Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
20_1.jpg
Forrás: ITB

Tavaly összesen közel 18 milliárd dollárnyi, azaz 5310 milliárd forintnyi magánbefektetés áramlott világszinten a tudományos-technológiai, más szóval deep tech vállalkozásokba. A hosszas és költséges tudományos kutatáson és fejlesztésen alapuló, legtöbb esetben kimagasló társadalmi hatással bíró termékek és szolgáltatások iránt egyre nagyobb az érdeklődés a globális piacokon is.

A kiterjesztett és virtuális valósággal, űrkutatással vagy drónokkal foglalkozó vállalatok együttesen mintegy 3,5 milliárd dollárt termeltek 2015-ben, míg a biotechnológiával foglalkozó cégekhez 2016-ban mintegy 7,9 milliárd dollár áramlott. Egyre több nagyvállalat fordul napjainkban az úgynevezett „deep tech”, azaz tudományos-technológiai startupok felé, de azok a vállalatok, amelyek kommunikációs technológiákkal kezdtek el foglalkozni, szintén elmozdultak a deep tech irányába. A Google létrehozta a Google Life Sciencest, amely most Verily néven ismert. Emellett a Google, a Facebook, az Amazon, az IBM és a Microsoft közös partneri kapcsolatot alakított ki a mesterséges intelligencia területén. Az Apple és a Google háza tájáról szintén hasonló tervekről hallani, a Facebook pedig úgyszintén a mesterséges intelligencia, a drón- és virtuális valóság területén fektetett be – mondja Csatári István, a Hello Tomorrow Hungary vezetője, hozzátéve, hogy az utóbbi néhány évben egyre inkább felértékelődnek azok az innovatív vállalkozások, amelyek mögött jelentős tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység áll.

A nemzetközi piacok érdeklődésének élénkülését jól jelzi, hogy 2014 óta, éves szinten átlagban több mint 20 százalékkal nőtt a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, amelynek összértéke 2018-ban már megközelítette a 18 milliárd dollárt, azaz az 5310 milliárd forintot.

 

Jó üzletté vált a tudomány

A magyarországi egyetemek és kutatóintézetek laboratóriumaiban mindig is ott rejtőztek azok a technológiák és kompetenciák, amelyeknek a globális piaci bevezetésével emberek millióinak jövőjét tehetnénk szebbé. „Olyan deep tech-ökoszisztémát építünk tehát, amelyhez kapcsolódhatnak mind a nagyvállalati, mind a nonprofit, mind a felsőoktatási szféra szereplői” – fogalmazott Csatári István. A Hello Tomorrow startupjainak eddig összesen 300 millió dollárnyi, azaz 88,5 milliárd forintnyi befektetés jutott a 21. század legnagyobb kihívásaira megoldásokat nyújtó területeken, úgymint a mesterséges intelligencia, légi ipar, kiberbiztonság és kommunikáció, egészségipar és orvosi eszközök, gyógyszerkutatás, energia, környezetvédelem, élelmiszer és mezőgazdaság, ipar 4.0, ipari és orvosi biotechnológia, mobilitás, okosvárosok és az űrkutatás.

 

A képlet azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik, mivel a deep tech startupoknak sokkal több kihívással kell szembenézniük, mint a klasszikus társaiknak, ezért is áramlik nagyobb pénzügyi támogatás feléjük. A legnagyobb kihívásokat a piacra törés, a tőkeintenzitás, a technológiai kockázat és komplexitás jelenti. A bizonytalan kereskedelmi alkalmazás és a törvényi keretrendszer pedig még további akadályokat jelentenek.

„A piacra kerülési idő a deep tech startupok esetében általában jóval hosszabb, mivel az ő termékeik új technológiákon alapszanak és hosszabb fejlesztési időt vesznek igénybe” – hangsúlyozza Csatári István. Például sok esetben évekig tartó klinikai tesztelés előzi meg egy új termék törvényesen gyógyszerré válását. A tőkeintenzitás nagy mértékét nemcsak a hosszú ideig tartó fejlesztés okozza, hanem a drága infrastruktúra is. A korai kísérletezés és prototípusok készítése gyakran olyan egyedi és költséges megoldásokat kíván, amelyek nincsenek jelen például egy mobilapplikáció fejlesztésénél. A hardvereknél a tesztelés költségei szintén magasabbra rúgnak, mint a szoftverek fejlesztése esetében. A technológiai kockázat és komplexitás pedig abból a tényből fakad, hogy a deep tech startupok gyakran alacsony készültségi szintű technológiákat alkalmaznak. A laboratóriumi feltételek között működő technológiának gyakran még egy hosszadalmas tesztelési utat is be kell járnia.

Problémát jelent az is, hogy a részvényesek, magukat a deep tech startupokat is beleértve, gyakran nem jól becsülik meg a fejlesztéshez szükséges idő mértékét. „Azon technológiai startupok alapítóinak fele, akik a kezdetekben mintegy három éves piacra kerülési ciklussal számoltak, mára beismerik, hogy alábecsülték a szükséges időintervallumot” – figyelmeztet Csatári István.

 

Együtt könnyebb

A tudományos-technikai startupok legfőbb forrásai a tőkebefektetőkkel, egyetemekkel, inkubátorokkal, kormányzati és vállalati szektorral való együttműködés alkalmával realizálódnak. Az induló vállalkozások igazság szerint potenciális finanszírozási csatornaként tekintenek a cégekre, de nem pusztán a pénz jelenti a vonzerejüket. Ugyanis a piacvezető nagyvállalatoknál érhető el csupán az a technológiai, piaci és iparági szakértelem, amelyre a feltörekvő vállalkozásoknak igencsak szükségük van, és amelyeket házon belül nem tudnak biztosítani. Tehát a vállalatokkal való kooperáció legfőbb célja gyakorlatilag a piaci hozzáférés és a technikai tudás megszerzése. Ahogyan Csatári István elmondta, a kutatásaik során megkérdezett startupok mintegy 95 százaléka kívánja fejleszteni a vállalatokkal való kapcsolatrendszerét, és mintegy 57 százalékuk már sikeresen kollaborál valamelyik nagyvállalattal.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek: