Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
10_esik_robert_forras_kormany_hu.jpg
Ésik Róbert, HIPAForrás: ITB

Nem csak a jó munkaerőt, a működőtőkét befektetni vágyó jó beruházót sem könnyű megtalálni és megtartani. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) munkájának jelentős részét a folyamatban lévő projektek implementációjának támogatása teszi ki – mondja a szervezet elnöke, Ésik Róbert.

– Legutóbb a BMW hazai gyártóbázisának bejelentésekor került a figyelem középpontjába a Nemzeti Befektetési Ügynökség. Hogy néz ki egy ilyen óriási beruházás előkészítése a beruházó oldaláról?

– Az biztos, hogy a BMW-gyár megépítése az utóbbi évek egyik leglátványosabb beruházása. Azzá teszi a nagysága is, hiszen 1 milliárd eurós befektetéssel olyan üzem készül, ahol évente 150 ezer autót lehet előállítani. Ráadásul a modern gyártási technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazon a gyártószalagon hagyományos üzemű és elektromos autók is előállíthatók lesznek. Az pedig külön büszkeség a számunkra, hogy ezzel Németországon kívül Magyarország lett az egyetlen olyan európai állam, ahol mind a három német prémium autómárkának lesz gyártóbázisa. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora volumenű, évekre, sőt évtizedekre szóló döntést akár több éves előkészítő munka előz meg. Egy globális cég első körben azt dönti el, hogy melyik kontinensen, régióban akar beruházni – ez elsősorban attól függ, hol akarja erősíteni jelenlétét, mely piacokat akarja kiszolgálni. Ilyenkor Közép-Európa mondjuk, Mexikóval vagy akár Malajziával versenyez.

Ezek után már az adott régió országait versenyeztetik. Alaposan megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek a beruházásaik szempontjából meghatározó fontosságúak, mint az ország stabilitása, gazdasági környezetének állapota. Egy külföldi befektető nálunk is először alapvetően a makrogazdasági pályát, az adórendszert, az esetleges adókedvezmények és támogatások lehetőségét, az infrastrukturális fejlettséget, a munkaerőpiacot, az oktatási rendszert vizsgálja. Egy ilyen elemzés után jutnak el abba fázisba, hogy jellemzően három-négy ország marad a listán, és azokon belül már konkrét helyszíneket vizsgálnak részletesen.

– Mennyire tér el ebből a szempontból, hogy gyártóüzemet vagy szolgáltatási központot akar létrehozni a külföldi befektető?

– Az említett tényezők mind a két esetben fontosak, de az adott helyszín kiválasztásánál már figyelembe kell venni az eltéréseket, hiszen egy gyártóüzem másféle adottságokat igényel, mint egy szolgáltató központ. Utóbbihoz infrastrukturális szempontból jóformán csak egy irodaház kell, míg egy gyártóbázis esetenként több hektáros területet igényel. A gyártási helyszínnél fontos a beszállítói környezet és annak elhelyezkedése is. Mindezeken túl számba veszik a humán faktorokat is, mint a helyi oktatási intézményrendszer felkészültsége és a projekt szempontjából releváns képzési típusok megléte. Nem elhanyagolható az sem, hogy egy külföldi menedzser és a családja jól tudja-e magát érezni az adott városban, talál-e például megfelelő iskoláztatási lehetőséget a gyerekeinek.

Szakmai pálya

– A Corvinuson és a párizsi Université Panthéon Assas-on szerzett közgazdász és banki diplomát.

– Karrierje kezdetén befektetési és üzleti elemzőként dolgozott.

– 2002–2006 között a Siemensnél dolgozott pénzügyi vezetőként, magyar és régiós pozíciókban.

– 2007 és 2014 között a Nokia Solutions and Networks ügyvezető igazgatója, négy éven keresztül a magyar leányvállalat országigazgatója.

– 2014 októberétől a HIPA elnöke, az Eximbank igazgatósági elnöke.

 

– Mikor kapcsolódik be ebbe a folyamatba a HIPA?

– Igyekszünk már akkor jelen lenni, amikor még csak az ötlet szintjén van a projekt. Természetesen könnyebb ezt megtenni, ha egy Magyarországon már jelen lévő befektető tervez további bővítéseket, mintha egy teljesen új céget próbálunk megnyerni. Az előző esetben, ha egy újabb beruházás ötlete felmerül az anyacégnél, akkor Magyarország már szinte automatikusan felmerül opcióként, ott van a térképen.

Egy itthon még nem jelenlévő vállalatnál sokszor még azon is kell dolgozni, hogy egyáltalán rákerüljünk a radarképernyőre. Sokat is dolgozunk azon, hogy proaktívan megkeressük a szóba jöhető befektetőket, és elmondjuk nekik, milyen lehetőségeik vannak Magyarországon. Az is előfordul, hogy a befektető maga keres meg bennünket, vagy egy úgynevezett „multiplikátor” szervezeten (például tanácsadó cégen, szakmai szövetségen) keresztül fut be a megkeresés. Ilyenkor testre szabott információs csomagokat állítunk össze, támogatási lehetőségeket vázolunk fel, helyszíneket ajánlunk ki, látogatásokat szervezünk ezekre a helyekre, bemutatjuk a referenciákat és összehozzuk a reménybeli befektetőt a helyi és az országos szintű érintettekkel.

– Az önök által kezelt beruházásoknak mekkora részét teszi ki az infokommunikációs szektor és a szolgáltató központok?

– Félévente összesítjük az eredményeket, és ezek a projektek együtt általában az első három ágazat között szerepelnek, de volt olyan félév is, amikor az első volt. Ami az üzleti szolgáltató szektort illeti, ma már több mint 100 vállalat mintegy 110 központja működik Magyarországon, körülbelül 46 ezer embernek adva munkát. Az éves növekedési ütem 10 százalék körül van, és folyamatosan nő a magas hozzáadott értékű projektek részaránya. Ez tökéletesen egybevág a mi törekvéseinkkel is, hiszen ma már egyértelműen a minőségre és nem a mennyiségre helyezzük a hangsúlyt, legyen szó üzleti szolgáltató központokról, szoftverfejlesztő központokról vagy mérnöki központokról. Csak az elmúlt másfél évből számtalan példát tudnék mondani, jól mutatva, hogy ezeknek a projekteknek nemcsak a száma, hanem az összes befektetés közötti részaránya is növekszik. Ez azért is örvendetes, mert mind olyan munkalehetőséget teremt, amely a nemzetgazdasági átlaghoz képest jelentősen magasabb fizetési lehetőséget kínál.

– Miért lehet vonzó célpont ezeknek a cégeknek Magyarország?

– Minden eset más és más, ezért nehéz általánosan fogalmazni. Ha mégis közös pontot szeretnénk találni, akkor a humán tőke szerepe a leghangsúlyosabb. A befektetőket elsősorban az érdekli, hogy megtalálják-e Magyarországon a számukra szükséges kompetenciákat, illetve vannak-e olyan oktatási intézmények, amelyekkel hosszú távra szóló partnerkapcsolatot tudnak kiépíteni. Amikor helyszínt keresnek, sokszor már nemcsak arra figyelnek, hogy a munkahely elhelyezkedése a magyar tehetségek számára legyen vonzó, hanem a külföldieknek is. Ebbe a körbe beletartozhatnak akár a határokon túlról érkezettek, akár az itt tanuló külföldiek, akik nálunk kezdik meg a karrierjüket, vagy akár a külföldről hazatelepülő magyar fiatalok. A BlackRock központjában az állomány több mint tíz százalékát például olyan fiatalok teszik ki, akik valamelyik nyugat-európai országból jöttek haza dolgozni.

Jöttek, láttak, befektettek

Néhány beruházó az ICT és az SCC-k terén az elmúlt két évből:

– BlackRock – innovációs központ; másfél év alatt 430 új munkahely;

– FrieslandCampina – üzleti szolgáltató központ a meglévő termelési kapacitás kiegészítéseként; 150 új munkahely;

– Itron – európai szintű tudásközpont az okosmérők szoftverplatformjának fejlesztésére; 100 új munkahely;

– Flowserve – üzleti szolgáltató központ Debrecenben, fejlesztőközpont Budapesten; 400, illetve 150 új munkahely;

– Bosch – a Campus 2 projekt keretében 90 ezer négyzetméter alapterületen, 1800 fő befogadására alkalmas épületegyüttes létesül;

– Continental – önvezetéshez kapcsolódó, mesterséges intelligencia alapú, mély gépi tanulással foglalkozó fejlesztőközpont; 100 új munkahely;

– FOSS – biotechnológiai kutatóközpont Pécsett; 90 új munkahely;

– Cloudera – felhőre optimalizált adatelemzési megoldások; 200 új, kutatás-fejlesztés vezérelt, innovatív munkahely.

 

– És milyen nehézségekre panaszkodnak leginkább, milyen területeken lehetne kedvezőbbé tenni számukra a befektetési környezetet?

– Nyilván itt minden esetben igen komplex beruházásokról van szó, ezért az lenne a csoda, ha nem lennének nehézségek, de itt sem lehet általánosítani, minden projektben egyedi gondok jönnek elő. A HIPA egyik fontos feladata éppen az, hogy a megvalósítás fázisában felmerülő problémákat segítsen megoldani. Rendkívül változatos ügyekkel kell nap mint nap foglalkoznunk: oktatás, ingatlanügyek, közmű-ellátottság, szabályozási kérdések. Néhány esetben közvetlenül magunk is tudunk segítséget nyújtani, de legtöbbször meg kell keresnünk az illetékes intézményt, hivatalt, és közvetítünk a felek között.

– Milyen régiókból érkezik az informatikai szektorba befektetni szándékozó cégek többsége?

– Ahogy általában a globális informatikai ipart, a hazai informatikai befektetések nagy részét is az amerikai vállalatok dominálják. Ha az összes ágazatot tekintjük, akkor is a második helyen áll az Egyesült Államok, de az új informatikai projektekben egyértelműen ők állnak az élen. Természetesen vannak európai befektetőink is, a német vállalatokra pedig az jellemző, hogy a meglévő gyártókapacitásaikat üzleti szolgáltató, fejlesztői vagy mérnöki központtal egészítik ki.

– Mennyire vonzó a vidék a külföldi befektetők számára?

– Ha a gyártási típusú beruházásokat nézzük, egyértelműen a vidék a népszerűbb, ott még Budapest környéke, a közép-magyarországi régió sem igen rúg labdába. A szolgáltató központoknál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A cégek számára vonzó a budapesti helyszín, mert a munkaerő kiválasztásánál szélesebb a merítés, viszont ezzel együtt a verseny is nagy. Így aztán egyre gyakrabban látjuk azt, hogy valamelyik vidéki nagyvárost választják a befektetők.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: