alakult ki öt-hat éve. A Debrecen HUB egy közösségi munkatérből vált mára izmos tudásközponttá. Sőt, egyre több finanszírozással foglalkozó cég is megjelent a városban, valamint van már debreceni inkubátorház is (SeedStar).

A legfiatalabb generáció pedig a Balaton partján szeretne egy startup központot létrehozni. A Virgo Balatonfüredet szemelte ki erre a célra, ahol beindították technológiai inkubátor projektjüket, melyet már az EU is támogat, meghonosítva a balatoni felvidéken is a startup kultúrát.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4700 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: