Menü
16_theinstitute.ieee.org.jpg
Forrás: ITB

Digitális városi megoldásokat csak úgy érdemes kiépíteni, ha azok a meglévő és a jövőbeni fejlesztéseket is egységes rendszerben integrálják. A sikerhez viszont az is kell, hogy a cél ne a technológia, hanem a közösség igényeinek megvalósítása legyen.

Tetszik vagy nem tetszik, nemcsak vállalatok, hanem városok, kisebb régiók is versenyeznek egymással. Sikerük sokszor azon múlik, mennyire képesek kiaknázni egy-egy új innovációs hullámot – és mennyire képesek váltani, ha a korábbi innováció kifullad, és újabb veszi át a helyét. Mindenki ismeri Detroit példáját, amelyet a 20. század első felében az autóipar felfutása tett naggyá, hogy aztán száz évvel később az (amerikai) autóipar hanyatlása döntsön a csődbe, mivel nem fejlesztett ki idejében egy új növekedést generáló képességet. A mostani innovációs hullámot az infokommunikáció jelenti; ha egy város nem fordít kellő figyelmet rá, ha nem használja ki a lehetőségeit, hátrányba kerül a digitálisan érettebb városokkal szemben – amely szemlélet szerencsésen tükröződik a kormányzat Digitális Jólét programjában is.

 

Egységben gondolkodva

Ez a felismerés – no meg, hogy ez a legkönnyebben megtérülő városfejlesztési lehetőség – tette oly népszerűvé a digitálisváros-koncepciókat és az azokhoz kapcsolódó fejlesztéseket a döntéshozók szemében. A tervek kidolgozása során azonban bizonyos szempontokat nem szabad szem elől téveszteni. Az egyik legfontosabb, hogy a mégoly fejlett, „szexi” technológia is legfeljebb eszköz lehet, nem pedig cél. A középpontba az embert kell állítani, a helyiek számára fontos fejlesztéseket kell megvalósítani, hogy természeti és gazdasági értelemben is komfortos környezet jöhessen létre a lakosság és a vállalkozások számára.

Egy jó digitális városi koncepció több lábon áll. Találkozik benne a technológiai innováció, a versenyképesség növelése, a fenntarthatóság és az emberközpontú városvezetés. A végeredményként létrejövő, jól kiépült infokommunikációs infrastruktúra, a széles körben elérhető digitális szolgáltatások, valamint a lakosság magas szintű digitális kompetenciái növelik a város vonzerejét mind a betelepülni kívánó magánszemélyek, mind a kívülről érkező befektetők szemében.

A fejlesztések sikerességének, a hosszú távú megtérülésnek egyik elengedhetetlen feltétele a koncepcionális szemlélet. A jó digitális város ugyanis alap- és rendszerszinten is egységes koncepcióra épül, amelynek látszólag egymástól távol eső elemei is kiegészítik, támogatják egymást. Ha egy város hosszú távon is profitálni akar az infokommunikációs megoldásokra épülő szolgáltatásokból, és szem előtt tartja, hogy a fejlesztések fenntarthatóan működjenek, komplex digitálisváros-koncepcióra van szükség. Sok magyar városban van már valamilyen intelligens közösségi közlekedési megoldás, működnek kamerarendszerek, wifi-hotspotok, vagy városkártyák. Ezek az elemek azonban jellemzően elkülönülnek. Hosszú távon viszont a digitális város csak úgy lehet életképes, ha elemei összehangoltan működnek.

 

Összeálló részletek

Az összehangoltság, az integráció megvalósítása azonban nem is olyan könnyű. Ha egy város először csak az alaprendszert fejleszti, a projekt sokáig úgy nyeli a pénzt, hogy nincs a városvezetés és a lakosság számára is kézzelfogható előnye. Ha teljes csomagot vásárol, abban számos olyan elem is lehet, amelyre nincs szüksége (az árról nem is beszélve). Ha pedig külön-külön fejlesztik a részrendszereket, a későbbiekben az integráció válhat csaknem lehetetlenné.

Tessék választani!

A T-Systems Magyarország az alaprendszeren és az e-önkormányzati rendszereken kívül egy közel két tucat elemből álló szolgáltatásportfóliót is kínál a digitális városok témakörében. Ezek között megtalálható a közösségi közlekedés támogatása, az intelligens kártyarendszerek (közösségi és közlekedési), a kamerás biztonsági rendszerek, az intelligens közvilágítás, a hulladékgazdálkodás, a közösségi wifi, a telemedicina vagy éppen a városi mobilalkalmazások.

Ezeken a gondokon enyhíthet a T-Systems Magyarország digitális város alaprendszere. A saját fejlesztésű megoldás képes együtt kezelni a már létező és a még tervezett fejlesztéseket, a városok egyedi igényeinek figyelembevételével. A rendszer célja, hogy a városok irányítása egyszerűbbé, integrálttá váljon, így a városvezetés és a fejlesztésben résztvevő közösség tagjai könnyen, korszerű eszközökkel elérhetik mindazon információkat, amelyekre a döntések és a tervezés során szükség van. Az alaprendszer révén lehetővé válik, hogy hatékony városirányító központok jöjjenek létre, amelyek a közbiztonság, a fenntarthatóság és a működési hatékonyság területén jelentős előrelépéshez segíthetik hozzá a helyi közösségeket.

Az alaprendszer egy integrációs platform, moduláris kiépítésben egy térinformatikai támogatással ellátott törzsadat-kezelési modul, egy városüzemeltetési modul, egy egységes városi portál és egy városkártya-menedzsment rendszer. Ezekbe illeszthetők be az egyes szolgáltatások, úgy a már meglévőek, mint a később kifejlesztendők, legyenek a T-Systems vagy más szállító megoldásai. Az alaprendszer révén a külön-külön megvalósított szolgáltatások is képesek támogatni egymás munkáját.

„Az infokommunikációs iparágnak nagy szerepe van abban, hogy az önkormányzatokkal partnerségben felhívja a figyelmet a digitális város koncepcióban rejlő innovatív megoldásokra, ezzel is hozzájárulva a városok, és hosszútávon az ország versenyképességének javításához. A T-Systems Magyarország által kifejlesztett digitális város alaprendszer lehet az első lépés ehhez, a megvalósítás során a rendszer minden esetben figyelembe veszi a magyar szabályozást és a helyi adottságokat.” – fogalmaz Németh Mihály, a T-Systems Magyarország vertikális divízióért felelős vezérigazgató-helyettese.

 

Nemzetközi tapasztalatok

A digitális városokat megalapozó fejlesztések iránt Európában is nagy az érdeklődés, és ezt a Deutsche Telekom is ki akarja aknázni. A kommunikációs infrastruktúrák kiépítése és működtetése, az IoT, valamint az informatikai integráció terén szerzett tapasztalataira alapozva kívánja összegezni a digitális város ökoszisztéma egyes elemeit.

Az eddig megvalósított projektek között van az intelligens és energiatakarékos közvilágítás Dubrovnikban, az okos parkolási rendszer Pisában, egy Big Data alapú közlekedésirányítási rendszer Prágában. Horvátország nyolc városában sikerrel működik 20 elektromosjármű-feltöltő állomás, és ezen állomások saját portáljukon valós idejű információt nyújtanak az állomásokra csatlakozó járművek töltöttségi állapotáról.

De a csoporton belül is a T-Systems Magyarország számos referenciájával emelkedik ki. Több magyar városban épített ki valós idejű forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert – a budapesti Futár adatai például már a Google útvonaltervező szolgáltatásába is beépülnek. De nagy népszerűségnek örvend a közösségi kerékpáros rendszer (BuBi) vagy a vasúti kocsikban elérhető nyilvános wifi is, ugyanakkor a megvalósított energiamenedzsment és az intelligens térfigyelés projektek is fontos gyakorlati tapasztalatokkal látják el.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1931 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Piller Gábor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4637 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: