Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


26_1n.jpg
Forrás: ITB

Egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként olcsón felépíthető és üzemeltethető, minden eddiginél hatékonyabb adatközpont prototípusát építette meg és kezdte el üzemeltetni egy magyar középvállalkozás.

Öt, vegyesen akadémiai és versenypiaci konzorciumi tag négy európai országból, 3,1 millió euró közvetlen brüsszeli támogatás a Horizont 2020 forrásokból, alig egy éves fejlesztés és egy magyar középvállalat, mint konzorciumvezető – számos szempontból is különleges volt az a projekt, amely a magyar H1 Systems irányításával jutott el fontos mérföldkövéhez idén február 7-én. Ekkor adták át az együttműködés keretében megtervezett és felépített kísérleti adatközpontot, a Boden Type DC One-t.

 

Tapasztalatok két oldalról

A konzorciumot már az összetétele is különlegessé teszi, mondja Németh Mihály, a H1 Systems ügyvezető igazgatója, hiszen vegyesen vesznek benne részt piaci szereplők és a tudományos élet képviselői. Az előbbiek közé a H1 Systemsen kívül a brit EcoCooling tartozik, amely innovatív hűtési megoldásairól ismert, és amellyel a magyar cégnek már korábbról is volt szakmai kapcsolata. Az akadémiai oldalról sikerült megnyerni a leginkább alkalmazott kutatásairól ismert német Fraunhofer Institute egyik intézményét, az IOSB-t, illetve a Luleai Egyetem mellett működő RISE kutatóközpontot. Az ötödik konzorciumi tag pedig az észak-svédországi Boden városának kereskedelemfejlesztési ügynöksége, a Boden Business Agency. A konzorcium létrehozásában nagy segítségére volt a H1 Systemsnek a magyar, IT és telco területen dolgozó BizBarn nemzetközi üzletfejlesztő cég, amely a bodeni önkormányzattal is kapcsolatban áll. (A helyszínválasztásról bővebben Miért éppen Boden? című keretes írásunkban olvashatnak.)

„A pályázat elbírálói pluszként értékelték, hogy esetünkben iparikutatói együttműködésről van szó, ugyanis az EU-ban is egyre fontosabbá válik, hogy a K+F projektek eredményeképpen piaci hasznosításra érett megoldások szülessenek. Az esetünkben mi is és az EcoCooling is abban érdekelt, hogy a projekt eredményeit minél hamarabb fel tudjuk használni üzleti tevékenységünkben, miközben a többiek biztosítják a tudományos, elméleti hátteret” – magyarázza Németh Mihály a sikeres pályázat egyik titkát.

Az adatközpont jövője, a jövő adatközpontja

Számítások szerint az adatközpontok építése 2025-re már 57 milliárd dolláros üzlet lesz – írja az adatközpontok jövőjéről szóló elemzésében a CB Insights. A helyszínek kiválasztásában több szempont is közrejátszik. Az egyik az olcsó, és lehetőleg megújuló forrásból származó energia elérhetősége, és külön előny, ha ehhez hűvös (hideg) klíma is társul – pont ez a kombináció teszi olyan népszerűvé Észak-Svédországot és az északi régiót általában. Lényeges, hogy bőséggel álljon rendelkezésre átviteli kapacitás.

Ami a méretet illeti, két irányba fejlődnek az adatközpontok. Egyrészt a nagy központok egyre nagyobbak lesznek: már nem ritkaság a több százezer négyzetméteres alapterület sem. Másrészt az IoT-eszközök szaporodása miatt mind nagyobb lesz az igény az adatgyűjtés helyéhez közeli, kicsi, rugalmasan alakítható adatközpontokra (mint amilyen például a Boden Type DC One).

Az adatközpontok ökológiai lábnyomát is igyekeznek csökkenteni, mivel különböző számítások szerint a világ villamosenergia-felhasználásának 2-5 százalékáért ezek a létesítmények felelnek. A csökkentés egyik eleme a megújuló energia már említett előtérbe helyezése, egy másik pedig a hatékonyabb hűtési megoldások kutatása.

 

Átgondoltan, így olcsón

A konzorcium tagjai vállalták, hogy egy minden eddiginél energiahatékonyabban működő, ugyanakkor gyorsan és olcsón felépíthető, valamint üzemeltethető, maximálisan környezetbarát adatközpontot létesítenek. A koncepció lényege éppen az, hogy holisztikus megközelítést alkalmaztak – mintha csak pontról pontra meg akarták volna valósítani a CB Insights elemzését a jövő adatközpontjairól (lásd keretes írásunkat). „A tervezésnek már része volt a helyszín kiválasztása, és előre átgondoltuk az egészet, az épületet, az építkezést, a hűtést és minden mást” – mondja Németh Mihály.

Már az építkezés során igyekeztek mindent a lehető legegyszerűbben és a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva megoldani. Ennek megfelelően a Boden Type DC One a helyi építészeti hagyományokat követi (ha rosszmájúak akarnánk lenni, kívülről első pillantásra nem sokban különbözik a környékbeli farmok gazdasági épületeitől). Helyi anyagokból, helyi technikával, helyi vállalkozók kivitelezésében épült – a váza és a tetőszerkezete például fából van, nincs álpadló és álmennyezet sem.

„Az épület fél év alatt lett kész, de a mostani tapasztalatok birtokában máshol már 3-4 hónap alatt fel lehetne húzni, akár más, a helyi építészetre jellemző anyagokból. Egy ilyen adatközpont beruházási költsége csak 20 százalék, működtetési költsége pedig 30 százaléka egy hagyományos adatközponténak” – említ további előnyöket Barna Balázs, a BizBarn tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

Kimondottan hasznos volt, hogy helyi céget bíztak meg a kivitelezéssel, mert ők hozták a helyi viszonyok között fontos szaktudást. Ilyen például, hogy az épület körül, a telken elég helyet kell hagyni arra, hogy valahova félretolják az egész télen csak gyűlő havat, vagy hogy a vízvezetéket nem elég 60 centiméter mélyen elvezetni, le kell ásni három méterre – mesélnek a gyakorlati tapasztalatokról és az építkezés során tapasztalt kihívásokról Varga Róbert és Papp Szabolcs projektmenedzserek, akik a helyszíni építkezés megszervezéséért és irányításáért feleltek a H1 Systems részéről.

 

Elég a levegő

Az energiahatékony működésben központi szerepet kap az EcoCooling innovatív hűtési megoldása. Az észak-svéd klímának köszönhetően a szervertermek hűtése az év nagy részében megoldható a szabad levegővel. A berendezések az épület egyik oldalán beszívják (és szűrik) a kinti levegőt, majd ahhoz a hőmérséklettől függően több-kevesebb benti, meleg levegőt kevernek. Ezt átfújják a szervereken, a felmelegedett levegő pedig az automatikusan nyíló-záródó tetőablakokon keresztül távozik.

Az EcoCooling újdonsága az is, hogy a processzorok nem csupán a szerverek saját ventilátorainak fordulatszámát szabályozzák, hanem a terem központi hűtését is vezérlik. Ennek eredményeképpen hatékonyabban tartható az alacsony hőmérséklet. A szabad levegős hűtés és a megbízható áramellátás lehetővé teszi, hogy az adatközpontban nem kell a környezetre káros hűtőközeget használni, valamint nincs szükség dízelgenerátorokra és szünetmentes tápegységekre sem.

Mindezen újításoktól a konzorcium tagjai azt várják (és ezt vállalták a pályázatban is), hogy az adatközpont hatékonysági mutatója alacsonyabb lesz az 1,1 PUE-értéknél. A PUE az informatikai eszközök által felhasznált áram és a központ teljes áramfogyasztásának hányadosa; minél jobban közelít az 1-hez, annál kevesebb energia megy veszendőbe. (A jelenlegi, a mérsékelt éghajlatokon működő adatközpontok PUE-ja általában 1,6-1,8 körül alakul.)

Miért éppen Boden?

Számos oka van annak, hogy a H1 Systems Boden városát választotta kísérleti adatközpontjának felépítéséhez. A környék ugyanis nemcsak természeti adottságai, hanem a helyi gazdasági ösztönzők miatt is tankönyvbe illően ideális helyszíne az adatközpont-beruházásoknak – nem véletlenül itt (Luleában) épült fel a Facebook egyik mega-adatközpontja.

Az észak-svédországi településen télen a hőmérséklet nyáron is ritkán emelkedik 25 fok fölé. Nincs gond az energiával sem: a környéken több mint 2500 megawattnyi szabad és megújuló (vízerőműből származó) villamos energia érhető el. Az áram ráadásul olcsó is – nagyjából 3-5 eurocent/kWh –, köszönhetően annak is, hogy az áfa mellett csak jelképes adó terheli az adatközpontok áramfelhasználását. A tartomány jól ellátott tenger alatti és szárazföldi üvegszálas összeköttetéssel is.

„Mindehhez járul hozzá az is, hogy a bodeni önkormányzat kiváló, akár Magyarország számára is példaként szolgáló stratégiával igyekszik a településre vonzani az adatközpontokat” – teszi hozzá Barna Balázs, a BizBarn nemzetközi üzletfejlesztő cég ügyvezetője. Megteremtik az infrastrukturális alapokat, amelynek köszönhetően mára már négy országból tíz beruházás valósult meg Bodenben, mondta büszkén a megnyitón a város polgármestere, Claes Nordmark.

Ezen túlmenően teljes digitális ökoszisztémát építenek az adatközpontok köré. A helyi üzleti parkba sikerült már becsábítani két játékfejlesztő céget és egy filmstúdiót is, amelyek mindegyike potenciális ügyfele lehet a létrejövő adatközpontoknak. A szellemi utánpótlást hackatonok szervezésével és kutatás-fejlesztési tevékenységek csábításával erősítik.

 

Most jön a java

Az adatközpont megnyitásával azonban csak az a projekt első fázisa zárult le. A következő két évben tesztüzemben fog működni a Boden Type DC One. Ennek során lesz nagyobb szerepe a konzorcium két akadémiai szereplőjének. A RISE az energiahatékonyság pontos mérését lehetővé tévő szenzorok rendszerét és a hozzá kapcsolódó hátteret teremti meg. A Fraunhofer IOSB ezzel párhuzamos az informatikai terhelést tervezi meg és tartja szemmel.

„Ez szintén lényeges eleme az adatközpont működésének, hiszen ma egy szerver általában teljesítményének 20 százalékát használja ki. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogyan tudjuk az IT-kapacitást úgy alakítani, hogy mindig optimális legyen a terhelés, és így egységnyi számítási kapacitásra a lehető legkisebb energiamennyiséget használjuk fel” – vázolta a jövő néhány irányát Barna Balázs.

Az első eredmények mindenesetre biztatóak. A szintetikus terhelést futtató szerverekkel az adatközpont PUE-ja 1,02-1,03, tehát kiugróan jó volt. A következő két év a folyamatos kísérletezés jegyében zajlik majd, hogy a későbbiekben minden körülmények között biztosítani tudják az optimális működést. Kidolgoznak és folyamatosan finomítanak egy szimulációs modellt is, amellyel a környezeti jellemzők és várható terhelés ismeretében kiszámíthatóvá válik egy tervezett adatközpont energiahatékonysága.

Magának a központnak a menedzsmentjét továbbra is a H1 Systems végzi majd – Budapestről. A Boden Type DC One egy további előnye, hogy csak minimális helyszíni jelenlétet igényel, ezzel is csökkentve a működési költségeket. „Komoly tapasztalatokkal gazdagodtunk a projekt során, hiszen ez volt az első közvetlen brüsszeli finanszírozású projektünk, és egyből konzorciumvezetők is lettünk. De arra is rájöttünk, hogy egyáltalán nem kell szerénykednünk. A közös munkába adott tudásunk, legyen szó projektmenedzsmentről vagy éppen szakmai kérdésekről ebben a nemzetközi környezetben is abszolút megállta a helyét” – tette hozzá végül Németh Mihály.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2051 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Grace Gerald

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4901 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Inviitech

A legkeresettebb cégek: