Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


32_AAFCPAs.jpg
Forrás: ITB

A magyar ICT-cégek új slágere lett a munkavállalói résztulajdonosi program. Hazánkban 2015 óta adókedvezmények is ösztönzik az ilyen új típusú szervezetek működését. Ma mégis csupán a nagyobb cégek, startupok és a családi vállalkozások élnek még vele.

A dolgozók motiválása ma már minden vállalkozás kötelező ismérve lett, kitérni előle nem lehet a munkaerőhiány növekedése idején. A legegyszerűbb és legnépszerűbb formája a fizetésemelés és valamilyen bónusz formájában ennek a kiegészítése és toldozása-foltozása. Tény viszont, hogy a dolgozói elkötelezettség nemcsak a pénztől függ már, hiszen a munkahelyi környezettel is meg lehet fogni a munkavállalókat (a csocsóasztal, játékkonzol, masszázs és babzsákok segítségével, amíg meg nem unják).

Lehet kísérletezni a szervezeti felépítés radikális megváltoztatásával, ilyen, az Y generációt kényeztető megoldás lehet a holakratikus modell. Ebben nem vezetői és beosztotti pozíciókat, hanem szerepeket határoznak meg a vállalkozásban (minden szakterület szabad kezet kap és konszenzussal szavaznak), és így próbálják megoldani a mindennapi üzleti problémákat több-kevesebb sikerrel. A legújabb trend hazánkban viszont a tulajdonosi viszonnyal való motiválás.

 

Kell valami plusz

A Tőlünk kissé nyugatabbra már régóta alkalmazott módja a munkavállalók motivációjának azok tulajdonosi körbe való bevonása. Az ötlet viszont a cseh Bata cipőbirodalom atyjához, Tomáš Bat’ához kapcsolódik (1894-ből). Nemcsak arról volt nevezetes, hogy elsőként gyártott modern ipari módszerekkel jó minőségű és megfizethető cipőket és alapított saját üzlethálózatot az értékesítéséhez, hanem a dolgozói is különleges juttatásokban részesültek (5 napos munkahét, modern lakások, ingyenes orvosi ellátás, magasabb bér). Ő találta fel és alkalmazta először a munkavállalói résztulajdonosi programot: munkásai részesedést kaptak a vállalat hasznából. Büszkék mi is lehetünk rá (így részben hungaricum az ötlet), hiszen Martfűn is volt Bata-gyár anno.

Senki nem tagadhatja, hogy ha a munkavállaló maga is tulajdonos lesz a cégében, motivációs szempontból ez a leghatékonyabb ösztönzés számára. Hiszen a saját (ha kis részben is) tulajdonáról már mindenki másként gondolkodik és dolgozik érte. Részvényes eddig is lehetett a munkavállaló hazánkban, de 2015-től jelent meg az a jogi szabályozás, amelynek következtében már széles körben is résztulajdonossá teheti a dolgozóit egy munkáltató úgy, hogy ennek a feltételeit saját maga alakíthatja ki szabadon.

Hogyan érhető el, hogy egy csónakban evezzünk?

Egy milliárdos nagyságrendű magyar vállalkozásnál végzett szervezeti felmérés során a cégvezető tulajdonos elmondta: számára az lenne az ideális eredmény, ha a munkatársai nagyobb felelősséget vállalnának a munkájukért, legfőként az eredményes működésért. A munkatársak pedig elmondták (meglepően őszintén), hogy nem elégedettek néhány dologgal, második-harmadik helyen említve a jövedelmüket. Megkérdeztem őket, miért gondolják, hogy több pénzt is kaphatnának, mire felsoroltak néhány indokot, például a forgalom növekedését. Elmondtam a tulajdonosnak a hallottakat, aki éppen azért kérte a felmérést, mert az eredményesség romlását tapasztalta. Nem tudtam, kinek van igaza, de ki akartam deríteni, ezért a következőt javasoltam. Van a tárgyalástechnikában egy módszer, amely az ilyen éles és erőteljes véleménykülönbséggel bíró (vitás) helyzetekre adhat megoldást. Ez a véleménycsere.

A technika lényege, hogy a felek adják meg egymásnak azt a jogot, hogy a másik félnek igaza lehet, és ezt cseréljék ki valamilyen módon. Ez esetben kapjanak a dolgozók tulajdonrészt a cégben (akár a fizetés helyett), ezáltal sokkal többet kereshetnek, hiszen szerintük minden azt indokolja, hogy több pénzt kaphatnának. Ha viszont a tulajdonosnak van igaza, miszerint romlott a hatékonyság és a munkatársak eredményessége, akkor így több pénz maradhat a zsebében, hiszen az osztalék kevesebb, mint a fizetés. Rábólintottak.

Nem minden magyar vállalkozás van ezzel így. Még ha nem is nyilvánvaló mindenki számára, a munkatársak részesedést kapnak az eredményből, hiszen csak a cég bevételéből lehet bármit is kifizetni. A semmiből nem lesz semmi. És úgy lehet a munkavállalóból munkatársat varázsolni, hogy egyértelművé tesszük az érdekeltsége mértékét az adott cégben, az adott pozícióban. A fix fizetés sok esetben gazdaságosabb a cégtulajdonosoknak, mint egy olyan érdekeltségi rendszer bevezetése, amely hosszú távon és jelentős siker esetén többe kerül.

A munkavállalói résztulajdonosi program egy kiváló visszajelzési rendszer arra vonatkozóan, hogy sikerült-e hozni (megtermelni) azt az eredményt, amely a cég hosszú távú túlélését adja. A megadott nagyobb bizalom, nagyobb átruházott felelősséggel is kell, hogy járjon. A résztulajdonossá válás ezt tökéletesen hozza.

Szerepi Zsolt

 

MRP a gyakorlatban

Hazánkban leginkább azért népszerű a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), mert az új szabályozás mind a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak egyaránt előnyöket biztosít már új formájában. Az alapító cég általában részvényt (részesedést) juttathat így az erre a célra általa létrehozott MRP-szervezetének, tagi részesedést biztosít a vállalkozás dolgozóinak. Ennek az az értelme, hogy tulajdonosi részesedést tudjanak szerezni a foglalkoztató társaságban, és közösségként, ne egyénileg tudják gyakorolni tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jogaikat.

Mire jó egy MRP-szervezet? A szabályozás alapján a cég jövőbeni teljesítmény javulására, a nyereség és bevételek növelésére, a céges költségek csökkentésére, részvénytársaság esetén pedig a tőzsdei bevezetésre is akár. A program követelménye, hogy a munkavállalók egy adott cél elérésének jutalmaként szerezzék meg a közvetett részesedést.

 

Okosan lehet csak motiválni

A munkavállalók számára azért kedvező az MPR, mert a keretében szerzett jövedelme után csak 15 százalékos személyi jövedelemadót fizet, de a gyermekei után igénybe vehető kedvezménye sem csökken. Sőt, nem fizet érte egyéni tb-járulékokat, melyek 18,5 százalékos levonást követelnének. Éppen ezért viszont az MRP-s jövedelem nem számít bele a nyugdíj és táppénz alapba (ezt sokszor elfelejtik közölni a munkatársakkal). Valamint azt is, hogy ha az éves bére nem éri el a 6,43 millió (havi 536 ezer) forintot, akkor viszont 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, de ez tb-ellátásra nem jogosítja fel.

A munkáltatónak azért előnyös az MRP, mert nem terheli a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás sem. Vagyis a cégek a célprémium költségének majdnem 17 százalékát megtakarítják, függetlenül dolgozóik bérösszegétől és azok gyermekei számától. Ha az átlagbér kétszeresével megegyező MRP-juttatásról beszélünk, akkor a cég megtakarítása már 123 ezer forint lesz. Érdemes viszont a vállalkozásnak a kezdet kezdetén eldöntenie, hogy mi az MRP tárgya, és a dolgozói mennyi idő után szerezhetnek ily módon jövedelmet. Ez alapos céges önvizsgálatot igényel (jó tudni, legalább az anyavállalatnak zrt-nek kell lennie), mert a szigorú jogi szabályozás miatt egy-egy jogszerűtlen döntés a program korai bukását okozhatja.

Főként az nem mindegy, a munkatársak mennyi idő után szerezhetnek MRP-ből tényleges jövedelmet. Ha például egy MRP szervezet megszerzi a vállalkozás részvényeit, majd rögvest el is adja és kifizeti a nyereséget a tagjainak, nem biztos, hogy ösztönözni fogja a jövőben a dolgozók tulajdonosi affinitását. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az MRP-zés indítása és fenntartása is költséget igényel (meghatalmazott ügyvédi iroda, egy vezető tisztségviselő tiszteletdíja legalább), vagyis érdemes utána számolni alaposan, hogy az adott cég számára az MRP működtetésének előnyei, a várható dolgozói elkötelezettség növekedése és az adómegtakarítások majd fedezetet nyújtanak-e a közben felmerülő költségekre vagy sem.

Ilyen a hazai MRP

Több magyar, jellemzően tőzsdei vállalat működtet már munkavállalói résztulajdonosi programot. Az ezzel kapcsolatos szabályozás 2015 novemberében változott, az elmúlt három évben pedig megsokasodott a programot választó cégek száma – tájékoztatott bennünket Kuruc Váradi Károly, független adószakértő. Elsősorban a tőzsdei cégek élnek az MRP lehetőségeivel, mert esetükben a piac beárazza a részvényeket, így könnyű megmondani mennyi egy papír ára. Az adószakértő szerint 20-nál is több azon cégek száma, melyek MRP-t működtetnek, és mindig az a cél, hogy tulajdonosi érdekeltséget teremtsenek a dolgozók körében.

A szakember tapasztalata szerint magyar sajátosság, hogy a program során nem feltétlenül történik részvényjuttatás, hanem a dolgozó csak a részvény árfolyam nyereséget kapja kézhez. Ugyanakkor olyan értékpapír is lehet az MPR juttatás tárgya, amelyhez nem fűződik szavazati jog, például egy speciális kötvény – ebben az esetben a munkavállaló a cég működési kockázatát érzékeli. Induló startupok esetében is jellemző a jövőbeli részesedés ígérete, az adószakértő szerint érdemes ezt is szervezett MRP keretén belül működtetni, mert ebben az esetben a juttatást csak az SZJA terheli.

Arról, hogyan működtetnek MPR-programokat a vállalatok, arról a tőzsdei beszámolókban, vagy nem tőzsdei cégek esetében a számviteli beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben számolhatnak be. A feltételek ismertetése a versenytársak érdeklődése miatt általában rejtve marad – ahogy ezt több megkeresett cég esetében is tapasztaltuk. A Magyar Telekomtól érkezett részletek szerint az MRP harmadik éve része a vállalat javadalmazási struktúrájának. A feltételekhez kötött juttatás egy meghatározott pénzügyi mutató, a magyarországi szegmens működési szabad cash flow mutatójának javulása esetén jár a Magyar Telekom és 100 százalékos leányvállalata, a T-Systems Magyarország munkavállalóinak. A program jellemzően a munkaviszonyban állók számára nyitott, és nem a frissen felvett alkalmazottaknak biztosítják. A javadalmazás részletes feltételei nem publikusak.

 A 2016. május 2-án közzétett program végén a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország munkavállalóinak döntő többsége (6452 fő) részesült részvényjuttatásban (egységesen munkavállalónként 226 db részvényben). A megkapott részvényekkel a dolgozók szabadon rendelkeznek. A jelenleg futó programban a juttatás a javadalmazási feltétel teljesülése esetén készpénzben fizetik ki az arra jogosult munkavállalóknak, várhatóan 2019 márciusában. A vállalat azt reméli, hogy a munkavállalói résztulajdonosi program révén a munkavállalókban erősödik a tulajdonosi szemlélet, és nő a cég iránti elkötelezettség.

Vass Enikő

 

A családban is jól jön

Nem véletlen, hogy a legnagyobb foglalkoztatók tudják legjobban kihasználni az MPR előnyeit. Ez nem jelenti azt, hogy kisebb társaságoknál nem befolyásolhatja kedvező irányban a mai nehéz piaci helyzetben a működést. A legjobban a családi vállalkozásoknak javasolt, mert az MRP ideális lehetőséget ad arra, hogy a „nagy generációs” alapítóatyák visszavonulása után a fiatal ügyvezetés is könnyen részesedést tudjon szerezni a cégben, majd tulajdonosként sikeresen folytassa a vállalkozásban való tevékenységét.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a manapság divatos startup-szerű, gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások azok, melyek eredményessége főként a dolgozói elkötelezettségtől és kreativitástól függ. Sőt, kifejezetten előnyös az olyan cégeknek, melyek részvényeinek tőzsdei bevezetésére készül, mert hibát követ el, ha kihagyja az MRP lehetőségét. Hazánkban elsőként a Magyar Telekom és az MKB Bank élt az MRP nyújtotta motivációs lehetőségekkel, viszont azóta egyre többen kezdik követni már őket.

A hazai vállalkozások nagy része mindenesetre még kivár, és nem alakítja át gyökeresen jövő évi juttatásrendszerét. A munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben senki nem kívánja megszüntetni az eddig kínált elemeket, sőt többen keresik annak a lehetőségét, hogy a juttatások nettó értékét sikerüljön megtartani 2019-re.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: